A horizontális napóra

2391

   A kör kerületének egy pontján át (P ponton) érintőt fektetünk, és az O középpontból ezzel párhuzamost húzunk. A P pontnál felmérjük a földrajzi szélesség szögét, és a szög másik szárát az O-n átmenő párhuzamosig meghosszabbítjuk. A P pontból körívet húzunk a PO — meghosszabbított — egyenesig. Így kapjuk a K pontot. Most az O-ból a kör beosztásán áthaladó egyeneseket húzunk a P érintőjéig, és ezeket a metszéspontokat kötjük össze a K ponttal. Ez utóbbiak az óravonalak. Ezeket jelöljük meg a K köré szerkesztett, tetszés szerinti alakú napóraszámlapon. Akár pálca, akár lemez a mutató, nem lehet egy adott óraszámlap esetén egy bizonyos értéknél kisebb a hossza. Hazánkban a Nap maximális delelési magassága 65 fok és 70 fok között változhat (országrészek szerint). Így a mutató csúcsa a déli 12-es óravonal végével legalább ekkora szöget zárjon be.
   Magyarországon az összes napórák 11%-a horizontális típusú. A képen látható horizontális napóra Sárváron a Thermal Hotel előtt látható. A szobor Nádasdy Ferencet, a híres "fekete béget" ábrázolja, jobb kezében földhöz érintett dárdát tart. A dárda csúcsa a Sarkcsillag felé mutat. Árnyéka vándorol a talapzatra állított kőlapon, melyre körív mentén a római számokat vésték. A sárvári vár híres urának szobra így mutatja most a pontos helyi időt.

{mosimage}

Az Esztergom és Vidéke 1997. szeptember 4-i számában megjelent cikk másodközlése

A vertikális napóra

Hozzászólás

hozzászólás