• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
       

      A hét képe

      Zselici Tejút

      Magyarország legsötétebb égboltja a Zselicből látható. Lássuk hát, miként hömpölyög a Tejút a Zselici Csillagoségbolt-park fölött!

       
    • Prométheusz 2014: pályázati eredményhirdetés

      Megszületett a zsűri döntése a Prométheusz 2014 diákpályázatra beérkezett pályaművek alapján. A nyertes diák- és egyetemista csapatokat vendégül látjuk a Piszkéstetői Obszervatóriumban augusztus folyamán.

       

      Bruce Willis? Chuck Norris? Ugyan már: Tim Howard!

      A labdarúgó világbajnokság és a csillagászat viszonylag messze állt egymástól, egészen a tegnap esti fantasztikus kapusteljesítményt hozó Belgium-USA mérkőzésig.

       

      Nyári csillagászati szakkör fiataloknak

      Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló szakköre – akárcsak a csillagvizsgáló – nem tart nyári szünetet, csütörtökönként 18 órától várjuk a csillagászat iránt érdeklődő fiatalokat (elsősorban a 14-19 éves korosztályt).

       

      Ma­gya­rok a Na­tu­re-ben: kü­lö­nös hár­mas ak­tív ga­la­xis­mag

      Magyar kutatók részvételével egy több mint négymilliárd fényévre levő, három aktív galaxismagból álló szoros rendszert fedeztek fel rádióinterferométeres mérésekkel.

       

      A Rosetta jelenti: már a Föld-Hold távolság felére megközelítette az üstökösét

      Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája már a Föld-Hold közötti távolság felére közelítette meg a célpontként kijelölt üstökösét. Új fejlemény az is, hogy az utóbbi hetekben az üstökös gáz- és porkibocsátási aktivitása a kezdeti “beindulás” után jelentősen lecsökkent.

       

      Befolyásolja-e a Hold az alvást?

      Önkéntesek segítségével német kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy a holdfázisok váltakozásának van-e valamilyen hatása az éjszakai alvás minőségére. Az eredmény szerint a közhiedelemmel ellentétben nincs.

       

      V. Fényszennyezés Konferencia

      Ebben az évben ismét megrendezzük az immár ötödik fényszennyezés konferenciát. A rendezvénynek a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kara ad otthont (Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.). A konferencia időpontja: 2014. június 13. (péntek) 10:30 – 16:00.

       

      Lezárult a Prométheusz 2014 verseny jelentkezési időszaka

      A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja az “Ég és Föld vonzásában – a természet titkai” (TÁMOP 4.2.3-12/1/KONV-2012-0018) című pályázat támogatásával versenyt hirdet középiskolai tanulóknak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak távcsöves megfigyelés elvégzésére.

       

      Sok­kal gya­ko­rib­bak le­het­nek a gyé­mánt­boly­gók, mint gon­dol­tuk

      A Yale University csillagászainak új vizsgálata szerint a szénben gazdag exobolygók sokkal gyakoribbak lehetnek, mint azt eddig gondoltuk. Az eredmény az éghajlattól kezdve a lemeztektonikáig sok új kérdést vethet fel.

       

      Közeledik a MOST-űrtávcső vége

      Az aprócska MOST lassan 11 éve gyűjti a csillagok fényét, megbújva a nagyok, mint a Kepler árnyékában. Bár még teljesen működőképes, a Kanadai Űrügynökségnek spórolnia kell, így szeptembertől nem tervezik tovább üzemeltetni.

       

    Már negy­ven ki­lo­mé­tert meg­tett az Op­por­tunity a Mar­son

    A vörös bolygón tíz évvel ezelőtt leszállt rover immár 25 mérföldet, 40 kilométert megtett a Marson, rekordot döntve ezzel a teljesítménnyel: az Opportunity hagyta maga mögött a legnagyobb távot egy idegen égitest felszínén.
     

    A Hubb­le sze­rint meg­le­pő­en szá­raz há­rom is­mert ex­o­boly­gó

    A Hubble-űrtávcsővel végzett megfigyelések alapján három ismert, szinte ikonikus exobolygó is jóval szárazabb, mint azt korábban gondoltuk, légkörükben a vízgőz mennyisége töredéke az eddig feltételezettnek.
     

    Jól ír­ják le a mo­del­lek a Ti­tan lég­kö­rét

    Egy orosz kutató összehasonlította a Cassini-űrszonda, illetve más műszerek által a Titan atmoszférájáról gyűjtött adatokat a hold légkörét leíró modelljével és a kettő között globálisan jó egyezést talált.
     

    Exobolygó a hóhatáron túl

    A Kepler-421b, a maga 704 napos keringési periódusával rekordot döntött a fedési exobolygók között, és az első olyan gázbolygó lehet, amelyet a kialakulása távolságában sikerült megfigyelni.
     

    Óri­ás­boly­gók mag­já­nak nyo­má­sát hoz­ták lét­re a leg­na­gyobb lé­zer­rel

    A világ legnagyobb lézerrendszerével realisztikus hőmérséklet mellett állították elő azt az elképzelhetetlenül nagy nyomást, ami az elméletek szerint az óriásbolygók, például a Jupiter vagy az Uránusz magjában uralkodik.

     

    Kettős üstökösmag: izgalmas célpont a Rosetta leszállóegységének!

    Meglepetéssel szolgáltak a Rosetta első részletes képei a célüstökös magjáról. A felvételeken az égitest meglepően furcsa, látszólag két kisebb testből összetett alakja rajzolódik ki – emiatt a szonda leszállóegysége előtt még nagyobb kihívások állnak majd.

     

    Meg­fi­gyel­ték a koz­mi­kus por ke­let­ke­zé­sét

    Az SN 2010jl szupernóva spektroszkópiai észlelései alapján kiderült, hogy ezekben a kozmikus porgyárakban nem csak közvetlenül a robbanás után keletkezik a por, hanem még a kataklizma után évekkel is.

     

    A Nap nagy­ener­gi­á­jú fo­lya­ma­tai – kö­ze­lebb­ről néz­ve

    A Napon zajló nagyenergiájú folyamatok jobb megértésében jelenthet előrelépést, hogy csillagunkat például a Merkúr körül keringő MESSENGER szonda műszereinek segítségével jóval közelebbről is meg tudjuk figyelni.

     

    Gliese 581: nem minden bolygó, ami annak látszik!

    Nagy felbontású spektroszkópiai adatok alapján amerikai kutatók szerint a Gliese 581 csillagaktivitása olyan jelet okoz, amely megkérdőjelezi a rendszer több, eddig valószínűsített bolygójának a létezését.

     

    Exobolygók és asztroszeizmológia: konferenciablog Franciaországból

    Hétfőtől péntekig Toulouse városa ad helyszínt a CoRoT és Kepler fotometriai űrtávcsövek tudományos közösségei által szervezett találkozónak. Az eseményre több mint 250 csillagász gyűlt össze a világ minden tájáról a legújabb felfedezések bejelentésére, megvitatására.

     

    Csodálatos, hosszú csóvás üstökös – a Naprendszer túloldalán

    Csodálatos, szabad szemes, az égbolt negyedét átszelő csóvát mutató üstökös látszik – sajnos a Naprendszer túloldalán, az ott tanyázó STEREO napkutató szondáról.

     

    Még közelebb az Ősrobbanáshoz

    A legősibb fény, amelyet detektálhatunk, 380 000 évvel az Univerzum kialakulása után indult útjára. Neutrínók segítségével ugyanakkor két másodpercre is megközelíthető lenne az Ősrobbanás. A kihívás hatalmas, de nem lehetetlen.

     

    Két le­het­sé­ges cél­pon­tot is ta­lált a Hubb­le a New Ho­ri­zons szon­da számára

    A Hubble-űrtávcső észlelései alapján a Naprendszer peremvidékén, a Kuiper-övben két ígéretes célpontot is sikerült azonosítani, amelyeket a New Horizons űrszonda a Pluto rendszerének vizsgálata után esetleg meglátogathat.

     

    A Hubble sem látta, mi volt az?

    Az M82 galaxisban feltűnt, 2014J szupernóva szülő égitestjét nem sikerült azonosítani a Hubble-űrtávcső archív felvételein sem, vagyis valamilyen halvány rendszerben történt a robbanás.

     

    Mi teszi a lakható bolygót?

    A Gliese-832c nevű szuperföld mindössze 16 fényévre van tőlünk, így érthető, hogy mindenki fantáziáját megmozgatta. Azonban a bolygó sokkal zordabb hely, mint azt a szalagcímek és mutatós számok sugallták.

     

    Váratlan meglepetés egy Naprendszer-hasonmástól

    A HR 8799 csillag bolygórendszere nagyon hasonlít a mienkhez: négy nagy gázbolygóval, azon túl pedig egy törmelékkoronggal is rendelkezik. A csillag maga azonban egy pulzáló változó, némileg váratlan tulajdonságokkal.

     

    Űrfotometriai forradalom: mi jön a CoRoT és a Kepler után?

    Öt nap, sok érdekes eredmény, nagyravágyó űrtávcső-tervek: zárógondolatok a CoRoT-Kepler konferencia kapcsán.

     

    Toulouse, második nap: az ördög a részletekben bújik meg

    A CoRoT-Kepler konferencia második napján a finom részletek uralták a programot. Méréseink értelmezését korlátozó effektusok, összetett fizikai viselkedés, avagy mi okoz fejfájást elméleti és adatelemző szakembernek egyaránt? Két előadást külföldön dolgozó honfitársunk tartott meg.

     

    Kep­ler fe­dé­si ket­tős rész­le­tes elem­zé­sét vé­gez­ték el ma­gyar ku­ta­tók

    Magyar kutatók által vezetett nemzetközi csoport egy Kepler fedési kettős komplex fotometriai és spektroszkópiai elemzését, illetve modellezését végezte el, amely alapján talán még egy harmadik komponens is lehet a rendszerben.

     

    Mekkora a Rosetta célpontjának magja és forgásideje?

    Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája felvételeiből már meghatározható a cél-üstökös magjának mérete és tengely körüli forgásideje. Az eredmények jól egyeznek a korábbi Hubble és Spitzer űrtávcsöves megfigyelésekből meghatározott értékekkel.

     

    A Rosetta űrszonda kimutatta a víz kiáramlását az üstökösből

    Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájának érzékeny műszere a mikrohullámú tartományban kimutatta a vízmolekulák kiáramlását a célpontként kijelölt üstököse magjából, ami az üstökösaktivitás jellegzetes megnyilvánulása. Két pohár víz másodpercenként egy nagy uszodai medencét tudna feltölteni mintegy száz nap alatt.

     

    A megkövült meteorit meséje

    Egy eddig ismeretlen típusú meteorit megtalálása bizonyíthatja, hogy 470 millió éve nagy ütközés történt a kisbolygóövben, amelyből aztán a Földre is záporoztak a meteorok.

     

    Nyomtathatunk-e űrhajót a közeljövőben?

    Az űrszemét elleni harc jegyében az ESA a Clean Space kezdeményezés keretében azt is teszteli, hogy a közeljövőben a 3D-s nyomtatással készült alkatrészek miként használhatók fel az űripari alkalmazásokban.

     

    Óriás röntgentávcsövet épít Európa

    Az ESA az Athena röntgentávcsövet választotta a következő zászlóshajójának. A 2028-ra tervezett űrtávcső az Univerzum forró és energikus részét fogja vizsgálni, például a fekete lyukak közvetlen környezetét, illetve a galaxisok, galaxishalmazok közti forró, híg gázfelhőket.

     
    • Magyarország megújul