• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Havi archívum: január 2005

    Specola Astronomica Vaticana – a pápai állam csillagvizsgálója

    A pápai állam csillagvizsgálója, a Vatikáni Obszervatórium, egyike a világ legrégibb asztronómiai kutatóhelyeinek. Központja a Rómától 35 kilométernyire fekvő Castel Gandolfóban, a pápa nyári rezidenciáján található, míg az észlelőmunka az Arizonai Egyetem Steward Obszervatóriumában koncentrálódik. Cikkünkben szót ejtünk a pápai állam történetéről, bemutatjuk a csillagvizsgáló múltját és jelenlegi működését, valamint írunk azokról a magyar csillagászokat, akik pályafutásuk során megfordultak a neves intézményben. bővebben →
    Kategória: Általános csillagászattörténet |

    Képriport a Zách-szimpóziumról – Symposium on the era and work of Franz Xaver von Zach (1754-1832)

    Képes beszámoló a 2004. szeptember 15-16-án a Magyar tudományos Akadémián Zách Ferenc Xavér magyar származású csillagász halálának 250. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi csillagászattörténeti konferenciáról. bővebben →
    Kategória: 18-19. sz. csillagászata |

    A CSBK országos találkozói

    Szentendre: Magyar Amatőrcsillagászok I. Országos Találkozója 1963. szeptember 21-22. 102 résztvevővel. Miskolc: Magyar Amatőrcsillagászok II. Országos Találkozója 1964. augusztus 13-15 között.Forrás: A magyar amatőrcsillagászok II. Országos Találkozója. = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 5-9. A Magyar Amatőrcsillagászok
    Kategória: Amatőrök, ismeretterjesztés |

    A csillagászat magyarországi történetéből

    A klasszikus századok asztronómusaiPiliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet. Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. 287 old. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 12. kötete/ Segédkönyv a felsőoktatási intézmények számára.A fenti könyv a magyar csillagászat történetének szöveggyűjteménye: eredeti, fontos, részletes és érdekes tanulmányok a középkor századaitól a 20. századig. Olyan ritka csillagászati írások betűhív közlése, melyek ma már nehezen hozzáférhetőek. Ez a könyv elsősorban a Budapesti Teleki Tékában (Budapest, VIII. ker. Baross u. 1. a Kálvin térnél) és a Magiszter Könyvesboltban (Budapest, V. ker. Városház u. 1. Kossuth Lajos utcánál) vásárolható.A könyv 234-269. oldalán egy 365 tételes bibliográfiát tartalmaz. Ez az általános műveket, az egyes csillagászok életét (abc rendben), és a magyar csillagvizsgálók történetét (a csillagvizsgálók abc-sorrendje szerint) tartalmazza. Ennek a résznek a címe: Válogatás a magyar csillagászattörténet magyar nyelvű irodalmához. Összeállította: Sragner Márta, Keszthelyi Sándor, Gazda István. A kutatás és adatgyűjtés elősegítésére a könyv ezen részét az Internet nyilvánosságára tesszük, itt erre a honlapra. (KSZ.) bővebben →
    Kategória: Általános csillagászattörténet |

    A „Fényi”- jelenség: Fényi Gyula és a jezsuita csillagászat
    I. rész

    I. A „Fényi jelenség” [1]Ha az 1850-es évek, vagy a kiegyezés korának Magyarországára tekintünk, azt látjuk, hogy a korábbi ígéretes, száz esztendős magyar csillagászattörténet után a csillagászat gyakorlatilag eltűnt Magyarország térképéről. Így 1849-ben a hadicselekmények során a Gellért-hegyi csillagda megrongálódott [2], majd később az osztrákok az építményt megsemmisítették, a csillagda műszer- és könyvállománya pedig a pesti egyetem pincéjébe került. A polihisztor Nagy Károly által alapított, kiváló könyvállománnyal rendelkező bicskei csillagdát az alapító az őt ért atrocitások hatására a szabadságharc leverése után fölajánlotta I. Ferenc Józsefnek, s annak a császári adminisztráció ellehetetlenítette működését. Az egri, a gyulafehérvári és a kolozsvári csillagda pedig ekkora már teljesen elavulttá vált. A represszió miatt a megsemmisült Gellért-hegyi obszervatórium újjáépítése szóba sem jöhetett, s a csillagászat a Magyar Királyi Egyetemen is teljesen elveszítette jelentőségét: csupán a földrajz részeként oktattak itt – alapfokú – csillagászati ismereteket. [3] S a magyar csillagászat történetében beállt ezen kedvezőtlen fordulat öngerjesztő folyamattá vált: amikor a kiegyezés után föllendül a gazdasági fejlődés az országban, s állami támogatással tudományos és oktatási intézmények alapulnak, a csillagászatra – mely pedig az európai természettudomány egyik vezető ága volt akkor – nem jutottak állami források. Mégis, a XIX. és XX. század fordulóján Magyarországon újra virágzik a csillagászat és a csillagászati kultúra. Az országban két nemzetközileg számon tartott obszervatórium működik: az ógyallai és a kalocsai, melyek vezetői, Konkoly Thege Miklós és Fényi Gyula nemzetközileg elismert tudós személyiségek. Jelen előadásomban a XIX. századi magyar csillagászattörténet e két jelentős személyisége közül Fényi Gyula tudományos munkásságának kultúrtörténeti vonatkozásaival szeretnék foglalkozni. bővebben →
    Kategória: 19-20. sz. csillagászata |

    A „Fényi”- jelenség: Fényi Gyula és a jezsuita csillagászat
    II. rész

    [Folytatás...] bővebben →
    Kategória: 19-20. sz. csillagászata |

    Kövesligethy Radó, Jókai Mór és az Androméda-köd

    „Mi magyarok is idézhetjük a tudományos divinatió nem mindennapi példáját: Jókai az Andromeda ködében fölvillanó csillagot írja le s 1887-ben egy magyar nõ az egész tudományos világot izgalomban tartó fölfedezésével megtalálta elsõnek Jókai csillagját, mely azóta tetemes megerõsödés után végképen kialudt. A jövendölés váratlanul gyorsan teljesült, csak a csillag feltünéséhez kötött remények és várakozások nem akarnak teljesedésbe menni!”77Így zárja 1897-ben megjelent cikkét Kövesligethy Radó, aki ekkor már rendkívüli tanár a budapesti egyetem kozmográfiai tanszékén. Miért érzi még annyi év elteltével is fontosnak hangsúlyozni „egy magyar nõ” felfedezését, és hogyan kerül a történetbe Jókai Mór? bővebben →
    Kategória: 19-20. sz. csillagászata |

    400 éve történt — Johannes Kepler Vas megyében

    A régi irodalmárok behatóan foglalkoztak a zsoltárfordító Szenczi Molnár Albert életével. Arra is fényt derítettek, hogy Szenczi ismerte Keplert, minden idők egyik legkiválóbb csillagászát, sőt azt is leírták, hogy a vallásüldözések idején a neves asztronómus itt Magyarországon az ő házában húzódott meg. E történetben vannak valós elemek is, de az igazság más. bővebben →
    Kategória: Későközépkor csillagászata |

    Izsák Imre csillagász, matematikus

    Kőszeg városa évszázadok óta híres kitűnő iskoláiról. Számos jeles személyiség tanult falai között és szívta magába a tudományt kiváló pedagógus egyéniségek vezetésével.Egy közülük csak kevéssé ismert, pedig Vas megye csillagászattörténetének legfényesebb lapjaira kínálkozik. Izsák Imréről van szó, aki 70 évvel ezelőtt, 1929. február 21-én született Zalaegerszegen.Édesapja: Izsák Gyula Endre (1901-1974) földrajz és természetrajz, édesanyja Pálffy Aranka (1900-1939) fizika szakos tanár volt. bővebben →
    Kategória: 19-20. sz. csillagászata |

    140 éve született Gothard Jenő

    Több mint egy évszázad távolából visszatekintve semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy a múlt század harmadik harmada Szombathely és Vas megye fejlődésének aranykora volt. Elemzések sora szól a kedvező politikai, földrajzi, gazdasági tényezőkről, ám ezek együttesen sem eredményezhették volna a térség kulturális felvirágzását. A múlt történéseit kutatva szembetűnő a kor jeles személyiségeinek, tanároknak, mérnököknek, tudósoknak és közéleti embereknek szerepvállalása, akik európai látókörrel, tehetséggel, szorgalommal átformálták a város, a térség arculatát és máig ható kedvező folyamatokat indítottak el. E szellemi körbe tartozott Gothard Jenő csillagász, akinek egész élete, munkássága és fennmaradt életműve hű tükre e korszaknak. bővebben →
    Kategória: 19-20. sz. csillagászata |