Pillantás a Holdra

1318

Mit látunk a Holdból egy budapesti erkélyről? Az erkélyen persze csillagászati távcső áll, ha tulajdonosa megengedi, pillantsunk bele!

Csoknyai Attila, Budapest

Szokás szerint, ha az ég engedi legalább egy „erkélyészlelést” beiktatok munka után kis pihenésnek. Különösen, ha a Hold is ilyen ideális fázist mutat. Milyen újdonságot lehetne mondani a Holdról? Nem sokat, viszont úgy döntöttem inkább megváltoztatom a kérdést: kinek lehetne újat mondani a Holdról? Na ez már könnyebb feladat. Mivel elég sok nem csillagász ismerősöm tisztel meg azzal, hogy megnézi a képeimet, gondoltam, készítek egy kis ismeretterjesztő fotósorozatot a kedvenc égitestemről. Elsőnek egy „12 napos”, az első negyed vége felé járó Holdat mutatok be, hisz itt már majdnem a teljes felülete napfényben úszik, de még bőven vannak részletek a terminátor környékén. A képeket egy SW 200/1000-es reflektorral, HEQ5 Pro mechanikán egy Canon EOS 550D fényképezőgép és egy FireFly mono webkamera segítségével rögzítettem. A teljes Hold egy fotóból, míg a részletképek 7000-7000 frame összegzésével készültek. Nyugodtság 5-6 / 10,  átlátszóság (ha a fényszennyezést nem számolom bele 9/10. Ennyit a technikai adatokról.

A hét csillagászati képe 2013. március 20-án 19-21 óra között készült SW 200/1000-es Newton-reflektorral, Canon EOS 550D fényképezőgéppel és FireFly mono webkamerával.
A hét csillagászati képe 2013. március 20-án 19-21 óra között készült SW 200/1000-es Newton-reflektorral, Canon EOS 550D fényképezőgéppel és FireFly mono webkamerával.

A leglátványosabb alakzatokról részletfotókat is készítettem, és hogy ne legyen unalmas, a teljes Hold képénél kiemeltem a valós színeket.

– Schiller-kráter, nagy kedvencem rendhagyó, elnyúlt formája miatt. És itt az elnyúlást nem csupán a gömbfelület torzulása okozza, a kráter formája valóban elliptikus! Több, egymáshoz nagyon közeli becsapódástól keletkezett, de olvastam olyan elméletről is, miszerint nagyon alacsony becsapódási szög okozhat ilyen elnyúltságot.
– A Gassendi-kráter a maga 110 km-es átmérőjével, megjelenésével vetekszik a híres Copernicus-kráterrel. A Gassendi alján húzódó Gassendi-rianás is jól megfigyelhető. Mindkettejüket bazaltos láva töltötte fel, ezért viszonylag sík a kráterek alja, amiből mindkét kráternél gyönyörű központi csúcsok emelkednek a magasba.  A felső felvételen a két kép találkozásánál nagyon érdekes, hosszú árnyék látható az Anaximenes-kráter belsejében.

Vessen egy pillantást Ön is a Holdra, látogasson el az óbudai Polaris Csillagvizsgálóba!

 

Hozzászólás

hozzászólás