A novemberi szürkeségben igazán ránk fér valamilyen éjszakai ragyogás. Lássuk hát az égbolt második legfényesebb gömbhalmazát!
Éder Iván, Namíbia
Ez a fényes gömbhalmaz az égbolt második legfényesebbike az omega Centauri után. 16700 fényév távolsága ellenére már szabad szemmel is könnyedén látszik bolyhos csillagként, távcsővel pedig rendkívül megkapó látványt nyújt. Az omega Centaurihoz képest teljesen más megjelenést mutat, a központja nagyon hirtelen fényesedik és sűrűsödik. Mint ahogy egy „rendes” gömbhalmazhoz illik: alapvetően idős csillagokból áll, amelyek valamikor a régmúltban közel egy időben, egyszerre keletkeztek, és saját galaxisunk, a Tejútrendszer fősíkja fölött helyezkednek el. Külön érdekessége, hogy 23 milliszekundumos pulzárt találtak benne. Csillagainak száma milliós nagyságrendű lehet.
Mivel a 47 Tuc déli objektum, ezért Magyarországról sajnos nem láthatjuk. A Kis Magellán-felhő látszólagos közelsége csak hab a tortán, annyira, hogy annak peremvidéke a kép bal felső részében könnyedén látható. A Kis Magellán-felhő valójában több, mint tízszer messzebb, mintegy 200 ezer fényévnyire helyezkedik el tőlünk. A képen számos apró halvány nyílthalmaz is felfedezhető, melyek már a Kis Magellán-felhő objektumai. Részletképek a nyílthalmazokról itt találhatók.
A felvétel 2010. május 10-én készült 200/750 Newton-távcsővel, 3″ Wynne-korrektorral (710 mm fókusz), átalakított Canon EOS 5DmkII fényképezőgéppel, 24×2,5 perc expozícióval, ISO 1600 érzékenység mellett.
