• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Havi archívum: június 2005

    Ismét kitört a Tempel 1-üstökös

    A 2005. június 14-i kitörése után 2005. június 22-én ismét megugrott a 9P/Tempel 1 üstökös aktivitása. bővebben →
    Kategória: Üstökösök |

    Gammavillanás elliptikus galaxisból

    Egy elliptikus galaxishoz közel mutatkozó igen rövid és energikus gammavillanást sikerült több műszerrel is megfigyelni. bővebben →
    Kategória: Különleges csillagok |

    Az F gyűrű furcsaságai

    A Cassini-űrszonda újabb képein látványos deformációkat, furcsa szabálytalanságokat örökített meg a Szaturnusz F jelű gyűrűjében. bővebben →
    Kategória: Szaturnusz |

    Északi és déli sarki fény

    Bolygónk északi és déli pólusánál jelentkező sarki fényeket műholdfelvételek segítségével hasonlították össze. bővebben →
    Kategória: Föld és Hold |

    Anyag bolygókeletkezéshez

    Az Orion-ködben végzett megfigyelések alapján az erős csillagszelek és sugárzások ellenére is elég anyag marad a protoplanetáris korongokban ahhoz, hogy bolygók keletkezzenek belőle. bővebben →
    Kategória: Csillagok fejlődése |

    A “szuper-Föld”

    Fontos előrelépés történt az exobolygók kutatása terén. Felfedezték az első, fősorozati csillag körül keringő, Föld típusú bolygót. Az égitest lényegesen nagyobb a mi Földünk és sokkal közelebb is kering csillagához. bővebben →
    Kategória: Exobolygók |

    Nap típusú csillagok halála

    Az NGC 40 planetáris ködben a központi fehér törpéről kiáramló anyag és a környező gáz ütközése nyomán keletkezett forró régiókat azonosítottak. bővebben →
    Kategória: Csillagok fejlődése |

    Csillagászati események az Árpád-házi uralkodók érméin

    Bármennyire is elütő legyen egy ember két érdeklődési területe — mint esetemben a csillagászat és a numizmatika — előbb-utóbb felmerül benne a kérdés, van-e a két területnek közös része, átfedése. Bennem ez akkor merült fel, mikor a Millennium 2000 érme hátán megláttam a Naprendszer stilizált képét a gondolkodó ember alakja mögött. Talán én lepődtem meg a legjobban, mikor kiderült, hogy a kora középkorban — és így az Árpád-házi királyok idejében is — ez nagyon gyakori volt! De a gyökerekhez még inkább vissza kell mennünk az időben… bővebben →
    Kategória: A középkor csillagászata |

    Honterus, az erdélyi reformátor

     „A legnagyobb szász ünnep a reformátor tiszteletére tartott Honterus-ünnep. (…) Ezt a brassói ünnepet az egész város tartja. (…) Ez a felséges nap seregszemléje az egész szász népnek, mely ősi alakjában gyülekezik össze erre a pompát méltóságos komolysággal egyesítő királyi színjátékra. (…) Most felcseng a szent nemzeti ének, az Erdélyország, áldás földje, a templomudvar öreg hársfáinak zöld lombja megreszket népének felharsanó hangjára, és a menet megindul (…) a magyar és román nézők sorfala között…” – írja Adolf Meschendörfer brassói író Kós Károly fordításában Corona című regényében. S bár a trianoni országcsonkítás óta az akkor még háromnyelvű és számarányát tekintve egymással nagyjából megegyező lélekszámú nemzetek városában a magyarság megduplázódása mellett a románság huszonháromszorosára duzzadt, s a Barcaságot évszázadokon át felvirágoztató németség lélekszáma harmadára csökkent, a Luther által a „magyarok apostolának” nevezett erdélyi szász író, humanista tudós, nyomdász, evangélikus prédikátor, az erdélyi szászok reformátora, Honter János szellemisége országhatárokat átívelve is tovább él. Ebből a mai generációkra hagyott örökségből jelen írásunkban – az általános életrajzi összefoglaló melletttt Honter talán legkevésbé ismert, földrajzi-csillagászati vonatkozású tevékenységét tekintjük át abból az apropóból, hogy az e szakterülethez kapcsolódó fő művének első kiadása 475 esztendeje jelent meg. bővebben →
    Kategória: A középkor csillagászata |

    Mira, a “Tzethal” Tsudása

    Kezdeti megfigyelésekA változócsillagok (az üstökösökkel együtt) igen nagy szerepet játszottak az arisztotelészi világkép megdöntésében. Amikor Tycho Brahe (1546-1601) 1572-ben észrevett egy új csillagot, mérései meggyőzték arról, hogy az mindenképpen a Hold felett található, azaz az égben. Viszont Arisztotelész filozófiája szerint az ég változhatatlan. Egy új objektum megjelenése az égen ezt a felfogást igen nehéz helyzetbe hozta. Ráadásul rövid időn belül több ilyen "új'' csillagot is felfedeztek. 1600-ban a Cygnusban láttak egyet (Willem Janszoon Blaeu (1571--1638), holland térképkészítő, ez volt a P Cygni), 1604-ben Kepler (1571-1630) az Ophiuchusban vett észre egy másikat (V843 Ophiuchi), majd 1670-ben Voituret Anthelme (ca. 1618-1683) francia karthauzi szerzetes ismét az akkori Cygnusban (mai neve CK Vulpeculae) fedezett fel egy addig ott nem látott objektumot. bővebben →
    Kategória: Általános csillagászattörténet |