• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Havi archívum: március 2007

    Szenzációs hírek a Világegyetemből!

    A tudás alapú Világegyetem és általában véve a Föld további fejlődése szempontjából meghatározó eredmények születtek. bővebben →
    Kategória: Egyéb témák |

    Görög csillagmítoszok

    Orion Óriónt Artemisz ölte meg Délosz szigetén. A hatalmas termetű Órión Poszeidón és Eurüalé gyermeke volt. Poszeidón megáldotta őt azzal a képességgel, hogy át tudott lábalni a tengeren. Első feleségét, Szidét a szépségére féltékeny Héra a Hadészba vetette. Később Órión elkerült Khiosz szigetére, ahol megkérte Oinopión leányának, Meropénak a kezét. Feladatul azt kapta, hogy irtsa ki a szigeten elszaporodott vadakat. Oinopión azonban — aki már megbánta ígéretét — leitatta őt, majd álmában megvakította, és a tengerpartra vetette. Órión akkor elment Héphaisztosz kovácsműhelyébe, elrabolt onnan egy szolgát, a vállára ültette, és megparancsolta, hogy vezesse el napkeletre. Amint odaért, a nap sugaraitól visszanyerte látását, és már indult is vissza Oinopiónhoz. Közben azonban Poszeidón föld alatti házat készíttetett Héphaisztosszal Oinopiónnak, Éósz pedig beleszeretett Óriónba, és magával ragadta és Éloszra vitte. Aphrodité ugyanis azzal sújtotta Éószt, hogy egyfolytában szerelmesnek kellett lennie, amiért együtt hált Arésszal. Csakhogy Órión diszkoszversenyre hívta ki Artemiszt, és állítólag ez okozta vesztét; mások úgy mesélik, hogy Apollón, attól félve, hogy húga beleszeret Óriónba, elment a Földanyához, és sikerült rávennie, hogy az Óriónra küldjön egy skorpiót. Órión észrevette, hogy semmiféle fegyverrel, amit halandó készített, nem tudja átütni a skorpió páncélját, így a tengerbe vetette magát, és Délosz felé kezdett úszni. Óriónt végül Artemisz nyila ölte meg, mert Apollón elhitette a vele, hogy a messze úszó Órión egy garázda, aki erőszakot követett el egy Ópisz nevű hüperboreusz leányvendégén. Artemisz a csillagok közé emelte Óriónt és a Skorpiót úgy, hogy egymást soha utol nem érhetik. Az, hogy Órión az égen mire vadászik, vitatott. Egyesek szerint a Bikára (Taurus), mások szerint a Nyúlra (Lepus). Ismét más vélemény, hogy a Plejádokra (sic!). Annyi bizonyosnak látszik, hogy van két kutyája, egy kicsi (Canis Minor) és egy nagy (Canis Major). A Mérleg is kapcsolódik egy kicsit a történethez: bizonyos csillagainak elnevezése azt mutatja, hogy a Skorpióból metszették le őket. bővebben →
    Kategória: Ókor csillagászata |

    Rudimentorum Cosmographiae

    Honter János, latinosan Johannes Honterus, a magyarországi reformáció egyik legjelentősebb egyénisége. Az erdélyi szász hittérítő, humanista, iskolaszervező, nyomdász, földrajztudós és csillagász legjelentősebb természettudományos főműve a hazai földrajzi irodalom kezdetének is tekinthető Rudimenta Cosmographica. A több, mint száz kiadás mégért mű két fő fejezetre tagolódott: az egyik a csillagászatot, a másik a geográfiát tárgyalta. Első megjelenése 1530-ban Krakkóban volt, jelen szövegváltozat pedig az 1573-as kiadás alapján készült - a szerk. bővebben →
    Kategória: A középkor csillagászata |

    Gázlövedékek az Orion-ködben

    Az északi Gemini-távcső közelmúltban átadott lézeres műcsillagos adaptív optikai rendszere páratlan felvételeket készített az Orion-köd különleges gázcsóváiról. bővebben →
    Kategória: Földi távcsövek |

    A végső pusztulás előszele

    Egy távoli galaxisban 2004-ben megfigyelt kitörésről kevesen gondolták volna, hogy két évvel később a csillag halálát okozó szupernóva-robbanás fogja követni. bővebben →
    Kategória: Csillagok végállapotai |

    Csillagcsokor a Rákban

    Kora tavaszi estéken már lenyugváshoz készülődik a Bika (Taurus), de legfényesebb csillaga, az Aldebaran (alfa Tauri) még élénk narancsszínben ragyog a nyugati égen; körülötte távcső nélkül is szép látvány a Hyadok laza csillag csoportja. bővebben →
    Kategória: Általános csillagászattörténet |

    A Herkules kokárdája (M13)

    Edmund Halley, a sokoldalú angol csillagász (1656-1742) egyetlen üstököst sem fedezett fel, mégis róla nevezték el az egyik legismertebb csóvás égitestet (mivel ő következtetett először arra, hogy az a Nap körül keringve szabályos időközökben visszatér). bővebben →
    Kategória: Általános csillagászattörténet |

    Világraszóló magyarok – egy kiállítás képei

    Elmentünk hát. Szombaton, mert akkor a családdal ingyen lehet belépni, és 12 óra után a környező utcákban sem kell parkolási díjat fizetni. Kaptunk egy-egy Álmok álmodói karórát is, amit a következő látogatáskor viselve már fél áron mehetünk be. Ugyanis alapesetben a napijegy ára 1000 Ft, diákoknak 500 Ft. Az egész kiállítás érdekes és felettébb hasznos, azonban most csak a csillagászattal kapcsolatos részről írok, mely a B épületben található. bővebben →
    Kategória: Általános csillagászattörténet |

    Csillagtérkép pont org – éjszakai égbolt a weben

    Korszerű technikai alapokon nyugvó, látványos, nagyítható, magyarul is "beszélő" csillagtérkép és interaktív objektum-katalógus kezdte meg működését az interneten. bővebben →
    Kategória: Egyéb témák |

    Üstökösök áprilisban

    Március közepén két üstököst fedeztek fel, amelyek áprilisban hazánkból is megfigyelhetők. [keresőtérképpel kiegészítve] bővebben →
    Kategória: Üstökösök |