• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
       

      A hét képe

      Együtt a Hold és a Szaturnusz

      Az év legérdekesebb fedési jelenségét vártuk október 25-én: az esti szürkületben a Hold elfedte a Szaturnuszt. Sajnos magát a fedést nem sikerült megfigyelni, ám a Hold és a gyűrűs bolygó közelsége így is varázslatos volt.

       
    • Mér­ge­ző a Ti­tan dé­li pó­lu­sa fe­lett ör­vény­lő fel­hő

      A Cassini űrszonda adatai alapján a legnagyobb Szaturnusz-hold déli pólusa közelében két évvel ezelőtt felfedezett felhő örvénylő anyaga a vártnál jóval hidegebb, ráadásul pedig még mérgező is.

       

      A földi víz idősebb a Napnál

      A földi élet létrejöttében és fejlődésében alapvető szerepet játszó víz egy része egy új kutatási eredmény szerint jég formájában került a csillagközi térből a Naprendszerünk területére, még annak kialakulása előtt.

       

      Bolygóközi küldetésre indul az ISEE-3

      Öreg űrszonda nem gyorsvonat: az üzemanyagrendszer problémája miatt nem sikerült módosítani az ISEE-3 pályáját. Azért így is sikeresen elindult az első bolygóközi közösségi űrprogram.

       

      A szuperhold-illúzió

      Ismét itt a szuperhold! Kicsit nagyobb, kicsit fényesebb, de ezt senki nem képes érzékelni. Hacsak nem figyelmeztet rá a bulvármédia.

       

      Kozmikus időgép: pillantás a Nap keletkezését megelőző időszakba

      Meteoritok elemzéséből kiderült, hogy a molekulafelhőt, amelyből a Naprendszer kialakult, utoljára egy szupernóva és egy vörös óriáscsillag gazdagította nehéz elemekkel. Utóbbi ráadásul mindössze néhány tízmillió évvel a Nap születése előtt történt.

       

      Prométheusz 2014: pályázati eredményhirdetés

      Megszületett a zsűri döntése a Prométheusz 2014 diákpályázatra beérkezett pályaművek alapján. A nyertes diák- és egyetemista csapatokat vendégül látjuk a Piszkéstetői Obszervatóriumban augusztus folyamán.

       

      Bruce Willis? Chuck Norris? Ugyan már: Tim Howard!

      A labdarúgó világbajnokság és a csillagászat viszonylag messze állt egymástól, egészen a tegnap esti fantasztikus kapusteljesítményt hozó Belgium-USA mérkőzésig.

       

      Nyári csillagászati szakkör fiataloknak

      Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló szakköre – akárcsak a csillagvizsgáló – nem tart nyári szünetet, csütörtökönként 18 órától várjuk a csillagászat iránt érdeklődő fiatalokat (elsősorban a 14-19 éves korosztályt).

       

      Ma­gya­rok a Na­tu­re-ben: kü­lö­nös hár­mas ak­tív ga­la­xis­mag

      Magyar kutatók részvételével egy több mint négymilliárd fényévre levő, három aktív galaxismagból álló szoros rendszert fedeztek fel rádióinterferométeres mérésekkel.

       

      A Rosetta jelenti: már a Föld-Hold távolság felére megközelítette az üstökösét

      Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája már a Föld-Hold közötti távolság felére közelítette meg a célpontként kijelölt üstökösét. Új fejlemény az is, hogy az utóbbi hetekben az üstökös gáz- és porkibocsátási aktivitása a kezdeti “beindulás” után jelentősen lecsökkent.

       
    • Csillagászati helyek, napórák

    Hogyan keletkezik a nóvák gamma-sugárzása?

    Erre a kérdésre kereste a választ egy magyar csillagásszal is “megerősített” kutatócsoport – a rádiótartományban. Publikációjuk a rangos Nature folyóiratban jelent meg.

     

    A Benešov-meteorit rejtélye

    2014 október 14-én több külföldi csillagászati hírportál beszámolt a Benešov közelében 20 éve felrobbant híres tűzgömb napjainkban megtalált meteorit-darabjairól, nagy izgalmat keltve a világ meteoritikai közösségében.
     

    Végre megvan a New Horizons második célpontja!

    A Hubble-űrtávcső segítségével az utolsó pillanatban sikerült azonosítani egy kisméretű égitestet, amelyet felkereshet az űrszonda, miután elrepült a Pluto mellett. A megközelítésére 2019. januárjában kerül sor.
     

    A Rosetta üstököse egyre aktívabb és látványos porsugarakat dob ki magából

    A Naphoz közeledve a Rosetta űrszonda célüstököse egyre aktívabb, így a szonda képfelvevői látványos felvételeket készítenek a magból induló porkiáramlásokról.
     

    Gyönyörű felvétel a Hold túlsó oldaláról

    Folytatódik a Hold ostroma. A Chang’e 5T1 a Hold túlsó oldalát és a Földet örökítette meg egy varázslatos felvételen.
     

    Bolygó után üstököscsaládokat is találtak a kö­ze­li fiatal csil­lag kö­rül

    Az ESO HARPS spektrográfjának mérései alapján francia csillagászok majdnem 500 egyedi üstököst azonosítottak a β Pictoris csillag körül és azt is megállapították, hogy ezek két családba szerveződnek.

     

    Magyar csillagászok eredménye: a marsi üstökös a Herschel-űrtávcső szemén át

    Amatőr-profi együttműködés felsőfokon: még 2013 elején infravörös mérések készültek a hétvégén a Mars mellett elhaladt Siding Spring-üstökösről, amelyek alapján jellemezhető volt az aktivitás nagy naptávolságban. A kutatás vezetője Kiss Csaba magyar csillagász.

     

    A Mars, ahogyan még soha nem láttuk

    Nem egészen egy hónap után megérkeztek a NASA MAVEN űrszondájának első adatai a Mars felsőlégköréről. Az ultraibolya képek a vörös bolygót körülvevő oxigén-, szén- és hidrogénkoronát mutatják.

     

    Láthatatlan kráter a Lutetián

    A Rosetta-űrszonda fotóin látható barázdák elrendezése arra utal, hogy a Lutetia feltérképezetlen oldalán is léteznie kell egy nagyméretű becsapódási kráternek.

     

    Elhunyt Ponori Thewrewk Aurél

    Életének 94. évében elhunyt Ponori Thewrewk Aurél, az MCSE örökös tiszteletbeli elnöke, a TIT Uránia Csillagvizsgáló és a Budapesti Planetárium nyugalmazott igazgatója.

     

    Ha­tal­mas ener­gia­ki­tö­rést ész­lel­tek egy kö­ze­li vö­rös tör­pén

    A Swift űrtávcső egy közeli vörös törpén ennél a csillagtípusnál eddig soha nem látott nagyságú energiakitörést észlelt, körülbelül tízezerszer intenzívebbet, mint a valaha megfigyelt legnagyobb napfler.

     

    Az in­di­ai szon­da is pá­lyá­ra állt a Mars kö­rül

    Az amerikai után röviddel az indiai Mars-szonda is megérkezett a vörös bolygóhoz és már felvételt is továbbított a felszínről a földi irányítóközpontba, amelynek vezetője szerint az űreszköz minden rendszere jól működik.

     

    Szakkörök – szinte mindenkinek!

    Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló nem csak bemutató csillagvizsgáló, hanem igazi közösségi csillagda is. Az érdeklődők a legkülönfélébb szakkörökben tanulhatnak, oszthatják meg tapasztalataikat a hasonló érdeklődésűekkel.

     

    Gyorshír: meg­ér­ke­zett a Mars­hoz a NA­SA MA­VEN szon­dá­ja

    Megérkezett a vörös bolygóhoz a NASA MAVEN űrszondája, amelynek legfontosabb célja, hogy minden eddiginél részletesebben tanulmányozza a Mars légkörének felső, ritka rétegeit.

     

    Magyar fotók az APOD-on

    Hazánk asztrofotósai immár rendszeres szereplői a NASA honlapjának, az itt megjelent képek, nemzetközi viszonylatban mérve is, presztízsértékűek.

     

    Lefotózta a MESSENGER a Merkúr jegét

    Az űrszondának sikerült megpillantania a Merkúr örökké sötét krátereinek mélyén rejtőző vízjég-lerakódásokat. A jég kinézete és mennyisége azt sejteti, hogy a lerakódások viszonylag fiatalok lehetnek.

     

    Marsközelben a Siding Spring-üstökös!

    Vasárnap este fél kilenc előtt a C/2013 A1 (Siding Spring)-üstökös elhalad a Mars mellett, ami minden idők legjelentősebb üstökös-bolygó közelítése lesz.

     

    Szél­ső­sé­ges idő­já­rást tér­ké­pez­tek fel egy ex­o­boly­gón

    Egy amerikai kutatókból álló csoport a Hubble-űrtávcső észlelései alapján elkészítette az eddigi legrészletesebb hőmérsékleti és vízpára-eloszlási térképet egy távoli planéta szélsőséges paraméterekkel rendelkező légköréről.

     

    Mi hajtja a csillaggyárakat?

    Az óriás fekete lyukak nem csak pusztítanak: sikerült kimutatni, hogy a csillagközi anyag felkavarásával a csillagkeletkezést is képesek működtetni a galaxisukban.

     

    Az exobolygó-légkörök rejtélyes világa

    Egy naprendszer két bolygójának légkörét is egyszerre figyelték meg a Gemini Planet Imagerrel. A tanulság: sok mindent nem tudunk még az exobolygó-atmoszférákról.

     

    Leszállás november 12-én! A Rosetta lenyűgöző új képei az üstökösmagról

    A Rosetta leszállóegysége a legújabb tervek szerint 2014. november 12-én száll majd le az üstökösmag felszínére. A legújabb felvételeken egyre érdekesebb felszíni részletekre derül fény, miközben elkészült a mag első geomorfológiai térképe is.

     

    Inflációs kozmológia kontra BICEP2: ki hull a porba?

    Közzétették a Planck-űrszonda eredményeit az égbolton látszó csillagközi por mennyiségéről, és az ősi gravitációs hullámok jeleire mért hatásáról. Paradox módon, ami nem jelent jót a BICEP2 kollaborációnak, az jót jelenthet magának az inflációs kozmológiának.

     

    A Tej­út­rend­szer 219 mil­lió csil­la­ga egyet­len ka­ta­ló­gus­ban

    A Tejútrendszer északi részének 219 millió csillagát listázza az a katalógus, amelyet a University of Hertfordshire kutatóinak vezetésével állítottak össze a kanári-szigeteki INT távcsővel végzett felmérés eredményeként.

     

    Holdakat lát a Horizons

    A New Horizons szonda csak jövő júliusban éri el célpontját, ám nagyfelbontású kamerájával már egy évvel korábban, 429 millió km távolságból képes volt detektálni a Pluto legnagyobb holdját.

     

    Ide fog leszállni először ember készítette eszköz egy üstökösmagon

    Kijelölték a Rosetta leszállóegysége számára a legbiztonságosabbnak tűnő helyet a 67P magján.  A november 11-re tervezett leszállás sikeréért magyar szakemberek is szurkolnak, mert munkájukkal jelentősen hozzájárultak a Rosetta program előkészítéséhez és eddigi eredményeihez.

     
    • Magyarország megújul