A fertőrákosi „saroknapóra”

1165

   A fertőrákosi épület — a Fő u. 153. sz. alatt — hajdan püspöki vízimalom volt, ma turistaszálló. Jelenlegi alakját a 17–18. század fordulóján kapta. A műemlék épületen a homlokzat festett díszei, mint pl. a Madonna-, a Szent Flórián-, a Szent Sebestyén-kép, valamint a napóra stílusjegyek szerint a 18. században készültek.

   A napóra a vízimalom toronyszerű szárnyának délre eső szárnyának délre eső sarkán van. A két számlap nem szimmetrikus egymással, az ott húzódó kőfal miatt. A délkeleti számlap körülbelül 1,5×1,5 méteres, négyzet alakú, míg a délnyugati 2,0×1,2 méteres, téglalap alakú. A délkeleti számlap időbeosztása reggel 5 órától déli 12 óráig terjed, míg a délnyugatié délután 1 (13) órától kezdődik és 5 óránál (17) végződik.

   A napórát többször átfestették. Legutóbb a faliképeket 1966-ban restaurálták az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai, mielőtt minden festékfolt lepergett volna a homlokzatáról. Úgynevezett „Al secco” eljárással készültek, vagyis a már száraz vakolatra festették.

   A számlap díszítése nem mutat avatott művészt, és erősen eltér a hagyományos árnyékóra motívumoktól is. A számsor feletti, mutatók melletti teret töltötték ki festett figurákkal. A délkeleti számlapon egy ülő női alak a kezében tartott távcsővel az eget kémleli, amely tele van csillagokkal. Talán Uraniát, a harmónia és az ég múzsáját próbálta az ismeretlen festő ábrázolni. A délnyugati számlapot csak csillagok borítják. A háttér régen fehér volt, mára már tojáshéj színűre sötétedett. A számok, figurák, rajza nagyon primitív, nem vall gyakorlott festőre. Ám maga a napóra nagyon jól szerkesztett, pontos. Az árnyékvető (pólosz), az óravonalak beállítása helyes, tehát hozzáértő kéz alkotása. A két külön árnyékvető vaspálca egymással párhuzamos, mindkettő a pólusra mutatott. Sajnos 1982-ben a DNy-i pálcát kiszakították a falból.

A Meteor 1993/10. számában megjelent cikk internetes változata

Hozzászólás

hozzászólás