• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Havi archívum: május 2006

    Csillaglégkörök és exobolygók

    A fedési exobolygókkal pontosíthatjuk a csillaglégkörökre vonatkozó elméleteket bővebben →
    Kategória: Exobolygók |

    Kettős kisbolygó a külső óriásbolygók között

    A Hubble Űrtávcsővel felfedezték az első kettős égitestet a Kentaur-kisbolygók családjában bővebben →
    Kategória: Kuiper-objektumok |

    Meggyűrűzött galaxis

    Az Andromeda-köd legújabb infravörös felvételei megmutatják a galaxis szakadozott spirálszerkezetét és az egész csillagvároson átívelő, 33 ezer fényév sugarú porgyűrűt bővebben →
    Kategória: Különleges galaxisok |

    Egy “ötcsillagos” kvazár portréja

    Először sikerült megörökíteni egy távoli kvazár gravitációs lencsehatással megötszörözött képét bővebben →
    Kategória: Aktív galaxismagok |

    Három Neptunusz egy csillag körül

    Egy viszonylag közeli, Naphoz hasonló csillag körül három nagytömegű bolygót találtak, amelyek közül az egyik a csillag lakhatósági zónájában kering bővebben →
    Kategória: Exobolygók |

    Egy 60 cm magas szikla

    A Spirit elkészítette az eddig megfigyelt egyik legmagasabb szikla képét a Gusev-kráterben. A Humphrey névre elkeresztelt blokk közel 0,6 méter magas, és a Boneville-kráter keletkezésekor dobódhatott ki. bővebben →
    Kategória: Mars |

    Hale obszervatóriumai

       Ha mérni lehetne valamiféle mértékegységgel az ember teremtő erejét, George Ellery Hale (1868-1938) amerikai csillagász a legnagyobbak közül is kimagaslana szervező talentumával. Három jelentős csillagvizsgáló megalkotása fűződik a nevéhez. Eredményességét szellemi képességeinek és munkatársai szeretetének köszönhette. Ezek jóban, rosszban mindig vele voltak, és még évtizedekkel halála után is elevenen őrizték emlékét.Walter S. Adams, Hale legközelebbi munkatársa irta mesteréről:"Hale kiapadhatatlan belső lelkesedése és öröme saját és mások munkája iránt, segítőkészsége, nyugalma, személyes varázsa, a vele való munkát gyönyörűséggé tette".   Hale jövőt formáló terveit tiszteletre méltó bátorság hatotta át. Még harmincéves sem volt akkor, amikor első nagy műve, a Yerkes Obszervatórium - amelynek születési körülményeiről előző írásomban szólottam - 1897-ben megnyitotta kapuit. Ennek "főműszere" Hale első "legnagyobb" távcsöve, a híres 102 centiméteres Yerkes refraktor volt. Hale - felismervén a Napnak mint közeli kozmikus laboratóriumnak a jelentőségét a csillagászati kutatásokban - további életét a napkutatásnak kívánta szentelni. Mivel a napjelenségek rendszeres megfigyelésére a Yerkes Obszervatóriumot   nem  találta  megfelelőnek, már néhány évvel annak megalakulása után új obszervatórium létesítéséről álmodozott. bővebben →
    Kategória: 19-20. sz. csillagászata |

    A Lick és a Yerkes

       Kissé szokatlan, mondhatnánk: romantikus a Lick Obszervatórium előtörténete. A felépítéséhez szükséges összeget James Lick (1796-1876) San Franciscóban élő milliomos adományozta, akit - kívánságának megfelelően - az obszervatórium óriásteleszkópja alatt temettek el. A Yerkes Obszervatórium ugyancsak egy milliomos adományából épült, ám ennek a története minden romantikát nélkülöz.   James Lick fiatalon munkásként dolgozott Stumpstownban, s annyira szegény embernek számított, hogy amikor egy malomtulajdonos leánya teherbe esett tőle, a szülők arra sem érdemesítették, hogy elvehesse a lányt. Lick szülővárosát elhagyva zongorakészítéssel alapozta meg vagyonát, amelyet azután aranyüzletekkel gyarapított. 1848-ban, 51 éves korában dúsgazdag emberként telepedett le San Franciscóban. Mivel szerelmét és gyermekét vissza nem kaphatta, elhatározta, hogy nevét más módon örökíti tovább: San Francisco központjában piramist állíttat magának. Erről a tervéről később letett - rájött, hogy egy csillagvizsgáló úgy megőrzi majd nevét az utókor számára, mint egy piramis. A dúsgazdag adományozónak egyben kikötése is volt: a létesítendő obszervatórium kupolájában a kor legnagyobb távcsövét állítsák fel. bővebben →
    Kategória: 19-20. sz. csillagászata |

    Az Újvilág élre tör

    "...Európának,   ennek   az   Amerikához   viszonyítva   kicsiny    földrésznek  130 csillagvizsgáló állomása van, míg Amerikában egyet    sem   találunk.   ...   Az  elmúlt  négy  évszázadban,  az európai    obszervatóriumoknak   köszönhetően,  képünk  teljesen  átalakult  a    minket körülvevő világ fizikai felépítéséről... Velünk, Amerikában,  csillagvizsgálók és csillagászok nélkül, kutató szemek híján, vakon   forog a Föld."(Részlet  John Quincy Adamsnek, az Egyesült Államok  elnökének 1825. december 6-án mondott beszédéből.)   1838  előtt mindössze két magán csillagvizsgáló (a Hopkins Observatory of Williams  College Williamstownban,  illetőleg  a  Western  Reserve  Academy Hudsonben) és egy kicsiny állami csillagda működött az amerikai kontinensen. Az  1830-ban  létesült Naval Obseroatory az amerikai Tengerészeti Hivatalhoz tartozott. Vezetőit a haditengerészet tisztjei közül jelölték ki, és eleinte csak katonai ranggal rendelkezők tölthették be ezt a tisztséget. bővebben →
    Kategória: 19-20. sz. csillagászata |

    Új fedési exobolygó a Corona Borealisban

    Amatőr és profi csillagászok nemzetközi hálózata felfedezte a tizedik fedési exobolygót bővebben →
    Kategória: Exobolygók |