Ízelítő a maja csillagászatból

3555

Mi, európai emberek, keveset tudunk a maják történelméről. Az V. és IX. század között a legnépesebb maja városok a mai Guatemala és Honduras területén voltak. A X. századra azonban – eddig fel nem derített okokból – ezek a déli központok elnéptelenedtek, és a maja történelem súlypontja a Yucatan-félszigetre tevődött át. Ennek a „posztklasszikus” korszaknak, amely a mi honfoglalásunk századában kezdődött és a XIII. századig tartott, több ősi városa feltárva és karbantartva, nyugodt szépségű ligetekben gyönyörködteti az odalátogató turistákat (ilyen pl. Uxmal, Chichen Itza). Másokra szinte véletlenül bukkantak rá az utóbbi évtizedekben és a feltárás és megóvás munkálatai még folyamatban vannak (mint pl. Palenque, Bonampak). Legtöbbjük azonban elvadultan és elhanyagoltan pusztul Guatemala és Honduras őserdeiben és gyakran szabad prédája a semmitől vissza nem riadó műkincsrablóknak. Az archeoasztronómia – magyarul csillagászati régészet -, ez az alig néhány évtizedes, de igen dinamikusan fejlődő tudomány, éppen manapság próbálja megfejteni, hogy mi volt ezeknek az épületeknek a szerepe, milyen régiek, milyen kultikus vagy éppen praktikus célokra használták őket. A régészettel és a történelemtudománnyal együttműködik ebben a csillagászat.

Egy kis trópusi asztronómia

Mi, az északi féltekén, mérsékelt égövön élő emberek, magától értetődőnek tartjuk, hogy az év négy évszakra oszlik. A tavaszi napéjegyenlőséget követően egyre hosszabbodnak a napok, a Nap egyre északabbra kel a napéjegyenlőségi kelet-nyugat irányhoz képest. A nyári napforduló napján kel a legészakabbra és a legnagyobb napi ívet befutva a legmagasabban delel. Ezt követően a napkelte egyre délebbre tolódik. Az őszi napéjegyenlőség napján a Nap pontosan keleten kel és nyugaton nyugszik. Ettől kezdve a napkelte a földrajzi kelettől egyre délebbre esik a látóhatáron, a legdélibb értéket a téli napforduló napján éri el és ekkor a leglaposabb napi íve. Minél északibb szélességen vagyunk, annál nagyobb a napfordulók napkelte irányai közötti eltérés, szögkülönbség.

Nem könnyű elképzelni – planetárium! műsorokban jól szemléltethető -, de varázslatos dolog átélni, hogy délebbre haladva milyen más arculatuk van az ismert jelenségeknek és, hogy milyen új vonások társulnak hozzájuk.

A nyári napfordulókor a Nap a Ráktérítőben van, az Egyenlítőtől mért szögtávolsága – deklinációja – 23,5°. Itt a Nap a napforduló napján, a zenitben delel. Másnap már kisebb szélességen van, és az őszi napéjegyenlőség felé, az Egyenlítő irányában haladva, mindennap más földrajzi szélességen delel zenitben, éppen olyan szélességen, amelyikkel az éggömbön mért „szélessége" (deklinációja) megegyezik.

Az Egyenlítőn a tavaszi és őszi napéjegyenlőség a zenitátmenet két napja, a Ráktérítő és az Egyenlítő közti sávban pedig az északi félgömb nyara az az időszak, amikor a két zenitátmenet végbemegy.

Akár az Északi-, akár a Déli-sarkon áll egy megfigyelő, az égnek a feje fölé boruló félgömbjén valamennyi csillag állandóan a látóhatár fölött van; a csillagok nem kelnek és nem nyugszanak, hanem a látóhatárral párhuzamosan haladnak az éggömb napi látszó mozgása során. Az Egyenlítőn álló megfigyelő számára valamennyi csillag kel és nyugszik, ö az égbolt valamennyi csillagát láthatja egy napév folyamán, és az éggömb mozgása merőleges a látóhatárra.

Átmeneti helyzetet találunk a 0 és 90° közé eső földrajzi szélességeken. Minél északabbra vagyunk, a helyzet annál inkább hasonló az északi póluson fennállóhoz; a csillagok nagyobb része éjszaka állandóan látható, nem nyugszik le. Ezeket nevezzük cirkumpoláris csillagoknak.

 

A sarkon álló megfigyelő számára semmi nem kel és nyugszik, az Egyenlítőn viszont minden

Tapasztalatból tudjuk, hogy a mi közepes földrajzi szélességünkön mindkét eset előfordul. A csillagképek egy része cirkumpoláris, mások pedig kelnek és nyugszanak. Az Egyenlítő felé közeledve egyre csökken az égboltnak sosem nyugvó területe, a csillagok nagy része kel és nyugszik. Mégpedig – miként említettük – minél délebbre vagyunk, annál meredekebben, annál inkább merőlegesen a látóhatárra. így természetes, hogy a trópusi övezetben sokkal feltűnőbb az ún. heliákus kelés vagy heliákus lenyugvás jelensége is, mint a mi földrajzi szélességünkön.

Heliákus kelésnek azt nevezzük, amikor egy csillag vagy bolygó a hajnali derengésben egyszerre jelenik meg, egyszerre kel a Nappal. (Minél halványabb égitestről van szó, valójában annál mélyebben kell a Napnak a látóhatár alatt lennie ahhoz, hogy úgy érezzük: egyszerre jelennek meg a pirkadatban.) Ennek megfelelő jelenség alkonyatkor a heliákus lenyugvás. Természetesen ezek a jelenségek mindenütt végbemennek, ahol a csillagok kelnek és nyugszanak. Mégis, nem véletlen, hogy a miénknél jóval délebbi területeken – ahol a kelés és nyugvás sokkal látványosabb mint mifelénk – alakultak ki a heliákus jelenségekből kultuszok. A napfordulók dél felé haladva vesztenek jelentőségükből, mivel egyre csökken a napfordulókhoz tartozó napkelte irányok szögkülönbsége. Míg Magyarország földrajzi szélességén ez a szög kereken 76°, addig 51,5°-ra csökken a térítőkön, és természetesen 47° az Egyenlítőn. Élményszerűségében, megdöbbentő voltában összemérhető ezzel a zenitátmenet eseménye, amikor a rekkenő hőségben a tárgyaknak egyáltalán nincs árnyéka. (Jól látszott ez a televízióban a Mundial közvetítése alatt is; éppen csak a játékosok talpa alatt volt árnyék a csaknem merőlegesen tűző napon.) A zenitátmenet előre jelzi a jótékony esőzéssel eljöttét; mint ahogy a téli napforduló után mi is kezdünk már bizakodni a tavaszban.

Ha pedig éppen a zenitátmenet napján történt egy fényes csillag vagy bolygó heliákus kelése, olyan egybeesése volt ez a feltűnő égi eseményeknek, amelyek mély nyomot hagytak a szemtanúk lelkivilágában, és kultúrájában.

Csigaház Chichen Itzában

A posztklasszikus maja periódus legismertebb városa, Chichen Itza, 100 km-re van keletre Méridától, a mexikói Yucatan állam fővárosától. Mintegy három évszázadig volt a maja civilizáció központja. Bár a mi honfoglalásunk táján Közép-Mexikóból érkező tolték törzsek foglalták el, a maja nyelv és a város vezető szerepe fennmaradt és a szerencsés módon, békésen ötvöződő kétféle kultúrából egy sajátos, új maja kultúra alakult ki, amely eltér a klasszikus maja kultúrától művészetben, vallásban, építészetben egyaránt.

A hajdani Chichen Itza pusztuló épületegyüttesében kb. 150 évvel ezelőtt egy amerikai ügyvéd (John Floyd Síephens) és egy angol festő (Frederick Caíherwood) furcsa épületre bukkantak, amelyet egy, a belsejében kanyargó szűk lépcsőről csiga-háznak neveztek el (spanyolul Caracol). A valaha henger alakú épület romos körvonalai egy obszervatórium kupolájára emlékeztették őket, és első látásra az a véleményük alakult ki, hogy az épület a maják csillagvizsgálója volt.

Vegyük szemügyre ezt a furcsa épületet. Két egymásra épített négyszögletes terasz, egy nagyobb és egy kisebb fölött henger alakban folytatódik. A régészeti vizsgálatok azt mutatják, hogy két henger alakú építmény került egymás fölé és a második tetején még egy kisebb átmérőjű, henger alakú, belülről négyszögletes kamra is volt, melynek ablakai körben nyíltak a látóhatárra. E két utóbbi romba dőlve mutatja a csillagvizsgálók mai kupolájára emlékeztető alakot. Hatalmas, mintegy 20 m magas épületről van szó. Az alsó terasz még a klasszikus maja korszakból való (850 körül építették). Magassága 6 m, kelet-nyugati éle 52 m, északi-déli pedig 67 m. Homlokzata a lépcsősorral nyugatra néz. Ami e szint fölött van, az már a tolték hódítás után épült. A második terasz mintegy 27 x 30 m-es négyszög, nyugati homlokzatán ugyancsak lépcsősorral. A két négyszög aszimmetrikusan épült egymásra, a felső terasz enyhén el van az alsóhoz képest fordulva, a lépcsős élek 5°-os szöget zárnak be egymással. Ez nem véletlen, és nem is az építők ügyetlensége. A későbbiekben látni fogjuk, mi volt benne a szándékosság.

Az építkezés utolsó fázisa a henger alakú kettős torony, a voltaképpeni „csigaház", erre gondolunk, amikor az épületet emlegetjük. A torony a kis kamrával együtt tíz m-re emelkedik a felső terasz szintje fölé és romjaiban is igen impozáns látvány.

A toronynak is megvan a maga érdekessége. Az alsó henger átmérője 7,5 m és két körfolyosóból áll. A külső folyosó, amelybe négyfelől lehet bejutni, csaknem 2 m széles, és a belső is szélesebb 1 m-nél. A belsőbe is négy ajtó vezet. A két vállalkozó szellemű múlt századi utazó még festmények nyomait látta a belső falakon. Ezek mostanra már teljesen elpusztultak, pedig sok, az épülettel kapcsolatos rejtély nyitját megadhatták volna, ha megmaradnak. Középen tömör, henger alakú tömb áll. Ennek a hengernek keleti oldalán, 3 m magasan, egy nyílás van és itt kezdődik, ide torkollik az a csigalépcső, amelyről az épület a nevét kapta. Csaknem egy egész fordulat után jut be a felső kamrába. Ennek a felső kamrának fala romokban van, de a megmaradt falak világosan sugallják azt a következtetést, hogy itt körben ablakok voltak. Ezekből három fennmaradt. A nyugatra nyíló ablak kb. 1 m magas, a másik két ablak csak kis négyzet alakú nyílás, mintegy 25 cm oldalhosszal. Egyikük délre, másikuk délnyugatra néz.

 

 

A csigaház, ahogy ma látható (E. Krupp felvételei)

A régi maják – papok vagy megfigyelők – bizonyára egy azóta elpusztult falépcső vagy valami alkalmatosság segítségével közelítettek meg a csigalépcső 3 m magasban nyíló torkolatát. A mai látogató csak kívülről, az épületet megmászva, a romok hasadékán át juthat be a felső kamrába, de az elébe táruló látvány megéri a fáradságot. Csodálatos látóhatár tárul a szemünk elé! A dús növényzet ellenére a horizont köröskörül olyan, mintha vonalzóval húzták volna meg, sehol nem töri meg gyárkémény, toronyház. A mi urbanizált Európánkban sehol nem találhatunk már ilyet, A simán elterülő látóhatár mentén csak az égitestek igen jól követhető mozgása jelent változatosságot.

Most már megkérdezhetjük: obszervatórium volt-e valóban a csigaház? Ehhez azt kell megvizsgálnunk, mit lehet belőle látni, mit lehet megfigyelni.

Az épület henger alakú része, mint már említettük, tolték hatás. A Tollas Kígyónak, Quetzalcoatlnak – akinek maja neve Kukulkán – másutt is építettek kerek templomokat a toltékok. öt az égbolt istenségének tartották és azonosították a Vénusz bolygóval is.

 

A csigaház képzeletbeli rekonstrukciója: Ilyen lehetett eredeti alakjában (Szász Mária rajza) 

A Vénusz égboltunkon a harmadik legfényesebb égitest. Nem pontosan a Föld pályasíkjában – az ekliptikában – mozog, hanem 3,4°-kal hajlik hozzá. Ez a pályahajlás kicsi, úgy, hogy azt mondhatjuk: a Vénusz nagyjából ugyanazokat a szélső helyzeteket veszi fel látóhatárunkon, mint a Nap. Szélsőséges helyzetei azonban bonyolultabbak, mint a napfordulók. A Nap szélső helyzeteit azért látjuk, mert a Föld kering körülötte. Most az bonyolítja a helyzetet, hogy a Vénusz maga is kering a Nap körül.

A bolygó Földről látható – szinodikus – keringési ideje 584 nap. Ekkor úgy látjuk, hogy már megtett egy teljes keringést és mozgását a Nap körül ugyanúgy újra kezdi. Feltűnő véletlen, hogy öt ilyen ciklus éppen nyolc napévvel egyenlő.

Hogyan néz ki a Földről a Vénusz év? A bolygó heliákus kelése után kb. kilenc hónapon át hajnalcsillagként látható. Közben a látóhatár mentén egyre távolodik, távolabb kel a Naptól, Aztán visszafordul és a Nap felé közeledve egyszer csak eltűnik a fényében. A láthatatlanság ideje öt-kilenc nap közt változik, attól függően, hogy éppen mekkora a Vénusz deklinációja. Mikor újra megjelenik, már hajnalcsillag. Megint egyre távolodik a Naptól, majd újra megközelíti, hogy kilenc hónap elteltével alkonyatkor – heliákus lenyugvás után – újra eltűnjön. Átlagosan nyolc nap múlva, heliákus keléssel újra kezdődik a körforgás.

A nyolc napéves ciklus folyamán (amely öt szinodikus Vénusz évvel egyenlő) előfordul, hogy a heliákus lenyugvás (és azt követően a heliákus kelés) a napfordulók táján következik be, vagyis a Nap szélső, helyzeteiben. Természetesen szélső helyzetek ezek a látóhatáron a Vénusz heliákus jelenségei számára is. A csigaház felső ablakaiból éppen a Vénusz legészakibb és legdélibb heliákus lenyugvásának irányaiba lehet látni!

A heliákus kelést a maják rossz jelnek tartották és ezért idejét előre akarták tudni. A heliákus lenyugvást megfigyelve kb. egy nap pontossággal előre tudták jelezni a baljóslatú heliákus kelést is, és éppen ez volt a cél. Csodálatosan tiszta látóhatáruk mentén végezték az ehhez szükséges megfigyeléseket; a maja asztronómia horizontális csillagászat volt.

Még néhány szót a teraszok aszimmetrikus elhelyezkedéséről. Az alsó terasz nyugati, a lépcsőt magába foglaló oldala merőleges (fél fok eltéréssel) a nyári napfordulói napnyugta irányára. Természetesen így jó közelítéssel merőleges a Vénusz legészakibb heliákus lenyugvásának irányára is. A négyszögletű terasz délnyugat-északkelet irányú átlója pedig a nyári napfordulói napkelte irányát mutatja. A felső terasz nyugati éle nem párhuzamos az alsóéval, hanem — amint azt már említettük — 5°-os szöget zár be vele. Így éppen merőleges a naplemente irányára a zenitátmenet napjain. A délnyugat-északkeleti átló itt is a nyári napfordulói napkelte irányába mutat. Ez úgy lehetséges, hogy a felső terasz északi és déli élei nem párhuzamosak egymással, a terasz alapja trapezoid. Mély értelme van tehát a szándékos aszimmetriának.

Az előzőkben feltett kérdésre tehát ezt válaszolhatjuk: bár csillagászati célokra (és feltehetően egyéb, kultikus célokra is) használták a Caracoit, de mégsem obszervatórium a szó mai értelmében. Nem előre nem várt, ismeretlen égi jelenségek kutatása volt a célja, hanem az épület utólagos megerősítése, mintegy összefoglalása a már megszerzett csillagászati ismereteknek. Ezeket az ismereteket örökítették meg a maják a csigaházban és még sok helyütt másutt, horizontális megfigyelésektől befolyásolt és ihletett monumentális építészetükben.

A Föld és Ég 1986/11. számában megjelent cikk másodközlése

mulberry outlet
jordan femme
air jordan 23
air jordan 11
mulberry bags sale
spyder jacket
Mulberry UK
ray ban outlet
hollister Deutschland online shopcheap ray ban sunglasses
michael kors outlet
jordan retro 6
mulberry outlet
mulberry outlet
retro jordan shoes
mulberry uk
mulberry bags
Mulberry Outlet
lancel pas cher
occhiali da vista ray ban

Hozzászólás

hozzászólás