• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Mohamed próféta fiának halála és egy napfogyatkozás







      Ilyen szerencsés a helyzet a nap- és holdfogyatkozások, valamint a bolygóegyüttállások esetében, mivel ezek nagy pontossággal kiszámíthatók időben előre ás visszafelé, akár több száz vagy pár ezer évre is. A csillagászok ezért segíthetnek egy-egy vita eldöntésében.

      A Biblia sok olyan csillagászati jelenség leírását tartalmazza, amelynek időpontjait már részben sikerült tisztázni. Ilyen például a Jézus születésének idején látható „betlehemi csillag” rejtélye, amely bizonyosan a Jupiter és a Szaturnusz i. e. 7-ben bekövetkezett háromszori együttállása volt a Halak csillagképben. Legközelebb ilyen háromszori együttállás csak 2238/39-ben lesz.

      Mohamed próféta egyik fiának halálát hívei összefüggésbe hozták egy akkori napfogyatkozással. A próféta ezt (helyesen) visszautasította, és kijelentette követőinek, hogy az égi események nem hatnak az emberek életére! Sajnos azonban arra vonatkozóan, hogy mikor születhetett ez a kisfia a prófétának, semmi adatot nem találtam. A szakirodalom ellentmondó a tekintetben is, hogy kitől és hány gyereke született Mohamednek.

      Találtam olyan adatot, hogy Khadidzsa nevű első feleségétől hat gyereke született, és ebből kettő fiú volt, de olyat is, hogy két gyereke született volna. Olyan változatot is olvastam, hogy a kopt nemzetiségű Máriától is született egy fia. Abban összhang van a szakirodalomban, hogy fiai még pici gyerekek voltak, amikor meghaltak. Muzulmán ismerőseim között sok olyan véleményt is hallottam, hogy szerintük Khadidzsától egyáltalán nem született gyereke a prófétának, hiszen őt körülbelül negyven éves özvegyasszonyként vette el, tehát már nem volt igazán alkalmas a szülésre. (Magam is ezt tartom valószínűnek.)

      Ezeket az ellentmondásos adatokat sajnos nem tudtam tisztázni, ezért a csillagászati kronológiát hívtam segítségül. Véglegesen azonban még most sem sikerül tisztázni a kérdést, csak a napfogyatkozás dátumát tudjuk pontosan megadni, és nem azt, hogy kitől és mikor-született a próféta kisfia. Ezek előrebocsátásával a következőket gondolom: Tudjuk, hogy Mohamed körülbelül i. sz. 570-ben született és mintegy 25 éves korában, 595-ben nősült meg. Khadidzsa (kb. 555—619) már negyven éves volt a házasságkötésükkor, hiszen tizenöt évvel volt idősebb a prófétánál. A próféta Khadidzsa haláláig nem vett más feleséget magához. Elméletileg tehát azt kell megtudni, hogy 595 és 632 között (ekkor halt meg a próféta) volt-e látható napfogyatkozás az Arab-félsziget közepén. Ha az említett fiú Khadidzsától született, akkor pedig az ő haláig, tehát 619-ig érdemes napfogyatkozást keresni (feltéve, hogy igaznak vesszük a fennmaradt történetet és minden más életrajzi adatot).

      Ponori Thewrewk Aurél csillagász-történésszel, volt tanárommal, számítógépes programok segítségével a kérdéses időszakban csak öt olyan napfogyatkozást találtunk, amely Mekka környékén részleges fogyatkozásként látszott. Az első i. sz. 604. december 26-án délután volt, és körülbelül 80 százalékosnak látszott. Ekkor Khadidzsa már negyvenkilenc (!) éves volt. A fennmaradt történetből nem derült ki, hogy a kisfiú mennyi idős volt, amikor meghalt, ezért e dátumból csak annyit lehet megállapítani, hogy ekkortájt Khadidzsa már az ötvenedik évéhez közeledett. Elméletileg lehetséges a szülés ilyen korban is, de nem nagyon valószínű. Gondoljunk csak arra, hogy ez az asszony mintegy 1400 évvel ezelőtt, és meleg éghajlatú területen élt, ahol az átlagosnál hamarabb öregednek a nők. Mai, modern korunkban sem jellemző, hogy közel ötven éves nők szüljenek, bár természetesen ez nincs kizárva.

      A kis történet úgy említi az esetet, hogy a próféta hívei sugallták, miszerint a gyerek halála összefüggene a napfogyatkozással, csakhogy ekkor Mohamed még egyáltalán nem foglalkozott vallási kérdésekkel! A következő napfogyatkozás 613. július 23-án reggel volt, és szinte teljesnek 94 százalékosnak látszott, de ekkor Khadidzsa mér ötvennyolc éves volt. Elvileg természetesen ez is számításba jöhetne, mint a keresett esemény, csakhogy a szakirodalom szerint a prófétának nem volt több felesége, amíg Khadidzsa élt. Fogadjuk ezt el (bár ez sem bizonyítható teljes biztonsággal)!

      Ugyanez vonatkozik a következő két időpontra is, tehát vagy nem ekkor született a fia, vagy Mohamednek mégis volt egy másik feleség is, hiszen Khadidzsa már aligha szülhetett a prófétának gyermeket ezekben az években. Ez a két részleges napfogyatkozás 616. május 21-én délelőtt, majd 617. november 4-én szintén délelőtt volt látható. Ezekben az években Khadidzsa már hatvanegy-hatvankét éves lehetett.

      Marad tehát az a valószínűbbnek tűnő változat, hogy Khadidzsa halála után az egyik fiatal feleségtől születhetett a gyermekkorában meghalt fiú, és ekkor következett be az említett napfogyatkozás is. 619 után valóban van egy körülbelül 80 százalékos napfogyatkozás, mégpedig 620. szeptember 2-án délelőtt! A legvalószínűbb tehát ez az időpont. A 620. év mellett szólhat az is, hogy a próféta csak negyven éves kora körül, i. sz. 6l0-től, kezdett vallási kérdésekkel foglalkozni. Tehát azelőtt ő is egy átlagos életet élő ember volt, és így nem volt semmi ok arra, hogy életével kapcsolatban bármilyen történetet feljegyezzenek az emberek az utókornak.

      Csillagász szemmel végezetül még annyit, hogy a Hidzsra-naptár kiinduló napjának vett, a Gergely-naptár szerinti 622. július 16-án valóban körülbelül egynapos volt a holdsarló, tehát a Hold fázisváltozásán alapuló naptár epochája (kezdete) helyesen van megállapítva. (Egyébként az 1990. évben a Hidzsra-naptár szerint 1410/11-et írnak.)

      „Mindenben jelek vannak egy olyan nép számára, amely használja az eszét. (Korán. 2. szúra 164.)

    A Tudomány 1990/6. számában megjelent cikk másodközlése

    Tisztelt Olvasó!

      A cikk először 1990 nyarán jelent meg. Engedjék meg, hogy most (2008-ban, a Hidzsra-naptár szerint ez az év megfelel: 1429/30-nak) néhány fontos kiegészítést tegyek. Mohamed Próféta fiának halála máig ható problematikát okozott a muszlim világban! Ugyanis a Próféta 632-ben bekövetkezett halála mély válságot okozott a gyülekezetében, az utódlás tekintetében, mivel nem volt egyenes ági fiú leszármazottja. A manapság is ismert vallási ellentétek innen erednek a muszlim világban! Vagyis a síita és szunnita hívők ellentéte onnan ered, hogy Mohamed halála után kinek is kellett volna lennie az első kalifának: Mohamed egyik vérszerinti rokonának, vagy egy demokratikusan megválasztott személyiségnek?! A síiták máig a kalifai méltóság elnyerésén vitatkoznak, és az imám-i méltóság láncolatának eltérései miatt számos alcsoportra („alszektára”) bomlottak. Míg a szunniták az iszlám eredeti, demokratikus szellemének a hívei, akik a választott kalifákat elfogadták, csakúgy, mint a Koránon – a muszlimok szent könyve – kívüli hagyományokat… (Mohamed első utóda régi barátja, egyben apósa, Abu Bakr lett, aki erős kézzel kormányzott, és őt egy gyűlésen kalifává választották. Kalifa = a Próféta utóda. Abu Bakra azonban 634-ben meghalt. Ezt követően a hatalmas világvallás alapítójának, a néhai Mohamed Prófétának, egyik régi előkelő származású ellenfele lett a kalifa, mégpedig Omár. Omár kalifa bár régebben ellenfele volt Mohamednek, később leghűségesebb követője lett a Prófétának. Őt 644-ben meggyilkolták, ez után Oszmán lett az uralkodó, aki Mohamed veje volt. De Oszmánt is meggyilkolták, mégpedig 656-ban, és ezt követően a Próféta másik veje, Ali lett a kalifa…)
      Innen ered tehát a máig ható vita! Ezért is foglalkoztam egykor – lényegében elsőként –azzal, hogy a csillagászati kronológia segítségével, egy napfogyatkozás dátumának kiderítését követően, mit is tudhatunk meg a világ egyik hatalmas, egyistenhívő, vallásának megalapítója életéről…
      Az iszlám világa és csillagászat-története iránt érdeklődőknek ajánlom az alábbi kiskönyveimet (kizárólag kötelespéldányos könyvtárakban találhatóak ma már meg):

    Arab csillagászat az iszlám viharában (Kölcsey Ferenc Művelődési Központ, Debrecen, 1988. ISBN: 963 01 9028 1.)

    Az iszlám csillagászat története (Kölcsey Ferenc Művelődési Központ, Debrecen, 1992. ISBN: 963 04 1597 6.)

    Ez a bejegyzés Naptártörténet és kronológia kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul