Sikeresen elkészült az első erdélyi analemma Kolozsvár látképével – de hogyan került a nyolcas a kincses város égboltjára?
Váradi Nagy Pál, Kolozsvár
Fényképészeti szempontból a Nap analemmája az a nyolcasra emlékeztető alakzat, amely mentén – egy adott helyről mindig bizonyos időpontban nézve – csillagunk egy év alatt látszólag körbejár az égen. A földi analemma méretét és alakját három dolog határozza meg: bolygónk tengelyének dőlt volta (~23,5 fok), mely az alakzat hosszát/magasságát adja; illetve állandó tengelyforgási ideje és a Nap körüli majdnem kör, de azért mégiscsak ellipszis alakú pályája – ez adja a görbe szélességét. A tényezők összjátéka pedig bolygónk esetében a nyolcas alakot kölcsönzi a görbének, míg a Marsról például könnycseppszerű alakot fényképezhetnénk.
Az első analemma-fotót 1978-1979-ben, Amerikában készítette Dennis di Cicco. Szűkebb környezetünkből említést érdemel Ladányi Tamás első Magyarország területén készített analemmája (2010) és Ivaylo Dinev bolgár diáké, aki Románia területén tanult, amikor fotózott (2005). Váradi Nagy Pál munkájának egyediségét az adja, hogy a fényképezőgép helyszínen való rögzítésére nem volt lehetőség, ezért az egyes képkockákat saját fejlesztésű szoftverrel dolgozta fel. Ajánlott oldalak
