Cassiopeia vörös szíve

6212

Az Andromeda-mondakörben a bonyodalmak okozója Cassiopeia királyné. Vessünk egy pillantást a királyi felség szívére, mely hatalmas, 200 fényév méretű gázköd.

Fényes Lóránd, Piliscsév

Az északi félgömb egyik legnépszerűbb cirkumpoláris csillagképe a görög  mitológiából ismert, az őszi éjszakai égbolton a zenit közelében tündöklő Cassiopeia. Jellegzetes „W” formája a csillagászat után nem igazán érdeklődők előtt sem ismeretlen: a Göncölszekér mellett ezt az alakzatot ismerik fel legtöbben a laikus érdeklődők közül. A csillagkép és a közelben található csillagkép-szomszédai a jól ismert mitológiai történet szereplői: Cassiopeia mellett férje, Cepheus és lányuk, Andromeda, illetve Perseus (Andromeda megmentője) és Cetusként a lányt elrabló szörny is megtalálható az égbolton. A Cassiopeia és a Perseus között találjuk a jól ismert, de igen izgalmas formájú alakzatot, a fotó főszereplőjét: az IC1805 (SH2-190) katalógusszámú Szív-ködöt.

Kiterjedése hatalmas, több mint kétszáz fényévnyi a csúcsától a jobb pitvar végéig. A 400 mm átfogású (640 mm ekvivalens) képbe éppen csak belefér. A tőlünk 7500 fényév távolságra található emissziós köd színét a sugárzó, forró ionizált gáz (plazma) adja. A hatalmas kiterjedésű, sötét porfelhők izgalmas kontrasztot mutatnak a 652 nanométeres hullámhosszon sugárzó hidrogén vörösségével. A két pitvar határán, középen a Melotte 15-ös csillaghalmaz ragyog néhány óriási csillaggal, ezeknek tömege közel ötvenszerese a Napunkénak. A szív csúcsában található igen fényes csomó, külön katalógusszámot visel: NGC 896-ként ismerjük, fényessége miatt jóval korábban felfedezték, mint a teljes alakzatot.

2012w44-nagy

A képet 2012 októberében három héten át rögzítettem Budapest mellett, Piliscséven. Összesen 15 órányi fényt gyűjtött be a kamera érzékelője, nem számítva a szintén sok órányi „dark” képet. Érdekességként megemlítem, hogy a fotó több napos elkészítése alatt beleakadtam egy lassan átvonuló műholdba, egy nem azonosítható objektumba. Az animáción  is látható, amint rendkívül lassan halad át a 400 mm látómezőn: közel 20 percre van szüksége arra, hogy ezt az utat megtegye. Két egymást követő éjszakán majdnem ugyanakkor érkezett. Ha esetleg valakinek van ötlete, milyen objektum volt, nagyon szívesen fogadnám az információt!
Használt felszerelés: SkyWatcher Equinox 80/500 ED távcső, 0,8x reduktor, Canon EOS 600D (átalakított), SkyWatcher NEQ-6 mechanika (átalakított).

Hozzászólás

hozzászólás