Kepler és az Eggenberg-kastély

1403

   A 16. századot és a 17. század elejét a misztikus természetfilozófia uralta. Ez nem csak a csillagászat, hanem az asztrológia kora is volt. A kozmikus harmónia eszménye hatotta át a nagy tudósok, közöttük Johannes Kepler gondolatait is. Gondoljunk csak arra, hogy Kepler, miután feltérképezte a bolygórendszer egészét, és megértette a harmóniát, le is kottázta a bolygókat, összekapcsolva a bolygók szögsebességét a hangmagassággal. Az egyetemek fontos helyszínei voltak ezeknek a gondolatoknak, így a tübingeni egyetem is, ahol Hans Ulrich tanult.

   Ez a fajta harmonikus természetfilozófia tükröződik vissza az Eggenberg-kastély építésében is. Az építkezést 1625-ben kezdték, és harminc évig tartott, bár a nyers falak már 1635-ben álltak. Az épület négy saroktornya a négy elemet ábrázolja, és a négy égtáj felé tájolták. 365 külső ablaka van, az év napjainak megfelelően. Emeleten­ként 31 szoba van, a leghosszabb hónapok napjainak megfelelően. A kastélyban 24 fényűző szoba van, ahány órából áll egy nap. Ennek a 24 szobának pontosan 52 abla­ka van, mint a hetek száma az évben. A „bolygóteremben" 8 ablak van (ennyi „bolygót" számláltak akkoriban, beleértve a Napot és a Holdat is). A díszteremben a hét minden napjának és az év 12 hónapjának szimbólumát is megtaláljuk. A kastély közepén áll a négyszögletes öregkápolna.

   A kastély teljes befejezését Hans Ulrich már nem érhette meg, unokájára maradt, aki gondoskodott arról, hogy a kastély egy rokokó épület teljes pompáját mutassa. Ehhez hatszáznál is több mennyezetképet, stukkót használtak, melyek témája a klasszikus mitológia, bibliai képek és a keleti művészet jellemző figurái. Az antik vi­lágkép a 7 bolygóval és az állatövi csillagjegyekkel szintén megtalálható a bolygóte­remben.

   A kastély manapság is látogatható, Graz városától mindössze néhány km-re nyu­gatra található. Hogy mi köze Keplernek Hans Ulrichhoz? Az egyik az, hogy valószí­nűleg ismerték egymást, hiszen Kepler 1596 és 1600 között a tübingeni egyetem „matematika és erkölcs" tanára volt, és ezen az egyetemen tanul Hans Ulrich is. Hogy tényleg találkoztak, azt persze nem tudhatjuk biztosan, de van ma már egy másik kapcsolat is. Kiadtak ugyanis Ausztriában egy emlékpénzt, melynek egyik ol­dalán az Eggenberg-kastély, a másikon Kepler jól ismert, korabeli festmény alapján készült portréja látható.

 

   Ha valaki Ausztriában járva kedvet érez csillagászati témájú kirándulásra, érdemes felkeresnie a kastélyt. Az internetről a nyitva tartást is meg lehet tudni. Ha egyéb csillagászati relikviákat is gyűjt, érdemes elgondolkoznia a 10 eurós emlékérem be­szerzésén. Igaz, ez esetben egy másik csillagászati jelenséggel, nevezetesen csillagá­szati árakkal fog találkozni, mert az emlékpénzeket általában a „névérték" kétszere­séért, vagy még drágábban lehet megvásárolni.

   Végül egy jó tanács. Ha megvettük az érmét, ne szedjük ki a műanyag kapszulából, és ezt ne engedjük meg másnak sem. Az ujjlenyomat ugyanis megmarad az ezüstön, de csak néhány év múlva lesz látható, ekkorra barnul meg. Bár az ujjlenyomat alap­ján a „tettes" azonosítható, nem lehet eltávolítani a tükörfényes érméről, és jelentős értékvesztéssel számolhatunk az esztétikai kár mellett.

A Meteor 2003/5. számában megjelent cikk internetes változata

Hozzászólás

hozzászólás