A nagy reményű államférfi-jelölt nem más, mint a híres szamarkandi tudós, Mirza Mohamed Ulug bég, aki hatszáz éve, 1394 tavaszán látta meg a napvilágot. A történelem neki is politikusi szerepet szánt, mivel nagyapja a világhódító Timur Lenk, apja pedig Sah Ruk volt.
Először Szamarkand, majd apja halála után 1447-től a Mongol Birodalom Kánja (fejedelme) lesz az üzbég Ulug bég. Azonban alig három év múlva már halott. A tudós kán történelemmel, költészettel, iskolák alapításával és csillagászati munkáival írta be nevét az iszlám hatalmas és páratlanul gazdag kultúrtörténetébe. Nevéhez fűződik továbbá a pompázatos muszlim építészet egyik varázslatos várostervezési újítása, az első négyzet alakú dísztér, a szamarkandi Redisztán megvalósítása. Neki köszönhető az utolsó nagy iszlám csillagvizsgáló megteremtése (1428-29-ben), melyet nyugodtan nevezhetünk kora egyik csodájának! A szamarkandi obszervatóriumban számos, a korabeli viszonyokhoz mérten kiváló műszer volt, melyekkel maga Ulug bég és udvari tudósai is dolgoztak. Híres meridián-íve 40 méter sugarú volt, leolvasó része márványból készült, de több más pontos mérőeszköz is rendelkezésére állt. A műszerek jóvoltából (bár lényegében primitív megoldásokkal) nagy pontosságú csillagászati méréseket tudott végezni Ulug bég munkatársaival. (Természetesen távcsövük még nem lehetett, hiszen ilyet először Galilei használt 1609-től.) Jellemző a szamarkandi megfigyelők precízségére, hogy az ekliptika (a Föld nap körüli pályájának síkja) hajlását az egyenlítőhöz 32 ívmásodperc pontossággal mérték meg! Ulug bég 1437-ben az Új csillagászati táblázatok (zidzs) című művében 1019 csillagot tartalmazó katalógust is közreadott. E jeles munkáját több mint kétszáz évvel megjelenése után is méltónak találták az újbóli kiadásra, ugyanis 1665-ben a mű ismét megjelent Oxfordban. A tudós bég matematikusként is jeleskedett, méréseinek értékeléséhez trigonometriai táblázatokat készített, továbbá az 1 fokos szög sinusát 9 jegy pontossággal adta meg. Az év hosszát 365 nap 6 óra 10 perc 8 másodperc időtartamra számolta! Ulug bég udvarában dolgozott a perzsa Al-Kashi matematikus, aki 1450-ben a π értékét 17 jegy pontosságig kiszámította.
Ulug bég 1665-ben Oxfordban kiadott művének tartalomjegyzéke arab, szír és héber nyelven
Ulug bég jobb tudós volt, mint harcias államférfi, mert hódító háborúkat nem vezetett. Bizonyára békeszeretete lett a veszte is, mivel sokan támadták személyisége miatt. Jó muszlimhoz méltóan az egyik fontos szabályt, a mekkai zarándoklatot betartván elindult Arábia földjére. Ez lett élete utolsó útja, mivel 1449. október 27-én a zarándokút során saját fia és más ellenségei meggyilkolták a szamarkandi obszervatórium megalapítóját. A csillagvizsgálót később lerombolták és részben építőanyagként széthordták. Az 1908-ban megindult ásatások alkalmával feltárták a rég letűnt tudományos megfigyelőhely maradványait, melyek ma is megcsodálhatok. Ulug bég nevét az üzbegisztáni kitabaszki obszervatórium őrzi, valamint elneveztek róla a Holdon egy krátert.
A Meteor 1994/7-8. számában megjelent cikk internetes változata
