Az éjszakai égbolt telis-tele van állatokról elnevezett csillagképekkel. Talán nem meglepő, hogy a Nagy Medve csillagképben egy bagoly is lakik.
Fényes Lóránd, Piliscsév
A március eleji erős hidegfront-betörést követő éjszakán gyönyörű, tiszta és jó átlátszósággal bíró égbolt fogadott. Némi hezitálás után úgy döntöttem, az egyenként talán nem túl látványos, de az eltérő jellegük és karakterük miatt egy közös képen különleges hangulatot nyújtó M97 és M108 kettőst fotózom le az Ursa Maiorban. A két objektum közül talán az M97 besorolású planetáris nyújt esztétikailag többet. Bagoly-köd néven vált ismertté Lord Rosse közel napra pontosan a fotóm előtt 163 évvel (1848 március 11-én) elkészült rajza után. Lord Rosse 183 cm-es távcsövén keresztül bagolyformát látott, elkülönülő szemekkel (lásd a bal oldali kép). Teljes vizuális magnitúdója 11, de nem olyan könnyű észrevenni, mert fénye közel 3 ívperc átmérőjű területen oszlik meg.
Az M108 nagyjából az éléről látszódó, elnyúlt alakú 8’36 x 2’24 méretű, 10 magnitúdós Sc típusú spirál. Távolsága 25 millió fényév és 760 km/s sebességgel távolodik tőlünk.
A kép 2011 március 7-én készült, Piliscséven. GSO GS600-8 200/800 f/4, SkyWatcher EQ-5 PRO, SkyWatcher kómakorrektor, Canon EOS 1000D, Lacerta M-GEN autoguiderrel vezetve a 9×50-es keresőtávcsőn keresztül.
