csillagaszat.hu
csillagászat.hu
Csillagászati hírportál

Prométheusz 2014: csillagászati verseny diákoknak és egyetemistáknak

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja az “Ég és Föld vonzásában – a természet titkai” (TÁMOP 4.2.3-12/1/KONV-2012-0018) című pályázat támogatásával versenyt hirdet középiskolai tanulóknak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak távcsöves megfigyelés elvégzésére.

 

Megvan az első földméretű bolygó egy csillag lakhatósági zónájában

A NASA Kepler-űrtávcsövének segítségével a csillagászok rátaláltak az első olyan földméretű bolygóra, amely a csillaga lakhatósági zónájában kering, vagyis akkora távolságra a központi égitestjétől, ahol tartósan folyékony állapotban lehet a víz a bolygó felszínén.
 

Egy hold szü­le­té­sét fo­tóz­hat­ta le a Cas­si­ni-­szon­da

A NASA Cassini űrszondája egy kis jeges objektum formálódását örökítette meg a Szaturnusz gyűrűrendszerében, ami talán egy új hold lehet. Az eredmény segíthet megoldani a többi hold kialakulásának problémáját is.
 

Látogatás a svábhegyi csillagvizsgálóban

Áprilisi csillagnéző túránk egészen rendkívüli lesz. Először is azért, mert nem hétvégén tartjuk, másodszor pedig nem túrázunk, csak egy rövid sétát teszünk Normafa környékén, közben meglátogatjuk az akadémiai csillagvizsgálót is.
 

A Rosetta űrszonda lefotózta a célpontként kijelölt üstökösét

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája elkészítette első felvételeit a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökösről. A képeken a csillagközi gáz- és porködökben gazdag Tejút is szépen látszik.

 

Csillagnéző túra a Föld órájában

A Föld Órája alkalmából – hagyományainkhoz híven – idén is lesz csillagnéző túra. Ezúttal a Hármashatár-hegyre mászunk fel, hogy gyönyörködhessünk a tavaszi ég látnivalóiban és megtekintsük a főváros fényszennyezését is.

 

“Big Da­ta” kon­fe­ren­cia Szom­bat­he­lyen

A “Big Data” technikák csillagászati alkalmazásáról, a matematikai és informatikai módszerekről, adatbázisokról, eredményekről két napos konferenciát tartanak Szombathelyen az “Ég és Föld között” TÁMOP-pályázat keretében.

 

Azo­no­sí­tot­ták a leg­na­gyobb sár­ga hi­per­óri­ást

Az ESO VLTI interferométerével kapott adatok alapján azonosították a legnagyobb méretű sárga hiperóriás csillagot. A Napét 1300-szorosan meghaladó átmérőjével a szörnyeteg a csillagméretek abszolút tízes listájára is felfér.

 

Porgyárra leltek a Nagy Magellán-felhő szupernóva-maradványában

Az ALMA szubmilliméteres távcsőrendszer felvételén nagy mennyiségű hideg por látszik az SN 1987A szupernóva maradványának belsejében; az eredmény fontos lépés lehet a csillagközi porszemcsék eredetének vizsgálatában.

 

Me­te­or­hur­ri­kán lesz a Mar­son

A C/2013 A1 jelű üstökös 2014. október 19-én 151 ezer kilométerre közelíti meg a Marsot. Az előzetes számítások szerint becsapódás tehát nem lesz, de az eseményt nagyon látványos meteorvihar kísérheti a vörös bolygó felett.

 

A csil­lag­mag lö­työ­gé­se is okoz­hat­ja a szu­per­nó­va-rob­ba­nást

A NASA NuSTAR űrtávcsövének új mérései alapján fény derülhet az asztrofizika legnagyobb rejtélyeinek egyikére, mégpedig arra, hogy a nagy tömegű csillagok hogyan robbannak fel szupernóvaként.

 

Yoda a Holdon

A NASA LRO holdszondája felvételén a holdfelszíni fény-árnyék érdekes összjátéka a Csillagok Háborúja filmsorozat Yoda szereplőjére emlékeztető árnyékot rajzol ki.

 

Az el­ső tér­kép egy bar­na tör­pe fel­szí­né­ről

Az ESO VLT távcsőegyüttesén üzemelő CRIRES műszer adatai alapján elkészült a Földhöz legközelebbi barna törpe felszínének “térképe”, melyen világos és sötétebb foltok váltakoznak egymással.

 

450 éve született Galileo Galilei

Galileo Galilei  (1564. február 15., Pisa – 1642. január 8., Arcetri), „a modern fizika atyja” életműve annyira szerteágazó és alakja annyira ikonikus, hogy röviden lehetetlen még nagy vonalakban is összefoglalni működését. A kiterjedt irodalomra tekintettel e megemlékezésben elsősorban a Galilei-kutatás

 

Meg­tíz­sze­re­ző­dött a ‘Hubb­le-mé­rő­sza­lag’ hossza

A Nobel-díjas Adam Riess és munkatársai a Hubble-űrteleszkóp WFC3 kamerájának felvételei alapján a klasszikus parallaktikus eljárással határozták meg egy 7,5 ezer fényévre lévő cefeida távolságát.

 

A gra­vi­tá­ci­ós mé­ré­sek meg­erő­sí­tik az óce­án lé­tét a Sza­tur­nusz hold­ján

A NASA Cassini űrszondája által végzett gravitációs mérések megerősítették, hogy a Szaturnusz Enceladus holdja déli pólusának közelében, a “tigriscsíkok” alatt nagy, felszín alatti vízóceán rejtőzhet.

 

Újabb törpebolygó a Naprendszer legszélén

Jóval a Plutón túl kering a most felfedezett égitest, amely a Sedna mellett az egyik legtávolabbi ismert tagja a Naprendszernek, és az átmenetet jelentheti az Oort-felhő felé.

 

Gyű­rű­rend­szert fedeztek fel egy asz­te­ro­i­da kö­rül!

Több dél-amerikai obszervatóriumból végzett megfigyelés alapján a távoli Chariklo nevű kisbolygót két keskeny, sűrű gyűrű övezi, így ez az aszteroida a Naprendszer legkisebb objektuma, amelynek gyűrűje van.

 

Bolygó minden vörös törpe körül

Minden csillagra egy bolygó, minden napra egy szenzáció. Avagy hogyan veszik el a lényeg a kattintásmágnes cím és egy kilúgozott sajtóközlemény mögött.

 

Az Itokawa kisbolygó két különböző darabból áll

Földi megfigyelésekből kimutatták, hogy az Itokawa kisbolygó nem egyenletes belső felépítésű, hanem két, egymástól eltérő sűrűségű részből tevődik össze.

 

Ha­lott vi­lá­gok le­het­nek a szu­per­föl­dek

Egy új modellszámítás szerint ha egy bolygó nem elég kicsi, nagy valószínűséggel akkor is alkalmatlan lesz bármilyen létforma hordozására, ha egyébként központi csillagának ún. lakhatósági zónájában kering.

 

Kepler bonanza: 715 új exobolygó!

Közel megduplázta az ismert, megerősített exobolygók számát a Kepler űrtávcső eredményein alapuló bejelentés. A kulcs pedig az volt ilyen sok bolygó megerősítéséhez, hogy egyik sincs egyedül, legalább két bolygó jut egy csillagra a csapatban.

 

Készülhet az új, európai bolygókutató űrtávcső-rendszer

Tíz év múlva állhat pályára a CoRoT és Kepler utódja, a PLATO, ami újra átformálhatja az exobolygókkal és csillagokkal kapcsolatos tudásunkat. A programban magyar kutatók is jelentős szerepet játszanak.

 

Szülnek-e Planck-csillagokat a fekete lyukak?

Egy új elképzelés szerint a fekete lyukak mélyén mégsem a szingularitásig zuhan össze az anyag: az elképesztően apró, de mégis kiterjedt “Planck-csillag” a fekete lyuk elpárolgásakor ismét előbukkanhat.

 
  • Magyarország megújul