• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    A hajdani Osztrák Birodalom obszervatóriumai







       A  Bécsi  Csillagvizsgáló élén az obszervatórium működésének kezdete óta, 1755-től  1792-ben bekövetkezett haláláig Hell Miksa (*) állott. A prágai és a  budai  obszervatórium  -  amelyeknek  Hell  Miksa  bécsi  igazgató közeli barátai,  egykori  rendtársai  voltak  a  vezetői – ennek révén különlegesen szoros  kapcsolatban állt Béccsel. A bécsi császári egyetemi csillagvizsgáló igazgatója  így  már  jóval  előbb,  mielőtt  azt törvény szabályozta volna, kötelességének   tekintette,   hogy   a   birodalom  terütetén  létesülő  új csillagvizsgálókat   keletkezésük   pillanatától  kezdve  számon  tartsa  és
    folyamatosan támogassa.

    ———————————————————————————————
    (*)  HELL  MIKSA:  (1720-1792) Selmecen született csillagász, aki 1755 óta a
         bécsi  egyetemi  csillagvizsgáló  igazgatója  volt,  s  egyszersmind  a
         mechanika  tanára  lett  az  egyetemen.  1769-ben  Sajnovics Jánossal a
         norvégiai   Vardö   szigetére   utazott,   ahol  a  Vénusz  átvonulását
         tanulmányozta. Ez alkalommal jöttek rá a lapp-magyar nyelvrokonságra.
    ———————————————————————————————

       Mit  jelentett  mindez a gyakorlatban? A fennmaradt jezsuita levelezésből tudjuk,  milyen  módon  gondoskodott  arról  Hell  Miksa,  hogy  az  egri, a gyulafehérvári és a budai obszervatórium az indulásához szükséges műszereket és  könyveket  megkapja.  Arról  is  szólnak  levelek,  miként lelt otthonra Bécsben  az egri Madarassy János és a gyulafehérvári Mártonfi Antal, mielőtt csillagász  állását elfoglalta volna. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a bécsi  igazgató  szakmai  gondoskodása  az  osztrák  birodalom más területén létesült intézményeket ne érintette volna.

    Az 1578-ban felépült prágai Clementinum 1750 táján készült rajza: balra hátul a csillagásztorony

       Joseph  Stepling  prágai  igazgatót  ugyancsak meleg barátság fűzte bécsi kollégájához,  Hell  Miksához.  Prágában  őrzött  és nemrégiben nyomtatásban megjelent levelezésük is tanúskodik erről.

    Prága

       A   Clementinum  néven  ismert  prágai  egyetemet  1578-ban  a  jezsuiták építették.  Ennek közepén áll az az 50 méter magas torony, amelyet Frantisek M.  Kanka  csillagászati  megfigyelések  céljára  készített 1721-1723-ban. A torony tetején Atlasz figuráját látjuk, amint a földgömböt tartja a hátán.

    A bécsi csillagda észak-déli irányú metszete

    Mielőtt  az  egyetemhez  tartozó  csillagásztorony  elkészült  volna, már rendszeresen végeztek csillagászati megfigyeléseket a városban. II Rudolf császár lelkes  pártfogója  volt  a csillagászatnak. Uralkodása alatt a kor két legjelentősebb   csillagásza,   Tycho Brahe  és Johann Kepler működött Prágában, ők  megfigyeléseiket  a  vár oldalán ma múzeumként szolgátó Belvedere-ben,  Anna  királynő palotájában végezték.

    Az 1874-ben felépült új egyetemi csillagvizsgáló kupolája Bécsben

    Tycho  Brahe  csillagászati eszközeit – két pompás kivitelű szeksztánst – ma  a  prágai  Technikai  Múzeumban  őrzik.  Az  egyiket Erasmus Habermel, a másikat  Jost  Bürgi  készítette  a  dán  csillagász  részére.  Az  egyetemi csillagvizsgáló  első  igzagatója  a  jezsuita  Stepling volt, aki 1751-1777 között  látta  el  ezt a tisztséget. Csillagvizsgálójának főműszere – többek közt  -  az  előbb  említett Habermel-féle szeksztáns volt. 1751-1837 között számos  tehetséges csillagász állott a prágai egyetemi csillagvizsgáló élén. Érdemes  közülük  kiemelni  a  Budán  született  Weinek  Lászlót, aki magyar nyelvét  később  is megőrizve e nyelven publikált a magyarországi tudományos lapokban.

    Ma Ondrejov

       A  Clementinum  tornyában  ma csillagászati múzeumot találunk. Magának az egyetemnek   igen   értékes  földgömbgyűjteménye  is  van,  könyvtára  pedig számtalan    régi    csillagászati    könyvvel    büszkélkedik.  A   Prága városközpontjában felépült keskeny, magas torony a XIX. század végén már nem bizonyult   alkalmas  helynek  egy tudományos csillagvizsgáló  működéséhez. Nagyobb teljesítményű  műszer bele  sem fért.

      1898-ban   a  várostól  40 kilométer távolságra Ondrejov városkában  a  Fric  fivérek, Josef és Jan, új, modern műszerek befogadására is alkalmas obszervatórium építéséhez fogtak.   A  Jugend-stílusban épült villa és a  20 centiméteres  Clark-féle   refraktor befogadására   alkalmas   kupola  1905-re  készült  el,  építőjük  a  prágai főpályaudvar építésze, Josef Fanta volt.

    A 2 méteres tükrös távcső kupolája Ondrejovban

       1928-ban a Fric testvérek csillagvizsgálója állami tulajdonba ment át, és ma a Cseh Akadémia fennhatósága alá tartozik. Fő műszere egy 2 méteres Coudé rendszerű tükrös távcső, mely 1967-ben a jénai Zeiss Műveknél készült.

    Bécs

     Hell   Miksát  1755.  október  25-én  nevezték  ki  császári  és  királyi csillagásznak.  Az  általa vezetett bécsi obszervatórium 1756-ban kezdte meg működését a jezsuita templom melletti egyetemi épületben. Ez a barokk palota ma az Osztrák Tudományos Akadémia székháza.

      Érdemes  beleolvasni  a  császári  és királyi csillagász kötelezettségeit tartalmazó  1755.  november  10-én  kelt  hivatalos  okiratba.  Megtudhatjuk belőle,  hogy  milyen sokoldalú tevékenység járt együtt ezzel az állással. A királyi  csillagászt csillagászati   munkáján   túl(bolygók  mozgásának vizsgálata, műszerek beszerzése és karbantartása, csillagászati  évkönyvek szerkesztése  és  kiadása) még számtalan társadalmi kötelezettség  is  terhelte. A jelesebb     csillagászati eseményekről  -  mint például  a  hold- és a napfogyatkozásokról – a lakosságot kapukra kifüggesztett hirdetmények  formájában tudósítania kellett, kötelességei közé tartozott az is,  hogy  naptárakat  bocsásson ki a köznép számára, nehogy babonákkal telinépi kalendáriumokat használjanak.

    {mosimage}

    Az egykori egyházi Egyetemi Csillagvizsgáló Bécsben, a jezsuiták temploma (jobbra) mellett. Jelenleg az Osztrák Tudományos Akadémia székháza

       Azt  is  előírták  számára,  hogy a nevezetesebb külföldi csillagászokkal rendszeres  levelezést folytasson. Vasárnaponként pedig az egyetem aulájában kisérletekkel  színezett  mechanikai  előadásokat kellett tartania. Mindezen kötelezettségei  teljesítéséről  hetente egyszer jelentést kellett tennie az udvar erre kijelölt tisztviselőjének.

       A  bécsi  csillagda  több mint száz évig működött a régi épületében. Carl von   Littrow,   aki  1842-ben  követte  apját,  Joseph  Littrow-t  a  bécsi csillagvizsgáló  igazgatói székében, határozta el egy új, az előzőnél sokkal pompásabb  épület  emelését  a bécsi egyetemi csillagvizsgáló számára. Ez az épület  1874-ben  készült  el  a  Türkenschanze  utcában,  amely akkor még a városon  kívül  volt, és még sokáig alkalmas helynek számított csillagászati megfigyelések   végzésére.   A   keresztalakú   monumentális  épületet  két, színházépítésben jártas bécsi építész tervezte: Ferdinand Fellner és Hermann Hellmer.  A  csillagvizsgáló  reprezentatív  bejárata valóban alkalmas lenne színházi főlépcsőnek is. A 14 méter átmérőjű kupolába új, korszerű műszer is került: a dublini Grubb cég által gyártott 68 centiméteres refraktor.

    Az Élet és Tudomány 1994/8. számában megjelent cikk másodközlése

    Ez a bejegyzés Általános csillagászattörténet kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul