A nyári Tejút egyik legizgalmasabb területe a Hattyú csillagképben látható: a gamma Cygni és vidéke. Itt rejtőzik a Kifli-köd, mely lehetséges, hogy egy szupernóva-robbanás előzménye.
Tarczi Patrik, Izsákfa
A kép központi része az NGC 6888-as sorszámot viselő diffúz köd, népszerű nevén Sarló-köd vagy Kifli-köd. A felvétel közepén rejtőző, a Tejút csillagszőnyegével szinte egybemosódó ködösség a valóságban 25 fényév kiterjedésű. A kép bal oldalán látható fényes csillag a gamma Cygni (Sadr), mely szabad szemmel is feltűnő. A körülötte vöröslő ködösség, az IC 1318, más néven Pillangó-köd egyike az égbolton látható pillangó-ködöknek. Nevét a két rendkívül kontrasztos megjelenésű szárnyról kapta. Ezt a gazdag H-alfa régiót sötét ködök és csillaghalmazok is tarkítják. Ilyen például az M29 vagy az NGC 6910 nyílthalmaz, vagy a B343 sötét köd. Említést érdemel a kép bal szélén található NGC 6914 komplex emissziós-reflexiós köd.
A kép további kiemelkedő területe a B 144-ként kategorizált óriás sötét köd a kép jobb felső sarkában. Ennek a közepén helyezkedik el a fényes SH2-101. Egy másik kifejezetten szép sötét-köd a B145, mely tölcsérre hasonlít.
A Tejút egyik legérdekesebb és talán az egész északi égbolt egyik leglátványosabb területe a Sarló-köd és környéke. Kora délután még csak reménykedtem benne, hogy valamivel jobb lesz az átlátszóság, mint előző éjjel volt. Ahogy egyre sötétedett, világossá vált, hogy a körülmények jók lesznek. Az első expozíciók és komponálás mintegy fél, illetve háromnegyed órát vettek igénybe, majd elkészültek az első éles expozícók. Jónak láttam az első felvételeket, 2:15-ig nem is nyúltam többet a beállításokhoz, csak akkumulátort kellett cserélnem. Ahogy világosodott az ég, áttértem a dark képek készítésére. Érdekesség, hogy sem flat- sem pedig peremsötétedés- korrekciót nem hajtottam végre, se Photoshopban sem pedig az előkalibráló programokban.
A következő héten a gamma Cygni közvetlen környezetét mutatjuk be.
