A napóra sokféle alakot öltött a 30 m magas obeliszktől a tájolós zsebnapórákig, de az elv azonos volt: az ún. gnomon árnyékot vetett egy számozott skálára. A gnomont (a mutatót) a Föld forgástengelyével párhuzamosan kell beállítani úgy, hogy az Északi-sarkcsillagra mutasson. Így a mutató pálcájának a horizont síkjával alkotott hajlásszöge egyenlő a felállítási hely földrajzi szélességével. Esztergom földrajzi szélessége: 41°48°.
A napórakészítés világszerte a reneszánszát éli. Felkutatják, felújítják, rendszerezik a régieket, s új napórák készülnek épületek falára, kertekbe, parkokba. Napóra-készítési versenyeket is rendeznek (mint pl. az olaszok), nemzetközi részvétellel. Nagyon hasznosak a különféle napórák a csillagászat és az időmérés egyes alapfogalmainak megismertetésére, iskolai oktatás céljára. Valóban, aki a Nap és a Föld látszó és valóságos mozgásával és ezek kombinációival közelebbről óhajt megismerkedni, ezeknek a fogalmaknak, tehát a csillagászat alapjainak tisztázására nem is találhat alkalmasabb módot a napóra szerkesztésénél.
{mosimage}
A legrégibb időmérő eszköz
A napóra a valódi helyi időt mutatja, óráink viszont egységesen a kiegyenlített középidő, illetve a zónaidő szerint járnak. Az árnyékfogó felület helyzete szerint háromféle napárát különböztetünk meg.
Az ekvatoriális napórák számlapjának síkja párhuzamos az egyenlítő síkjával, az árnyékvető pálca erre merőleges.
A horizontális napórák számlapjának helyzete a látóhatár síkjával megegyező, míg
a vertikális napórák síkja merőleges a horizontra.
Következő írásunkban a napórák szerkesztését, elkészítését ismertetjük és néhány napórát mutatunk be.
Ui.: Június 30-án kézbesítette részemre a posta Olaszországból az angol nyelvű felhívást az 1997-es napóra versenyen való részvételre. Előzőleg 1993, 1994 és 1995 évben vettem részt a nemzetközi napóra-seregszemlén. Örömmel megyek most is.
Az Esztergom és Vidéke 1997. július 10-i számában megjelent cikk másodközlése
