Esténként egyre kedvezőbb helyzetbe kerül az Andromeda-köd, az egyik legközelebbi csillagváros, amelyet puszta szemmel is megpillanthatunk.
Fényes Lóránd, Piliscsév
A képen látható hatalmas kiterjedésű csillagvárossal kapcsolatos első biztos feljegyzés 964-ből származik: a perzsa csillagász, Abd al-Rahman al-Sufi említi meg „kis felhőként” a ma Andromeda galaxisként ismert égi objektumot. Az első távcsöves megfigyelést követő leíráshoz egészen 1612-ig kell utaznunk az időben: a német Simon Marius december 15-én írja le elhelyezkedését. Messier, aki a 31-es katalógusszámot adta a galaxisnak ezért nevezhette meg (tévesen) Mariust felfedezőként. Az Andromeda Sb típusú spirálgalaxis. Távolsága a Naptól 2,5 millió fényév. A hozzánk legközelebbi extragalaxisok egyike, a Lokális Csoport legnagyobb tömegű galaxisa, csak a Tejútrendszer körül keringő törpegalaxisok vannak közelebb nála.
Hazánkból ez az objektum ősszel éri el az ideális pozícióját, ezért én is ekkor kerestem fel a távcsövemmel. Lefényképezéséhez egy nagy látószöggel rendelkező apo dublett távcsövet használtam. A reduktorral elért 400 mm-es átfogás (az APS-C méretben valós 640 mm) lehetővé tette az egész objektum „befogását”. Ebből is érzékelhető, hogy a galaxis látható kiterjedése igen nagy. Szemléltetésül elkészítettem a Holdunkhoz arányosított képét, ami ide klikkelve megtekinthető. A kép 8 és fél perces expozíciókból áll össze, 9 órányi anyag készült összesen, plusz a dark és flat képek. A helyszín a szokásos piliscsévi kert volt.
Felszerelés: Equinox 80ED PRO, SkyWatcher NEQ-6 SynScan mechanika, Lacerta MGEN TS 50/205 vezetőtávcsövön, átalakított és hűtött Canon EOS 1000D
