A télen oly ritkán adódó derült égi ablakokat kihasználva készült a hét képe a varázslatos Rozetta-ködről. Akár rózsa, akár rózsaablak – a látvány lenyűgöző.
Szántó Szabolcs, Pécs
A Monoceros (Egyszarvú) csillagkép első számú nevezetessége az epszilon Monocerotistől keletre található NGC 2244 jelű nyílthalmaz, mely tiszta, zavaró városfényektől mentes éjszakákon szabad szemmel is megpillantható ködösség. A mintegy 100 csillagból álló nyílthalmaz már binokulárokkal is szép látvány. Ezt a csillaghalmazt halvány ködösség övezi, melynek vizuális észleléséhez nagyon sötét ég és komolyabb távcső szükséges: a Rozetta-köd. Ebből a hidrogénben gazdag, alig néhány millió éves ködösségből jöttek létre a nyílthalmaz csillagai. Az “égi rózsaablak” távolsága mintegy 5200 fényév, átmérője 130 fényév, össztömegét tízezer naptömegre becsülik. A Rozetta-ködben jelenleg is folyik csillagképződés.
A fénykép tulajdonképpen egy kétpaneles mozaik. A köd ~1,3°-os kiterjedése nem fért bele a távcső látómezejébe, így két részletben lett lefotózva, majd a képek kézzel kerültek illesztésre az utómunkák során. A felvétel 2015. január 13-án készült, 250/1200-as Newton-reflektorral, 2x13x600 s expozíciós idővel, Canon EOS 450D fényképezőgéppel, ISO 1600 érzékenység mellett.
