Arisztotelész csillagászata az Akadémiai Kiadónál

1351

   A 242 oldalas, keményfedeles kiadvány két Arisztotelész-művel ismerteti a 21. század olvasóját. Az Európa világképét egészen a középkorig meghatározó ókori görög szerző Az Égbolt című írását az 1965-ös párizsi kiadás alapján Lautner Péter fordította magyarra. A műben Arisztotelész természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld, az égbolt örökké tartó körmozgást végez. A magyarázó jegyzetekkel bőségesen ellátott művet utószó zárja, mely a ma olvasója számára néha nehézkes szöveg megértését segíti.

   A világ működésének, rendjének definícióját adó, mind az égi, mind a földi szféra szerkezetét leíró A világrend pszeudo-arisztotelészi írás, hiszen a máig nem csituló szakértői vélemények többsége szerint csaknem biztosra vehető, hogy nem a görög filozófus munkája. Érdekes módon ennek ellenére népszerűsége meghaladja Arisztotelész hitelesnek tekinthető írásait. Kéziratainak száma 100 fölötti, szemben a szokásos tucatnyi verzióval, középkori fordításai pedig számtalan európai és közel-keleti nyelven olvashatóak voltak. A jelen magyar változat az 1933-as párizsi kiadás alapján készült, és Bugár M. István nevéhez fűződik. Az égbolthoz hasonlóan ezt is a fordító által készített jegyzetek, valamint utószó teszi teljessé.

   A Filozófiai Írók Tára sorozat harmadik évfolyamában napvilágot látott kiadvány Arisztotelész műveinek listájával zárul. Az érdeklődők a könyvesboltokban, valamint az Akadémiai Kiadó internetes áruházában (www.akkrt.hu) szerezhetik be, 3200, illetve 2496 Ft-os áron.

Hozzászólás

hozzászólás