Csillagtérkép a lobogón

1933

A Rio de Janeiró-i olimpia apropóján vegyük szemügyre Brazília zászlaját, melynek középső, kör alakú területe telis-tele van hintve csillagokkal.

Az égitestek megjelenítése meglehetősen gyakori a lobogókon, elég, ha csak a legismertebb példákra utalunk: az Európai Unió zászlaján tizenkét, kör alakba rendezett csillagot láthatunk, az Egyesült Államok csillagos-sávos zászlaját pedig mindenki ismeri. Hogy egy egészen közeli példával is éljünk, a székely zászlón csillag és holdsarló is feltűnik.

A nemzeti lobogókon előforduló csillagok, holdsarlók szimbolikája esetenként erősen eltérő lehet. Vegyük most szemügyre a brazil zászlót!

Brazília nemzeti zászlaja, rajta a Dél Keresztjével és más csillagképekkel.
Brazília nemzeti zászlaja, rajta a Dél Keresztjével és más csillagképekkel.

Első pillantásra véletlenszerűen helyezkednek el a csillagok, középen azonban egy nagyon jellegzetes alakzatot könnyű azonosítani, ez a Dél Keresztje, a déli félteke legismertebb csillagképe. Habár a Dél Keresztjét alkotó csillagok nem túl feltűnőek, csak közepes fényességűek, a kicsi, de jellegzetes konstelláció könnyen magára vonja a figyelmet. Nem véletlen, hogy számos déli ország használja zászlaján vagy címerében a Dél Keresztjét, ezek közül bizonyára Ausztrália és Új-Zéland a legismertebb.

A brazil zászlón azonban a Dél Keresztjén kívül számos más csillagkép és csillag is látható. A kék korong az égboltot jelképezi, mégpedig olyan helyzetben, ahogyan Rio de Janeiro fölött volt látható 1889. november 15-én 8:30-kor, amikor a Dél Keresztje csillagkép éppen delelt. (Ezen a napon kiáltották ki a köztársaságot.) Az íves felirat sávja (ordem e progresso = rend és haladás) az egyenlítőt jelképezi. Az égboltot valamennyire ismerők számára azonban nem kérdéses, hogy ez a „csillagtérkép” meglehetősen foghíjas, aránytalan. Habár a Nagy Kutya (Canis Maior) és a Skorpió (Scorpius) mellett a Déli Háromszög (Triangulum Australe) is felkerült a lobogóra, de a csillagképek, és a további, egyedi csillagok egymáshoz viszonyított helyzete nem nagyon felel meg valóságos égi helyzetüknek. A lobogón feltüntetett csillagok az egyes szövetségi államokat jelképezik (összesen 26, a 27. a Szövetségi Körzetet jelöli). A legdélebbi csillag a szigma Octantis, a déli égbolt „Sarkcsillaga”. Ez a valóságban szabad szemmel alig látható, ezért a zászlón is egy igen halvány kis csillagocskával jelölték. Az egyenlítő fölött egyetlen csillag látható, ez a Spica, és Pará államot jelképezi.

További érdekesség, hogy a zászlón a csillagos égboltot úgy ábrázolták, mintha az éggömböt „kívülről” szemlélnénk. Ez az ábrázolásmód igen hosszú ideig volt szokásban az éggömbök esetében, még a távcső feltalálása utáni évszázadokban is megmaradt. (Jelenleg is forgalmaznak ilyen módon készített éggömböket.) Érdekesség, hogy a Dél Keresztje csillagai például – a korábban már említett példáknál maradva – az ausztrál lobogón oldalhelyesen jelennek meg, az új-zélandin viszont ugyanúgy tükrözve, mint ahogy az a brazil zászlón látható.

Azt, hogy melyik csillag melyik brazíliai szövetségi államnak felel meg, ezen az ábrán láthatjuk.

 

Hozzászólás

hozzászólás