• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Havi archívum: február 2006

    Vihar a gyűrűs bolygón

    A Szaturnusz felhőrendszerében időről időre látványos zavarok jelentkeznek.  A Cassini-szonda a bolygó sötét oldalán örökített meg egy 3500 km kiterjedésű  légköri vihart. bővebben →
    Kategória: Szaturnusz |

    Napfogyatkozás 2006. március 29-én

    Március 29-én részleges napfogyatkozás figyelhető meg hazánkból – a Hold a napkorong  56-64%-át takarja el. A jelenség alkalmából országszerte távcsöves bemutatókat tartanak. bővebben →
    Kategória: Programajánló |

    Óriás napóra Pécsett

    Nemrégiben készült el hazánk jelenlegi legnagyobb fali napórája. Az óriás időmérő Pécsett látható, az Alkotmány u. 1. sz. ház tűzfalán. bővebben →
    Kategória: Egyéb témák |

    Könyvismertetés Eduard Meyer: Die ältere Chronologie Babyloniens, Assyriens und Ägyptens.

    Nachtrag zum ersten Bande der Geschichte des Altertums. I. G.  Cotta'sche Buchhandlung Nachfolger, Stuttgart u. Berlin, 1925. művérőlA Kelet ókori népeinek kronológiájában az utolsó években bekövetkezett nagy anyaggyarapodás arra késztette Ed. Meyert, az ókori történet nagymesterét, hogy a «Geschichte des Altertums» c. nagy művének I. kötetében előadott kronológiai fejtegetéseket új, beható revizió alá vegye. bővebben →
    Kategória: Naptártörténet és kronológia |

    A kopernikuszi fordulat

    és a kopernikuszi fordulat nyomán kialakuló új fizikai világkép MagyarországonCopyright: Székely LászlóA tanulmány az eredetileg a következõ kötetben jelent meg: Palló Gábor (szerkesztõ): A HONI KOPERNIKUSZ-RECEPCIÓTÓL A MAGYARNOBEL-DÍJAKIG, Budapest, Áron Kiadó, 2004. (23-58. o.)Kérjük, amennyiben a jelen tanulmányra hivatkozik vagy idéz abból, az ÁronKiadó által kiadott kötet adatait adja meg bővebben →
    Kategória: A középkor csillagászata |

    Széthulló becsvágy – avagy az üstökösök végzete

    A csóvás égi vándorok évezredek óta kápráztatnak el bennünket. Tündöklésükért azonban nagy árat kell fizetniük, hiszen a Naprendszer vándorai előbb-utóbb szétporladnak. bővebben →
    Kategória: Üstökösök |

    Megoldódott a Vega rejtélye

    A CHARA optikai interferométerével felbontották a Vega korongját, s kiderült, hogy a csillag pólusa 2300 fokkal forróbb egyenlítőjétől. bővebben →
    Kategória: Különleges csillagok |

    Egy gömbhalmaz szökevény csillagai

    A galaktikus halo NGC 5466 jelű gömbhalmazából gravitációs árapályerők több száz csillagot szakítottak ki, amelyeket most a halmaz csóvájaként azonosítottak bővebben →
    Kategória: Csillaghalmazok |

    Dezső Loránt (1914–2003)

    Az elmúlt év december 16-án, életének 90. évében elhunyt Dezső Loránt, a huszadik századi magyar csillagászat egyik legkiemelkedőbb alakja. Nevéhez fűződik a magyarországi napkutatás újraszervezése és a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Napfizikai Obszervatóriumának megalapítása. Pályájának néhány évét (1941–48) Kolozsváron töltötte, ahol egyetemi oktatóként és az Egyetem Csillagvizsgálójának vezetőjeként tevékenykedett. bővebben →
    Kategória: 19-20. sz. csillagászata |

    Hell Miksa (Maximilian Hell, 1720 – 1792)

    BevezetésHell Miksa (Maximilian Hell) a tudománytörténetben mindmáig legismertebb nevű magyar csillagász. Felvidéki bányászcsaládból származott. Jezsuita szerzetes lett, tanulmányait a rend iskoláiban végezte. 1755-ben meghívták a bécsi csillagvizsgáló igazgatójának és a bécsi egyetem csillagászat professzorának. E minőségében ő irányította az egri, budai, nagyszombati és kolozsvári csillagvizsgálók építését. 1757-től szerkeszti az Ephemerides Astronomicae című csillagászati évkönyvet. Az 1769-es esztendőben a Vénusz bolygó útjának megfigyelésére és a newtoni égi mechanika igazolására szervezett megfigyelés-sorozatra VII. Keresztély dán király meghívta őt Vardöbe. A megfigyelések után – hosszas tudományos vita eredményeként – Hell számításai bizonyultak helyesnek a Nap-Föld távolság meghatározásában. Világhírnevét tulajdonképpen főként ezen eredményeinek köszönheti.  Erre az útjára elkísérte Sajnovics János, aki itt tett megfigyelései alapján a lapp-magyar nyelvrokonságot vallotta. Csillagászati munkásságán kívül jelentősek Hell matematikai és több más tudományterületen végzett kutatásai is.Hell Miksa három évig (1752–1755) Kolozsváron élt és dolgozott. Az itteni jezsuita egyetemen eltöltött évek alatt nagy lelkesedéssel tevékenykedett a matematika és a csillagászat térhódítása érdekében. A katedrán kifejtett munkássága, valamint a kolozsvári publikációi alapján méltán tekinthetjük a XVIII. századi Erdélyben tevékenykedő matematikusok és csillagászok egyik legkiválóbbikának, akinek eredményeit külföldön is elismeréssel emlegetik (Marian, 1943/44). Hell Miksa kiterjedt munkásságának teljes körű bemutatása több kötetet igényelne. Jelen írásunkban néhány fontosabb és érdekesebb mozzanatot próbálunk meg kiemelni életéből és munkásságából, főként a kolozsvári tevékenységét helyezve a figyelem középpontjába. bővebben →
    Kategória: 18-19. sz. csillagászata |