Magyar Comenius Társaság (MCT)

1606

Tizenöt éves a Magyar Comenius Társaság (1986-2001)

Comenius emberi fáradozása, elméleti és gyakorlati pedagógiai munkássága a nemzetközi kulturális élet rendkívül értékes hagyománya, kiapadhatatlan kincsesbányája. A magyar társadalom számon tartja a nagy pedagógiai reformátor örökségét s magasra értékeli elveit, tanítását, sárospataki működését. Bizonyítéka ennek az is, hogy régi mulasztást pótolva, kétéves előkészítő munka után 1986. június 21-én megalakult a Magyar Comenius Társaság. A Társaság megalakulását számos jeles tudós üdvözölte, többek között dr. Benda Kálmán akadémikus, dr. Deme László egyetemi tanár, dr. Király István akadémikus. Deme László ezt írta: "Megörvendeztettél a Magyar Comenius Társaság megalakulásának hírével. Fontosnak tartok minden olyan vállalkozást, amely jövőnk érdekében foglalkozik múltunkkal. Hiszen az előre mutató visszatekintések nélkül vakok és talajtalanok volnánk." Király István pedig különösen annak örült, hogy a Magyar Comenius Társaság Sárospatakon alakult meg, így írt erről: "Meggyőződésem, Patak ott hordja magában a magyar Oxford lehetőségét. Emberi elszánáson, odaadáson múlik, hogy ez a lehetőség valósággá is váljon."

A Társaság alapító tagjai a következők voltak: dr. Bakos József kandidátus (Eger), dr. Földy Ferenc főiskolai tanár (Sárospatak), dr. Gönczy Ákos főiskolai docens (Sárospatak), dr. Hörcsik Richárd levéltár-igazgató (Sárospatak), dr. Kardoss Béla művészeti író (Budapest), dr. Kováts Dániel főiskolai docens (Sárospatak), Ködöböcz József ny. főiskolai tanár (Sárospatak), Oláh Katalin főiskolai docens (Sárospatak), Szabóné dr. Fehér Erzsébet főiskolai docens (Sárospatak), dr. Újszászy Kálmán ny. gyűjtemény-igazgató (Sárospatak). Az alakuló közgyűlésen a Társaság dr. Köpeczi Béla akadémikust, művelődési minisztert a művelődéstörténeti kutatásban elért kiemelkedő eredményei, valamint a Társaság megalakulásához nyújtott támogatása elismeréseként díszelnökké választotta.

A Társaság elnöke 1986 és 1992 között Huszár István igazgató, c. egyetemi tanár volt, 1992-től 1994-ig dr. Maller Sándor ny. főtitkár, 1994 óta pedig Ködöböcz József ny. főigazgató-helyettes. Alelnöki feladatot látott el Ködöböcz József, dr. Simon Gyula a Magyar Pedagógiai Társaság társelnöke, dr. Bajkó Mátyás egyetemi tanár, jelenleg dr. Földy Ferenc főiskolai tanár. A Társaság titkára 1986-tól 2001-ig dr. Földy Ferenc főigazgató, 2001 novemberétől Kiss Ferenc főiskolai docens.

Társaságunk 96 taggal kezdte el működését, választmányi üléseinken azonban újabb és újabb tagok kérték felvételüket. Jelenlegi létszámunk 132 fő.

A Társaság nagy és nemes célt tűzött maga elé. Ösztönözni kívánja Comenius szellemi hagyatékának, pedagógiai, művelődéstörténeti eszméinek, törekvéseinek kutatását, korszerű elemzését és tudatosítását. Sajátos társasági eszközeivel szolgálni akarja a comeniusi hagyományok fennmaradását, megőrzését, felhasználását. Szélesebb körben kívánja ismertetni, terjeszteni ma is érvényes, élő s ható tanításait. Különösen fontos feladatának tekinti, hogy szorgalmazza és támogassa Comenius sárospataki tevékenységének, magyarországi hatásának kutatását, sokoldalú feltárását s mélyreható elemzéssel gazdagítsa a külföldi kutatási eredményeket, színezze a nemzetközi értékeléseket. Ezzel együtt természetesen tervszerűen igyekszik segíteni általában a neveléstörténeti kutatásokat s következetesen szolgálni az iskola korszerűsítésére, a pedagógiai gyakorlat továbbfejlesztésére irányuló törekvéseket is.

A fent jelzett célok elérésére a Társaság összefogja, tömöríti azokat az önként jelentkező neveléstörténeti, művelődéstörténeti kutatókat, akik közvetlenül vagy közvetve Comenius eszméinek és a korabeli művelődési törekvéseknek a feltárására, elemzésére törekszenek. Tagjai sorába fogadja azokat a gyakorló pedagógusokat s más érdeklődőket is, akik a magyar művelődés, nevelés és oktatás folyamatos korszerűsítését, továbbfejlesztését Comenius és a vele rokon gondolkodók tanításainak, a múlt tapasztalatainak a felhasználásával megalapozottabbá és hatékonyabbá akarják tenni.

A Magyar Comenius Társaság munkája sokrétű. Konferenciákat, felolvasó üléseket szervez és pályázatokat ír ki. 1987-ben Budapesten és Szendrőn kétnapos felolvasó ülést tartottunk. 1988-ban tavasszal Budapesten a Comenius kutatások helyzetéről, feladatairól szerveztünk vitaülést, ősszel pedig közreműködtünk a debreceni református kollégium 450 éves jubileumával kapcsolatban tartott tudományos felolvasó ülésen. 1989. április 6-7-én szerveztük meg Sárospatakon az 1489-ben keletkezett Szalkai-kódex jubileumi ünnepségét és közgyűlésünket. E két fő témán kívül mindkét nap felolvasó ülést is tartottunk. 1990. szeptember 28-án kibővített választmányi ülést tartottunk, melyen díszelnökünk tartott előadást, és ekkor avattuk fel a Comenius utcán a Mladonyiczky Béla szobrászművész által készített Comenius emléktáblát. 1992-ben Comenius születésének 400. évfordulóját ünnepeltük. Országos pályázatot hirdettünk Comenius pataki munkásságának elemzésére, illetve eddig magyarul még meg nem jelent munkáinak fordítására. Comenius emlékplakettet és emlékérmet készíttettünk: A számozott emlékplakettet a társasági célkitűzéseket leghatékonyabban szolgáló tagok és kutatók kapják kitüntetésként. Az emlékérmet pedig a Társaság munkáját segítő személyeknek adjuk. Kérésünkre a Magyar Posta Comenius-emlékbélyeget bocsátott ki, hozott forgalomba. A szélesebb társadalom figyelmét más módon is sikerült ráirányítani a comeniusi örökségre: A televízió filmet készített és sugárzott; a rádió és televízió, továbbá az újságok (sok napilap, folyóirat) többször is közölt tájékoztatást, illetve tanulmányt. Az évfordulóra a Bibliotheca Comeniana köteteként magyar fordításban kiadtuk Comenius "De Rerum Humanarum Emendatione Consultatio Catholica ad Genus Humanum"’ IV. részét, a Pampaediát.

1992. szeptember 21-23-án Sárospatakon a Magyar Comenius Társaság, a Magyar Tudományos Akadémiával együtt, a Magyar UNESCO Bizottság, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Sárospataki Református Kollégium, a Comenius Tanítóképző Főiskola, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma és Sárospatak város önkormányzata közreműködésével nemzetközi tudományos konferenciát rendezett, amelyen 12 hazai és 6 külföldi szakember tartott kutatásai alapján előadást. Az emlékülés kedvező alkalmat szolgáltatott ahhoz is, hogy Comenius szellemének, törekvéseinek megfelelően erősítsük a kapcsolatot a szlovákiai és erdélyi Comenius-kutatókkal. Gazdag programmal tisztelgett a nagy pedagógus emléke előtt magyarországi munkásságának kis városa, Sárospatak is, ahol a Magyar Comenius Társaság koordinálásával történtek a megemlékezések. A Comenius Tanítóképző Főiskola Comenius pályázatot hirdetett s a testvérintézmények meghívásával a pályázatok bemutatására tudományos emlékülést tartott. Országos jelleggel hallgatói gyakorlati tanítási versenyt szervezett. Comenius műveiből s a vele kapcsolatos munkákból kiállítást rendezett. Megjelentette a város közgyűjteményeiben található Comenius-irodalom bibliográfiáját. A Református Kollégium Gimnáziuma a szlovákiai magyar nyelvű testvérgimnázium meghívásával szervezett emlékestet. Irodalmi színpada, énekkara részt vett és közreműködött a hollandiai hilversumi Comenius College jubileumi rendezvényein. A város önkormányzata külön testületi díszülésen emlékezett az 1650-1654 között itt élt tudós polgárára, s Comenius-emlékplakettet adományozott több neves hazai és néhány külföldi Comenius-kutatónak. Az évforduló alkalmával több nagyobb kiállítás is volt Sárospatakon. Comenius életéről, életművéről adott átfogó, jól tájékoztató, gazdag anyagú bemutatót a Nagykönyvtárban az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum s a Sárospataki Református Tudományos Gyűjtemények. A Művelődés Házában Mladonyiczky Béla szobrászművész "Comenius az éremművészetben", a Rákóczi-várban pedig Otto Spalinger svájci grafikusművész "Ember az emberért – Változatok Comeniusra" c. kiállításában gyönyörködhettek az érdeklődők. A nemzetközi tudományos konferencia idején a Comenius Tanítóképző Főiskolában a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó is rendezett bemutatót.

1994-től – szűkös anyagi körülményeink miatt – nagyobb összejöveteleket ritkábban tartottunk. Fontosabb ügyeinkről kibővített vezetőségi üléseinken határoztunk. Felolvasó üléseinket a Comenius Tanítóképző Főiskolával együtt tartottuk 1994-ben, 1995-ben, 1997-ben és 1998-ban. Ezek közül kiemelkedik az 1997. november 3-i felolvasó ülés, amelyen három témakörben hangzottak el előadások: Comenius, a 140 éves tanítóképzés, valamint a főiskolai-egyetemi pedagógusképzés korszerűsítése. 2000-ben Lorántffy Zsuzsanna születésének 400. évfordulója alkalmából október 5-7-én "Erdély és Patak fejedelemasszonya" címmel nemzetközi konferenciát szerveztünk a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeumával, a sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeivel és az Erdélyi Múzeum Egyesülettel közösen. 2000. december 1-jén a Sárospataki Református Kollégium, a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, a Pataki Diákok Sárospataki Baráti Köre és Társaságunk összefogásával, Társaságunk előkészítő és szervező munkájával Comenius Patakra jövetelének 350. évfordulója alkalmából ünnepi felolvasóülésen tisztelegtünk névadónk emléke előtt. 2001. november 16-án tartottuk tudományos felolvasó ülésünket az első Sárospatakon megjelent könyv 350. évfordulója alkalmával a helyi tudományos intézményekkel karöltve.

Bibliotheca Comeniana címmel kiadványsorozatot indítottunk, amelyben egyrészt Comenius – főleg Sárospatakon alkotott – műveit jelentetjük meg, másrészt a tagok kutatási eredményeit tesszük közzé. A sorozat első kötete (1986) egy 1793-ban latin-magyar-német nyelven kiadott Orbis Sensualium Pictus hasonmása. A második kötet (1988) Comenius Sárospatakon mondott beköszöntő beszédét s az alakuló ülés anyagát, továbbá a Társaság működésének alapszabályzatát és a tagok névsorát tartalmazza. A III. kötet Comenius és Magyarország címmel 1990-ben jelent meg Comenius írásaival, a Comenius-kutatásokról szóló beszámolókkal. A Pampaedia fordítása 1992-ben a IV. kötetként látott napvilágot, az V. kötetet pedig, amely az 1992-es jubileumi megemlékező ünnep tanulmányait fűzi csokorba, Comenius és a magyar művelődés címmel 1994-ben adtuk ki. A Comenius és a sárospataki iskola című VI. kötet 1997-ben jelent meg, benne tájékoztattunk a neveléstörténeti kutatás újabb eredményeiről, és bemutattuk a 140 éves sárospataki tanítóképző nevelő munkáját. A VII. kötet (1999) Comeniusnak három Patakon, a magyar iskola számára készített munkáját (a Tirociniumot, a Lucidariumot, a Schola Ludus két fejezetét) tartalmazza latinul és magyarul, emellett ismertetést közöl e három munkáról. A VIII. kötetünkben Comeniusnak a családi iskoláról és az anyanyelvi iskola eszméjéről szóló fejtegetéseit, a könyvekről tartott előadását, valamint a Sárospatakról való távozásakor mondott búcsúbeszédét jelentettük meg. Két Comenius-kutató munkásságának felvázolásával ízelítőt adtunk a magyar comenológia múltjából. Könyvünk közzétette a Sárospatakon 1998 őszén tartott felolvasó ülésünkön elhangzott előadások szövegét I. Rákóczi Györggyel, valamint az újabb neveléstörténeti kutatásokkal kapcsolatosan. A Bibliotheca Comeniana eddigi nyolc kötetének bibliográfiája zárja legutóbbi kiadványunkat.

A Magyar Comenius Társaság munkája során együttműködik a pedagógia hazai szakembereinek szervezeteivel, így a Magyar Pedagógiai Társasággal, a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságával, de keresi az együttműködési lehetőséget a történeti, művelődéstörténeti kutatókkal is. A Magyar Comenius Társaság működése kiterjed Magyarország egész területére; székhelye Comenius magyarországi munkásságának diákvárosa, Sárospatak, háttérintézménye pedig a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara.

A Társaság működéséhez szükséges anyagiakat elsősorban pályázat útján biztosítjuk. Legfontosabb támogatóink voltak: az Oktatási Minisztérium, Sárospatak város önkormányzata, a Soros-alapítvány, az OTP Bank Rt., az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága, a Nemzeti Kulturális örökség Minisztériuma, a sárospataki Városvédő- és Szépítő Egyesülete.

Az alapszabályzat szerint a Társaságnak rendes tagja lehet minden olyan nagykorú magyar állampolgár, aki annak célkitűzéseivel egyetért, s a tagok közé felvételét kéri. Pártoló tag lehet az a természetes vagy jogi személy, aki a Társaság szakmai, anyagi vagy egyéb formában történő támogatását vállalja. Tiszteletbeli tag lehet az a hazai és külföldi személy, akit kiemelkedő munkásságának eredménye alapján a közgyűlés tiszteletbeli taggá választ. A társasági tevékenység elvi irányításának és ellenőrzésének legfőbb szerve a közgyűlés. A munkát a közgyűlések között a választmány, illetve az elnökség irányítja.

Meggyőződésünk szerint a Társaság az elmúlt 15 év alatt bizonyította, hogy Comenius törekvéseinek, szellemi hagyatékainak jó őrzője és továbbvivője. Tevékenységével a magyar művelődésügy, az oktatás és nevelés fejlődését szolgálja.

A Magyar Comenius Társaság munkája 2001 és 2004 között

A szervezeti és működési szabályzatunknak megfelelően Társaságunk háromvenként (5. §) tart közgyűlést, a tagok soraiból pedig hat évre (5. §/c) választmányt és elnökséget választ. Az előző hat évre szóló tisztújító közgyűlésünket 1998. november 4-én tartottuk, de 2001. november 16-án is megvolt a háromévenként esedékes közgyűlés, melyen többek között értékeltük az előző három évet, és megtartottuk hagyományos őszi felolvasó ülésünket is.

Tisztelettel emlékezünk Társaságunk azon tagjaira, akik ezekben az években távoztak az élők sorából:

1998 és 2001 között hunytak el: dr. Bajkó Mátyás, dr. Bereczki Sándor, Czinke Ferenc, dr. Maller Sándor, dr. Petrikás Árpád és dr. Zibolen Endre.

2001 és 2004 között vesztettük el: dr. Csajka Imre, dr. Harsányi István, Ködöböcz József, Kövér Árpád, Nagy Géza, dr. Ravasz János, Szűcsné dr. Csiszár Magdolna tagtársakat.

Az elhunytakban Társaságunk kiváló, tevékeny tagjait, a pedagógus társadalom szorgalmas, eredményes, nagy hatású munkásait, a pedagógia tudomány művelőit vesztettük el. Hálásak vagyunk életükért, társasági munkásságukért, emléküket kegyelettel őrizzük.

A Magyar Comenius Társaság az elmúlt három évben is arra törekedett, hogy Comenius ma is élő és éltető hagyományainak, örökségének, továbbá a magyar nevelés és művelődéstörténet tanulságainak kutatásával, feltárásával segítse a hazai elméleti és gyakorlati pedagógia fejlődését, hatékonyságának növelését.

A hagyományossá vált őszi felolvasó üléseinken általában Comeniusszal és a magyar művelődéssel, neveléstörténettel kapcsolatos kutatások eredményeinek ismertetésére került sor.

2002. november 8-án a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karával, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeivel és a Pataki Diákok Sárospataki Baráti Körével együtt a Tanítóképző Főiskolai Karon tartottuk meg felolvasó ülésünket. Ezen tizenegy tagunk szerepelt, öten Comeniusszal kapcsolatos témával foglalkoztak, hatan magyar művelődéstörténeti kutatásaik eredményét ismertették, s ezek közül négy pataki vonatkozású téma volt.

Tudományos felolvasó ülésünket 2003. november 7-én is megtartottuk a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karával és a Pataki Diákok Szövetségével. Ezen tizenöt tagtársunk tartott előadást kutatómunkájukról, annak eredményeiről, tanulságairól. A felolvasó ülésen Comenius eszméinek érvényesülésével foglalkozott három előadás, négyen emlékeztünk ez évben elhunyt elnökünkre, iskolatörténeti témával hárman, érdemes pedagógusok munkásságával ketten és kultúrtörténeti témával hárman foglalkoztak.

Társaságunk ugyancsak a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karával és a Pataki Diákok Szövetségével 2004. november 12-én "Laudáció – életutak" címmel tartotta meg tudományos felolvasó ülését. Ezen az 1986-ban megválasztott és azóta elhunyt vezetőségi tagjainkról emlékeztünk meg. Laudációt tizenketten kaptak: dr. Benda Kálmán, dr. Bajkó Mátyás, dr. Bakos József, Kardoss Béla, Ködöböcz József, dr. Makkai László, dr. Maller Sándor, dr. Ravasz János, dr. Simon Gyula, Szentimrei Mihály, dr. Újszászy Kálmán és dr. Zibolen Endre. Ezen kívül egy előadás Warga János Sárospatakhoz kötődő tudósról szólt.

Felolvasó üléseinkről elmondhatjuk, hogy jól sikerültek, általa közösségünk is erősödött.

Örömmel számolok be arról, hogy az elmúlt három évben könyvsorozatunk, a Bibliotheca Comeniana két kötettel (IX. és X.) gyarapodott.

Comenius 1670-ben történt halála előtt a Continuatio admonitionis fraterna című művében leírta visszaemlékezéseit, s ezek között a magyarországi tapasztalatait is. Comeniusnak ez a munkája Magyarországon ismeretlen volt, sem latinul, sem magyarul nem jelent meg. Külföldről sikerült megszerezni a latin szövegű művet, melyet Ősz Ferenc fordított le. A Magyarországgal kapcsolatos részt latinul és magyarul könyvsorozatunk IX. kötetében jelentettük meg. A kötetben ezzel együtt közzé tettük Comeniusnak a Patakon készített Vestibulumához írt előszavát és utóiratát, melyekben az idegen nyelv tanításával kapcsolatban ad hasznos tanácsokat.

Fontos feladatunk volt könyvsorozatunk, a Bibliotheca Comeniana X. kötetének megjelentetése, mely Comenius élő pedagógiai öröksége címet viseli. A 21 nyomdai íves könyvben kiadtuk Comeniusnak a neveléssel kapcsolatos, főleg Sárospatakon készített fontosabb írásait, s a Comenius pedagógiai eszméivel foglalkozó fontosabb tanulmányokat. A könyv kiadásával Comenius pedagógiai eszméinek, a pedagógiánkban, iskolai gyakorlatunkban ma is élő elveinek tudatosításával foglalkoztunk, remélve, hogy ezzel fokozhatjuk nevelőmunkánk hatékonyságát.

Az Országos Széchenyi Könyvtár Közgyűjteményi Tudományos Napok című konferencia-sorozatának 2003. április 3-i találkozóján sikerrel mutattuk be a Társaság 1986 és 2002 között megjelent kiadványait.

Tagtársainknak, akik nem tudtak részt venni őszi felolvasó üléseinken, eljuttattuk könyvsorozatunk köteteit. A könyvek kézhezvétele után többen köszönetüket és elismerésüket fejezték ki telefonon és levélben a vezetőség fáradtságot nem kímélő és odaadó munkájáért. Köszönjük! A vezetőség ugyanis a felsorolt és fel nem sorolt tevékenységért soha egyetlen fillért sem kapott, most sem kap. Társadalmi munkaként szívesen végeztük és végezzük ma is munkánkat.

A Társaság működéséhez ennek ellenére pénzre van szükségünk. Különösen sok pénzt igényel a nyomdai költség. A befizetett tagdíjak (az aktív tagoknak 500 Ft, nyugdíjasoknak, főiskolai, egyetemi hallgatóknak 250 Ft) az általános működési költségeket sem fedezik. A pénzt évenkénti pályázatokkal igyekszünk előteremteni. Pályázatainkra költségvetési támogatásból 2001-ben az Országgyűléstől 100 ezer forintot, a Sárospataki Városszépítő Egyesülettől ugyancsak 100 ezer forintot, a Magyar Nemzeti Múzeumtól pedig 400 ezer forintot kaptunk. 2002-ben az Országgyűlés költségvetéséből 130 ezer forint támogatásban részesültünk. 2003-ban az Oktatási Minisztérium 600 ezer forintot biztosított működési költség címén. 2004-ben az Oktatási Minisztériumtól ismét 600 ezer forintot kaptunk könyvkiadásra és az őszi felolvasó ülés költségeinek fedezésére. A Társaság pénzügyi helyzetét külön táblázatban összegeztük.

Az elmondottakból is kiderül, hogy pályázattal sikerült az anyagi fedezetet könyvsorozatunk XI. kötetéhez megteremteni. Laudáció – életutak című konferenciánk anyagát adjuk ki. Ebben a kiadványban Maller Sándor Comenius és Sárospatak című tanulmányával emlékezünk meg arról, hogy Comenius 350 évvel ezelőtt, 1654-ben búcsúzott el a pataki iskolától. Sárospatak életútjának (1592-1670) jelentős állomása volt. Ebben a kötetben jelenik meg Ősz Ferenc tanulmánya, melyben Comenius utolsó művének magyar vonatkozásait összegzi. XI. kötetünkben megemlékezünk az 1986-ban megválasztott és azóta elhunyt neves tudósokra, Társaságunk vezetőségi tagjaira, akiket a november 12-i felolvasó ülésünkön laudáltunk.

A vezetőség az elmúlt három évben is rendszeresen megtartotta elnökségi és választmányi ülését. A 2003. október 9-i választmányi ülés a váratlanul bekövetkezett személyi változások miatt egy évre dr. Földy Ferencet az elnöki, dr. Hegedűs Lászlót az alelnöki és Demeter Évát a pénztárosi teendők ellátásával bízta meg. Most, 2004. november 12-én kerül sor a háromévenként esedékes tisztújító közgyűlésre, ahol hat évre választjuk meg a vezetőséget. A Magyar Comenius Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának 6., 7., és 8. §-a alapján a közgyűlés választja meg az elnököt, két alelnököt, jegyzőt, titkárt, pénztárost, a három elnökségi tagot, a választmány tizenkét tagját, valamint a számláló bizottságot (elnököt és két tagot). A jelölő bizottságot a Társaság választmánya már 2003. október 9-én felkérte, hogy a mai közgyűlésen tegyenek javaslatot a Magyar Comenius Társaság új vezetőségére. A jelölő bizottság elnöke dr. Fehér Erzsébet, tagjai dr. Bolvári-Takács Gábor és dr. Orosz Gábor. A jelölő bizottságot betegség miatt 2004. november 12-én délelőtt tartott választmányi ülésen módosítani kellett, így elnöke, dr. Füle Sándor, tagjai: Durányikné dr. Kézi Erzsébet és dr. Bolvári-Takács Gábor lettek.

A Társaság választmánya a Comenius 1650 és 1654 közötti sárospataki tartózkodását megörökítő emlékérmet adományozott: Köpeczi Béla akadémikusnak, Ősz Ferenc tanár úrnak és Molnár László operatőrnek.

A 2004. november 12-én megtartott közgyűlés 16 új tagot vett fel a Társaság soraiba. Új tagtársaink: Bárány István, dr. Földy Krisztina Lilla, Gál József, Gönczy Zoltán, Gyöngyösi Erika, dr. Győri István, Kusztos Györgyi, Martinák János, Martinák Jánosné, dr. Muha Miklósné, Nagy György, dr. Ősz Ferenc, Pocsainé Eperjesi Eszter, Poremba Ferencné, Remeczkiné Toma Kornélia, dr. Tamás Edit.

A közgyűlés a Társaság szervezeti és működési szabályzatának 4.§ d) pontjában rögzítette: "Posztumusz örökös tag lehet az, akit kiemelkedő munkássága eredménye alapján a Társaság laudál, s az elnökség javaslata alapján a közgyűlés megválaszt." A Társaság posztumusz örökös tagjai lettek 2004. november 12-én: dr. Bajkó Mátyás, dr. Bakos József, dr. Benda Kálmán, Kardoss Béla, Ködöböcz József, dr. Makkai László, dr. Maller Sándor, dr. Ravasz János, dr. Simon Gyula, Szentimrei Mihály, dr. Újszászy Kálmán, dr. Zibolen Endre.

Társaságunknak, a vezetőségnek és az aktív tagoknak az elmúlt ciklus éveiben az elmondottakat sikerült megvalósítani. Úgy gondoljuk, hogy az adott körülmények között, a lehetőségek kihasználásával a vezetőség munkáját eredményesen végezte.

A következő időszakra az új vezetőségnek feladatai ellátásához a következőket javaslom:

1. Társaságunk célkitűzéseinek megfelelően legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint folytassák a munkát.

2. Ösztönözzék a tagtársakat a tudományos munkára, és biztosítsanak számukra – szóban és írásban – publikációs lehetőséget.

3. A Társaság működéséhez szükséges anyagi fedezetet pályázatok útján igyekezzenek megteremteni.

4. Fiatalok bevonásával növeljék a Társaság taglétszámát.

5. Külföldi kapcsolatok ápolásával öregbítsék a Társaság jó hírét.

A Magyar Comenius Társaság http://www.mka.hu/comenius_tarsasag.html honlapján megjelent cikkek másodközlése

Hozzászólás

hozzászólás