• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    A csillagászat és az űrkutatás mérföldkövei 1950-től







    1950: Jan Oort, az üstökösmagok milliárdjait tartalmazó Oort-felhő feltételezése
    1951: Gerard Kuiper, a Naptól 40-100 Cs.E. távol kisbolygók és üstökösök feltételezése, Kuiper-öv
    1951: Ewen és Purcell, felfedezik a van de Hulst által megjósolt 21,1 cm-es rádió hidrogén vonalat
    1951: Smith és Baade, rádiógalaxis felfedezése
    1952: Walter Baade, kimutatja a cefeida pulzáló változócsillagok két típusát
    1953: Gerard de Vaucouleurs, galaxis szuperhalmazok és nagy skálájú inhomogenitás az eloszlásukban
    1953: Alpher, Herman, Follin, a horizont probléma első felismerése a kozmológiában
    1954: A Tejútrendszer spirálszerkezetének feltérképezése
    1955: Martin Ryle, rádiótávcső interferometria
    1955: John Wheeler, a tér-idő leírása a Planck skálán
    1956: Reines és Cowan, neutrinó és anti-neutrinó kísérleti kimutatása
    1957: Burbidge, Burbidge, Hoyle, Fowler, elemek keletkezése a csillagokban, magfúziós folyamatok
    1957: A szovjet Szputnyik-1, az első mesterséges hold
    1958: Az első amerikai műhold: Exlorer 1, megalakul a NASA
    1958: Martin Ryle, távoli kozmológiai rádióforrások fejlődésének kimutatása
    1958: David Finkelstein, fekete lyukak eseményhorizontjának természete
    1959: MIT, radar visszhang a Vénuszról
    1959: a Luna 3 először fényképezi a Hold tulsó oldalát
    1960: Pound and Rebka, a gravitációs vöröseltolódás kimutatása a Földön
    1960: Matthews and Sandage, kvazár optikai azonosítása
    1961: Jurij Gagarin, első ember a Föld körül
    1962: John Glenn, az első amerikai űrhajós
    1962: Mariner II űrszonda a Vénusznál
    1962: Giacconi, Gursky, Paolini, Rossi, kozmikus röntgensugárzás kimutatása
    1963: Roy Kerr, forgó fekete lyukak elmélete
    1963: Maarten Schmidt, az első kvazár felfedezése
    1963: Schmidt, Greensite, Sandage, a kvazárok távolságának meghatározása
    1964: Hoyle, Taylor, Zeldovics, a hélium kialakulása az ősrobbanás után
    1964: Roger Penrose, a fekete lyukak szinguláris tulajdonsága
    1964: Salpeter és Zeldovich, fekete lyukak feltételezése kvazárok és rádiógalaxisok magjában
    1965: Penzias és Wilson, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás detektálása
    1965: Dicke, Peebles, Roll, Wilkinson, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás magyarázata
    1965: Rees és Sciama, a kvazárok a múltban nagyobb számban voltak
    1966: a Cygnus X-1 röntgenforrás felfedezése
    1966: az első sima leszállások a Holdra (Luna 9 – SZU, Surveyor 1 – USA)
    1967: Bell és Hewish, a pulzárok felfedezése
    1967: Irwin Shapiro, relativisztikus idő-késés radar megfigyelése a Merkurról
    1967: John Wheeler, a "fekete lyuk" elnevezés bevezetése
    1967: Andrej Szaharov, 3 kritérium a kozmológiai anyagtöbbletre az antianyaggal szemben
    1968: Joseph Weber, első próbálkozás a gravitációs hullámok kimutatására
    1968: az első emberes űrrepülés a Hold körül (Apollo 8: Borman, Lovell és Anders)
    1969: Ellis, Hawking és Penrose, szingularitás elmélet az ősrobbanásra
    1969: Donald Lynden-Bell, fekete lyukak a galaxismagok közepén
    1969: Raymond Davis, Nap-neutrinó detektor egy aranybánya mélyén
    1969: Neil Armstrong és Edwin Aldrin, első emberek a Holdon (Apollo 11)
    1969: kvazárokról érkező rádióhullámok eltérülésének kimutatása a Nap mellett
    1970: Stephen Hawking, a fekete lyukak eseményhorizontjának felszíne mindig nő
    1971: Bolton, Murdin, Webster, a Cygnus X-1 mint fekete lyuk jelölt
    1971: az első jármű a Holdon (Apollo 15)
    1972: Jacob Bekenstein, fekete lyukak entrópiájának fogalma
    1972: Tom Bolton, a Cygnus X-1 fekete lyukként azonosítása
    1973: Ostriker és Peebles, sötét anyag a galaxisokban
    1973: Klebesadel, Strong, Olson, a Gamma Ray Burst (GRB) jelenség kozmikus eredete
    1973: Edward Tyron, az Univerzum mint kvantumfluktuáció
    1973: első közelképek a Jupiterről (Pioneer 10)
    1973: a Skylab űrállomás fellövése
    1974: Yoneya, Scherk, Schwarz, a gravitáció húr (string) elmélete
    1974: Taylor és Hulse, relativisztikus jelenségek egy kettős pulzárnál
    1974: Stephen Hawking, fekete lyukak sugárzása
    1974: első közelképek a Merkúrról (Mariner 10)
    1975: Chincarini és Rood, csomósodások a galaxisok eloszlásában
    1976: Levine és Vessot, relativisztikus idő-dilatáció kimutatása rakétáknál
    1976: a Viking 1 és a Viking 2  leszáll a Marsra, panoráma felvételek
    1977: James Elliot, az Uránusz gyűrűinek felfedezése
    1977: Tifft, Gregory, Joeveer, Einasto, Thompson, láncolatok és üregek a galaxishalmazok eloszlásában
    1977: Berkley, dipól anizotrópia a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban
    1977: Gunn, Schramm, Steigman, kozmológiai alapokon: csak három fajta neutrinó létezik
    1978: James Christy, a Charon, a Plutó holdjának felfedezése
    1978: Taylor és Hulse, gravitációs hullámok közvetett kimutatása egy kettős pulzárnál
    1979: Voyager, a Jupiter gyűrűinek felfedezése
    1979: Walsh, Carswell, Weymann, egy kvazár képének kettőződése gravitációs lencse hatás miatt
    1979: Alekszej Sztarobinszkij, az inflációs világegyetem elmélete
    1979: az első európai Ariane rakéte indítása
    1979: Voyager 1 és Voyager 2, közelképek a Jupiterről és holdjairól
    1980: Voyager 1, közelképek a Szaturnuszról és holdjairól
    1980: a Solar Maximum Mission műhold felbocsájtása
    1980: Frederick Reines, a neutrinó oszcilláció elmélete
    1980: Alan Guth, infláció a korai univerzumban
    1981: Linde, Albrecht, Steinhardt, új inflációs világmodell
    1981: Voyager 2, közelképek a Szaturnuszról és holdjairól
    1981: az első űrrepülőgép, a Columbia indítása
    1983: az IRAS űrtávcső feltérképezi az égboltot infravörös tartományban
    1986: Geller, Huchra, Lapparent, a galaxisok eloszlásának buborékos szerkezete
    1986: Vega 1, Vega 2, Giotto űrszondák a Halley üstökösnél
    1986: a Challenger űrrepülőgép katasztrófája
    1986: a Mir űrállomás első elemeinek fellövése
    1986: B. Paczynski, a gravitációs mikrolencse jelenség
    1986: Voyager 2, közelképek az Uránuszról és holdjairól
    1987: szupernóva robbanás felfedezése a Nagy Magellán Felhőben
    1987: Masatoshi Koshibas, neutrinók detektálása a szupernóvából
    1989: Voyager 2, közelképek a Neptunuszról és holdjairól
    1989: a Magellán szonda radartérképet készít a Vénusz felszínéről
    1989: Tim Berners-Lee, a World Wide Web létrehozása
    1989: a Hipparcos asztrometriai műhold pályára állítása
    1990: John Mather, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás spektruma (COBE)
    1990: a Hubble Space Telescope (HST) foldkörüli pályára állítása űrrepülőgépppel
    1991: a Compton Gamma Ray Observatory indítása, a GRB-k eloszlása izotróp
    1991: a Galileo űrszonda elhalad a Gaspra kisbolygó mellett, közelképek
    1992: Mather és Smoot, fluktuációk a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban (COBE)
    1992: a MACHO és az OGLE gravitációs mikrolencse megfigyelési programok indítása
    1992: Jewitt és Luu, az első Kuiper-övbeli kisbolygó felfedezése
    1993: az Endeavour űrsikló legénysége kijavítja a HST képalkotási hibáját
    1994: HST, fekete lyuk az M87 galaxis középpontjában
    1994: a Shoemaker-Levy 9 üstökös becsapódik a Jupiter légkörébe
    1995: Mayor és Queloz, az első extraszoláris bolygó felfedezése másik csillag körül
    1995: a SOHO napkutató űrszonda indítása
    1995: a Galileo űrszonda pályára áll a Jupiter körül, közelképek
    1997: a Hale-Bopp üstökös a Nap és a Föld közelében, szabad szemmel látható
    1997: BeppoSAX röntgen űrtávcső, a GRB-k extragalaktikus eredetűek
    1998: Perlmutter, Garnavich, távoli szupernóvák alapján az univerzum gyorsulva tágul
    1998: Super-Kamiokande, a neutrinó oszcilláció alátámasztása
    1998: a Nemzetközi Űrállomás (ISS vagy Alfa) építésének megkezdése
    1999: a Chandra és az XMM-Newton röntgen űrtávcsövek pályára állítása
    1999: teljes napfogyatkozás Európában
    2000: a NEAR űrszonda leszáll az Eros kisbolygóra
    2001: A Mir űrállomás lezuhantatása a Csendes-óceánba
    2001: a Deep Space-1 űrszonda elhalad a Borrelly üstökös mellett, közelképek
    2001: az Odyssey szonda pályára áll a Mars körül, közelképek

    Magyar vonatkozású események:

    1946: Bay Zoltán holdradar kísérlete
    1946: a Magyar Csillagászati Egyesület megalakulása
    1947: a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló megnyitása
    1951: a Csillagvizsgáló Intézet az MTA-hoz kerül
    1957: a Bajai csillagvizsgáló (műholdmegfigyelő állomás) alapítása
    1958: az MTA Napfizikai Obszervatórium a debreceni botanikus kertbe kerül
    1962: a 90 cm-es Schmidt távcső Piszkéstetőn
    1963: Magyarországi Amatőrcsillagászok I. Országos Találkozója
    1964: megalakul a Csillagászat Baráti Köre
    1966: az 50 cm-es Cassegrain távcső Piszkéstetőn
    1966: a Föld és Ég folyóirat kiadása
    1967: az ELTE Csillagászati Tanszék a Ludovika térre kerül
    1974: az 1 m-es RCC távcső Piszkéstetőn
    1975: kisplanetárium felavatása Pécsett
    1976: a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium létesítése
    1977: a TIT Budapesti Planetárium megnyitása
    1977: űrtávközlési állomás Taliándörögdön
    1980: az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan repülése
    1980: 60 cm-es Cassegrain távcső Szombathelyen
    1981: 100 éves a szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium
    1983: kisplanetárium felavatása Kecskeméten
    1986: a KFKI műszereivel a VEGA szondák a Halley üstökös közelében
    1989: újraalakul a Magyar Csillagászati Egyesület
    1992: a Szegedi Csillagvizsgáló megnyitása
    1998: az ELTE Csillagászati Tanszék Lágymányosra költözik
    1999: 100 éves a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet
    1999: teljes napfogyatkozás Magyarországon
    2001: az óbudai MCSE Polaris csillagvizsgáló megnyitása

    A Szegedi Csillagvizsgáló http://astro.u-szeged.hu/ismeret/csill1950_.html honlapján megjelent cikk másodközlése

    Ez a bejegyzés 19-20. sz. csillagászata kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul