A rómaiak Julius Caesar előtt 355 napos évet használtak, 29 és 30 napos hónapokkal, és nem a hónap első napjától az utolsóig sorszámozták napjaikat, hanem volt három fix nap, amelyekhez képest relatív számozást használtak:
Calendae a hó első napja (vö. kalendárium)
Idus a hó közepe (márc., máj., júl., okt. 15. egyébként 13.)
Nonae Idus előtti nyolcadik nap
Ezek után pl. szeptember hó 4. napja volt „nóna másodikja” (két nappal nóna előtt – nónát elsőnek véve), 9. napja volt „idus ötödikje” (öt nappal idus előtt – idust elsőnek véve) és 24. napja volt (október) „calendaejának hetedikje” (mert szeptember 29 napos volt). Aki nem hiszi, számoljon utána!
Az újesztendő pedig esett március calendaejára. A “szökődolgot” pedig időnként szökőhónappal (intercalaris) korrigálták az újév előtt, amikor már nagyon felgyűlt a lunáris év és szoláris év közötti (a hold, illetve a nap alapján számolt év) eltérés (8 évenként 3szor).
Ezután Julius Caesar megbízására Szoszigenész elkészítette a ma juliánus naptárként tisztelt rendszert, amely szökőnapos volt. Amikor a császár elé terjesztette munkáját, az rendeletben hirdette ki azt, amelyben már az szerepelt, hogy március calendaejának hatodikját duplázni kell (bissextile). Tehát szökőévben az ilyen napból kettő volt, amelyből a visszafelé számlálás miatt az elsőt tekintették járuléknak, azaz szökőnapnak.
Szóval ezek alapján “normális” évben:
március calendaejának 7-dikje = február 23
március calendaejának 6-dikja = február 24
március calendaejának 5-dikje = február 25
március calendaejának 4-dikje = február 26
március calendaejának 3-dikja = február 27
március calendaejának 2-dikja = február 28
március calendaeja = március 1
szökőévben:
március calendaejának 7-dikje = február 23
március calendaejának bissextilje = február 24
március calendaejának 6-dikja = február 25
március calendaejának 5-dikje = február 26
március calendaejának 4-dikje = február 27
március calendaejának 3-dikja = február 28
március calendaejának 2-dikja = február 29
március calendaeja = március 1
Hogy miért éppen oda suvasztották? Részben azért, mert a hagyomány ezt
követelte (az intercalaris hónapnak is ez volt a helye, nem pedig február és
március között), másrészt a calendae adóügyi szempontból kiemelkedő nap
volt, s emiatt a naptárügyi kacskaringókat távol akarták ettől tartani.
(De tulajdonképpen a kérdést így csak megkerültük, ugyanis azt nem tudom,
hogy miért alakult ki a fenti hagyomány – talán Metón tudna rá válaszolni. Ő
vezette be ugyanis a görögöknél a 8/3 helyett a 19/7-es dátumkorrekciót.)
Vissza a jelenbe:
A szökőév kiszámítása a Gergely-naptár bevezetése (1582. október 15.) óta:
- szökőév az az év, amely osztható 4-el
- a 100-zal osztható évek közül csak a 400-al is osztható évek szökőévek
Figyelem:
Mostanság gyakran hallani olyat, hogy 2000. február 29-e RENDKÍVÜLI SZÖKŐNAP, és ez gondokat okozhat egyes szamítógépes rendszerekben. Ilyen nap tényleg lesz iden, csak ez nem RENDKÍVÜLI és nem SZÖKŐ. Ha a programokban a fent említett szökőév kiszámítási formulát alkalmazták, akkor nem lesz gond. Ha az ún. egyszerűsítettet, azaz csak az év néggyel oszthatóságát vizsgálták, akkor sem. Tehát ez is csak egy szenzacióhajhasz fogás.
Budapest, 2000 március calendaejának bissextilje (február 24).
