• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Kis magyar napkultusz







    Magyarország legújabb köztéri napórája Hartán található. A Bács-Kiskun megyei falut járva tulajdonképpen azt csodálom, hogy az itt élők ez év szeptemberéig kibírták napóra nélkül, mert a sváb településsel kapcsolatban napkultuszt emlegetni, igazán nem túlzás.

    A napmotívum megjelenik a hagyományos falusi kapukon, ott a stilizált hatágú csillag a gazdagon díszített bútorokon, és Harta címerében ugyancsak szerepel központi csillagunk.

    Hosszú szünet után a napórakészítés reneszánszát éli. Keszthelyi Sándor 1998-ban megjelent, a magyarországi rögzített napórákat számba vevő katalógusa 406 órát sorol fel. „Az elmúlt években azonban legalább száz új napóra készült. Nagy részük nem közterületen található, egyre többen saját szórakozásra a kertjükbe építtetnek” – meséli Marton Géza, a Magyar Csillagászati Egyesület Napóra Szakcsoportjának elnöke. A szakcsoport, amelynek elsődleges célja az ismeretterjesztés, mintegy ötven tagot számlál, közülük 5-6-an megrendelésre is készítenek napórát.

    Carpe Diem! Használd ki a Napot!

    „Gondolta volna, hogy a mechanikus órák megjelenése idején, a XV.–XVII. század táján, a kerekes vagy rugós zsebórák mellé egy hordozható napórát is csomagoltak, amelynek segítségével a tulajdonos ellenőrizhette, illetve ha kellett, pontosíthatta új óráját?” – lep meg Marton Géza. Ennek ellenére a napórára a mai napig sokan inkább díszként gondolnak, és nem nagy pontosságú időmérő eszközként.

    Pedig a napóraszerkesztés évezredek alapján felhalmozott tudásra épül. Már az egyiptomiak is készítettek, de a legtöbbet a görögök adták hozzá a gnómonika tudományához. A név is tőlük származik: gnómé azt jelenti, ’ismeret’, az ’idő ismerete’.

    Görög közvetítéssel került Rómába, majd a birodalom bukása után arab csillagászok és matematikusok ismertették meg újra Európával. Az első órákat a templomok falaira vésték, az egyenlő közökre felosztott kör vagy félkör az istentiszteletek idejét jelezte. Igen ám, de télen, amikor rövidebb ideig sütött a nap, kevesebb idő telt el egy-egy rovás között, mint nyáron. Télen a közök rövidebbek, nyáron pedig hosszabbak voltak, mint egy óra.

    Ahogy az emberek életmódja egyre pontosabb időmérést igényelt, úgy vált a napórák számlapja is egyre kifinomultabbá. Népszerűségük növekedésével pedig egyre változatosabb formában és méretben, illetve egyre ötletesebb kivitelben készültek.

    Az alapelv azonban minden típusnál ugyanaz: az árnyékvető (adott esetben ezt a szerepet mi magunk is betölthetjük) árnyékot vet egy számlapra. A számlap elhelyezkedhet vízszintes és függőleges felületen, ekvatoriális napóráknál pedig a számlap síkja párhuzamos az égi egyenlítővel. Ez utóbbi típusnál az óraosztásokat vagy egy korongra szerkesztik, vagy egy félkörívben meghajlított lemez belső oldalán jelölik az órákat. Már a görögöknél népszerűek voltak a gömb illetve félgömb (szkáphosz, azaz kehely) napórák is.

    Az árnyékvető kezdetben egy függőlegesen leszúrt pálca volt, ezt hívták gnómonnak. A függőleges pálca azonban csak az északi és a déli póluson mutat pontos időt! A Föld többi pontján a napóra működését úgy lehetett pontosítani, ha az égi pólus felé mutató árnyékvető dőlésszöge a vízszinteshez képest megfelel az adott hely földrajzi szélességével, azaz bolygónk forgástengelyével párhuzamos síkban helyezkedik el.

    Több mint óra és perc

    „A hazaiak közül a soproni Szent Mihály templom napórája a legrégebbi, a 13. század közepén készíthették. Meglehetősen modernnek számított a maga korában, beosztása ugyanis nem egyenlő közű, és a fal tájolása sem pontosan déli, kicsit kelet felé fordul” – mondja a szakcsoport vezető, és azt is hozzáteszi, hogy logójuk ezt az órát alapul véve készült.

     

    A mai órák többnyire az időn és percen túl is számos információval szolgálnak, illetve pontos időből is mutathatnak akár kétfélét is. A napórák ugyanis eredetileg a helyi időt mutatják, azaz akkor van rajtuk dél, amikor a Nap a legmagasabban jár égi pályáján. Óráink azonban ma már nem a helyi idő, hanem a zónaidő alapján járnak. A kettő pedig csak akkor esik egybe, ha az időzóna közepén helyezkedünk el. Budapesten a zónaidő szerint 16 perccel később van dél, mint a helyi idő szerint. Így, aki szuperpontos napórára vágyik, annak a zónaidő szerint kell a számlapot megszerkesztenie.

    A napóra mutathatja továbbá a nevezetes dátumvonalakat (a két napéjegyenlőség és a két napforduló idejét), megtudhatjuk belőle mely zoodiákus jegyben (hónapban) járunk, néha pedig még az is kiderül a számlapról, hogy a Nap hány fokos magasságban jár.

    A National Geographic Magyarország http://www.geographic.hu/index.php?act=kepgaleria&katalogusid=2306&id=10333 honlapján megjelent cikk másodközlése

    Ez a bejegyzés Napórák kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul