• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    A hazai történeti földrajz gyökerei







    A történeti kutatások rákfenéje a kezdet – írta valahol Bloch. A történeti földrajz magyarországi születése és korai története is a múlt homályába vész. Hell előtt is születtek művek, amelyek tekinthetők lennének a hazai történeti földrajz elsőszülöttjének. A firenzei Fra Mauro (Mátyás király udvarában 1457-59 között) megkísérelte, hogy korának térképein a Szt. István egyházmegyéinek határait föltűntesse (Stegena, 1980). 1781-ben jelent meg Tomka-Szászky János evangélikus lelkész Introductio in geographyam Hungariae antiqui et meddii aevi c. munkája, amelyhez több történelmi térképet, köztük Anonymus adatainak megjelenítése lett mellékelve. A kézirati térképek 1750-51-es évszámot viselnek. Fodor, 1952 szerint “E művet tekinthetjük a magyar történelmi kartográfia őstermékének, amellyel megelőzte Hell Mik-sának, a kiváló magyar csillagásznak 1801-ben kiadott Anonymus-térképét.”
    Ami Hell-t mégis megkülönbözteti Mauró frátertől, Tomka-Szászkitól, hogy ő nem “csak” ábrázolta térképen Anonymus földrajzi adatait, de szöveges magyarázót is tervezett és (részben) készített is művéhez. Hell kéziratos Anonymus-térképei 1771-72-es jelzetet viselnek. Nyomtatásban 1801-ben jelent meg, a térképet metszette: Prixner Godofred. A Széchenyi Könyvtár kézirattárában ma is megcsodálhatjuk a szép metszetet. Nem tudjuk a választ, milyen megfontolásból jelentették meg térképet. vette-e rá a térképmetszőt, illetve szerzett-e rá pénzt, vagy Prixnernek ez saját elhatározása volt: Valószínűek tűnik, hogy Engel – a Cornides-mű sajtó alá rendezője – szervezte meg a megjelenést.
    Az sem egészen világos, kinek a gondolata volt Anonymus művének térképi meg-jelenítése. Egyes szerzők szerint Hell Cornides Dániel kérésére készíti el ezeket. Hellnek egy 1771-es levele azonban ennek ellentmondani látszik. Hellről s Anonymus-térképéről való ismeretek búvó-patakként hol eltűnnek, hol előbukkannak. Alábbiakban – teljességre nem törekedve – megkíséreljük a főbb csomópontokat megjeleníteni.
    Az első Hell-életrajz Döbrentei Gábor (1817) tollából jelenik meg az Erdélyi Múzeum hasábjain. Megszületik a legenda a “bányász-gyerek” Hellről. Az Anonymus-térképről érdekes módon nem tesz említést. Azért érdekes módon, mert az Esmeretek Tára egyik szerzője Döbrentei.
    Az első magyar általános lexikon (Esmeretek Tára, 1831-33) Cornides szócikkében ezt írja: “Windisch 1780 egy tudós társaságot állított fel Pozsonyba, a melly tudományos dolgozásait füzetenként e következő czim alatt adá ki; …) “Danielis Cornides vindicae Anonymi Belae regis notazii. Editae, auctae a J. Christiano Engel.” (Budae, 1802, 4.) Magában foglalja Cornidesnek az illető Anonymust illető öszve nem függő jegyzéseit, a mellyeket az kéziratban hagyott vala, a kiadótól rendbe szedve s tulajdon értekezéseivel bővítve. Hozzá van adva a magyar föld képe, ama nevetlen író előadása szerént készítve Hell Maximiliantól…” A “magyar föld képe” Hell Anonymus térképe. Nem tudjuk, kire vonat-kozik az “ama nevetlen író” megfogalmazás.
    Az MTA Reguly Antalt és Wenzel Gusztávot megbízta Hell kéziratai azon részének átvizsgálásával, amelyek a “mathesist és astronomiát közvetlenül nem tárgyalják” Wenzel (1851) jelentésében ezt írja: működése alapján Hell tekinthető “a magyar történetírás ős atyjának az ú.n. Anonymus Belae Regis notariusnak históriai kútfőnk közé fölvétele” kezdeményezőjének. “Terjedelmes és valóban nagyszerű előtanulmányok’ alapján készítette ő az Anony-musban előforduló helynevek magyarázó lajstromát, mely már annyiban eddig is már talált elis-merésre az irodalomban, mennyiben tudjuk, hogy a legtökéletesebb illynemű lajstom (Anony-musnak Endlicher által készített kiadásában (…) nagyobb részt Hell’ tanulmányainak eredménye, mellyek újabb időben csak igen kevéssé folytattattak. Meg-magyarázhatjuk innen azt is, miért Hellnek Anonymus’ felvilágosítására készített földabrosza neki olly nagy nevet szerzett.” Wenzel nyilván Endlicher 1827 évi Anonymus kiadására utal.  Ehhez készült a “lajstrom”, amely tulajdonképpen a térkép Magyarázójaként fogható föl, s amely a későbbi szómagyarázók (pl. Pais Dezsőé, majd Győrffy Györgyé) előfutára, elődje. Ez melyen oly sokat dolgozott a páter.
    Hermann Ottó 1891-ben Hell után kutatva, a véletlen által segítve Hellt ábrázoló réz-metszet előkerülését segíti elő a Hell rokonságtól. Cikkében fölhívja a figyelmet, hogy a “jó páter” lapp öltözéke alól “kikandikál az attila”, azaz a magyarság-tudat – teszem hozzá.  A térképről nem szól. 
    Márki Sándor (1896) cikkében így fogalmaz:  “A magyarok közül Béla király névtelen jegyzőjének adatai alapján a nagynevű Hell Miksa készítette el Magyarország első történeti térképét (1771), amit ugyanazon az alapon csak 1802. követett a Cornides-Prixner-féle.”  Márki nem tudja, hogy ez utóbbi az előbbinek nyomtatott változata. Írásának címében szereplő “térképírás” szóra föl kell hívnunk a figyelmet, mert az még más írásokban is visszatér. Több idézett műben olvassuk, hogy Hell “megírta” a régi Magyarország földrajzát.
    A Pallas Lexikon (1897) Anonymus szócikke szerint: “ha történeti elbeszéléseit erős kritikával kell is használni, a XII-XIII. századbeli topográfiára vonatkozó adatait, melyeknek fontosságát már a múlt században kiemelte Hell Miksa, szinte megbecsülhetetlennek kell tartanunk.” A szócikk szerzője feltehetően Márki Sándor.
                    A Révai Nagylexikon (1913) Hell nevét említi, de az anonymusi térképet nem.
                    Erdélyi, 1915. Magyarország legrégibb földrajza c. cikkében az Annonymus használta neveket részletesen bemutatja, de Hell-t, illetve térképét nem említi. Igaz, munkájához egyetlen irodalmi forrást nem ad.
    Pinzger páter 1920-ban, illetve második kötetében 1927-ben emlékezik Hellre, szüle-tésének 200. évfordulója alkalmából, “különös tekintettel a vardői útjára”. Könyvében a kor Hellről való ismereteit új adatokkal bővíti.. A történeti földrajz szemszögéből nézve fontos, hogy Pinzger szerint Hell hittani tanulmányainak utolsó évében “Adjumentum memoriae geo-graphico-historicum” című mű megírásába kezdett, amelynek több fejezete el is készült. Pinzger meg is jegyzi, hogy “Helyes érzék vezérelte, midőn a földrajzot és a történelmet együvé tartozónak vette.” Könyvének második kötetében (1927) – amely Hell levelezésének utókorra maradt részéből ad válogatást – egy Pray Györgynek írott latin nyelvű levelét (Bécs, 1771. 1/4 jelzettel) találjuk, amelyben Hell közli, hogy Béla király Anonymusát jegyzetekkel és térképekkel akarja kiadni. Ami – figyelembe véve, hogy 1771-et, mint az Anonymus-térkép szerkesztési dátumát ismerjük – arra utal, hogy Hell térképét saját elhatározásból készítette. Érdekes módon Pinzger e világos utalás ellenére Cornides hatásának tudja be a térép születését.
    Ernyey József 1924-ben ismerteti Pinzger páter könyvét, miközben lényegi (köztük kritikai) megállapításokat is tesz. Hell – írja: “helyet érdemel a hazai őstörténelem munkásai sorában. Még inkább érdemes erre elveszett Anonymus-tanulmányai jogán, mint Cornides munkatársa a Vindiciaie megírásában. Ez fejti meg Cornides kéziratainak hiányait, ezért kereste Engel is Hell irodalmi hagyatékát, mert immár bizonyos, hogy Rauscher (Hell által kijelölt örökös, T.Á.) nemcsak Hell, hanem Cornides kéziratait is elvitte Mohilevbe. Csak a véletlennek köszönhető, hogy Szirákon előkerült Hellnek Cornides számára készített 1772. évi térképe: Tabula … (Megjelent az Engel féle: D. Cornides Vindicae Anonymi. Budae, 1802. kiadásában). Ez az érdekes mű Pinzger figyelmét elkerülte, bár a 131. lapján maga figyelmeztet rá, milyen buzga-lommal gyűjtötte Hell Anonymus helyneveit, megemlíti Szíhalomról és Szabolcsvárról készült fölvételeit, melyek mind e térkép kedvéért készültek.” Kiemelésre érdemes, hogy Hell a terepen (!) részlet-térképeket készített Anonymus megfejtésének-értelmezésének segítésére. Wencel egyébként annyit mond Hell és Cornides művének viszonyáról, hogy a térkép Cornides munkája “mellett jött a közönség kezébe”. Megállapításainak nem adja hátterét, feltehetően az eredeti kéziratokra is kiterjedő saját kutatásai eredménye.
     Pais Dezső 1926. évi Anonymus-fordításához Anonymus-térképet ad, a térkép szer-kesztőjeként magát adva meg. Bevezetőjében nem szól arról, hogy van-e ismerete a nyom-tatásban is megjelent Hell-térképről. A térképek részletes elemzése valószínűleg feleletet adna e kérdésre. Itt idézzük Győrffyt (1988): “Anonymus iránti érdeklődésemet Pais Dezső Magyar Anonymusa (1926) keltette fel. (…) Engem legjobban a kötet végéhez csatolt térkép kötött le, mely a Kárpát-medencét, a XII. századi Magyarországot ábrázolja, s amely az Anonymus említette helyeken kívül feltűnteti a honfoglaló hadjáratok útvonalát.” Felthetően a Kogutowitz  féle iskolai fali térképekre utal. Stegena, 1990. ezekről mindössze annyit ír, hogy “16 év alatt összesen (…) 19 történelmi iskolai fali térképet készített.” Győrffy, 1977 újra kiadja Pais Dezső fordítását, de ehhez már saját nevével jelzett Anonymus-térképet mellékel.
    Szekfű, 1936 a kor oktatástörténete bemutatása kapcsán ezt í írja: “A jezsuita Hell Miksa európai hírre tett szert mint a bécsi csillagvizsgáló igazgatója:”

    Prinz Gyula, 1938 szerint “különösen ritkabecsű földrajzi anyag van Anonymus króni-kájában, melynek alapján homályos képpé lehet rajzolni azt az állapotát, amelyben 1204 körül volt.” Hell térképéről azonban nem szól.

    Szepesi N. Vilmos, 1943 az ősi szepesség kiváló ismerője Hellről mindössze ennyit ír: “Maradandó nevet hagyott hátra Hell Miksa csillagász (…)”
    Fodor, 1952 ezt írja: “A magyar történelmi kartográfia Tomka-Szászky már említett térképe mellett e századfordulóban Hell Miksa egyetlen térképészeti művében jelentkezett. 1801-ben rajzolta meg Anonymus után történelmi térképét. Anonymus kéziratát legelőször 1746-ban bocsájtották közre, s földrajzi szempontból, amint azt Wenzel Gusztáv 1851-i aka-démiai előadásából tudjuk, Hell Miksa vizsgálta legelsőnek. Így készítette el történelmi térké-pét. E térkép megérdemli, hogy egy pillantást vessünk rá. Tomka-Szászky térképénél össze-hasonlíthatatlanul tökéletesebb.”
    Bulla, 1954 sajátosan “ötvenes évekbeli”  címet viselő tanulmányában (Néhány szó a magyar földrajztudomány haladó hagyományairól) említi Hellt. Elsősorban csillagászati, föld-rajzi munkásságáról szól, a térképről nem.
               Csapodi Csaba, 1978 Az Anonymus kérdés története – című, bőségesen adatolt kis-monográfiájában a térképről nem szól. .
               Kosáry, 1980. a XVIII. századi művelődésről szóló terjedelmes monográfiájában Hellt kilenc helyen említi, főleg mint csillagászt és kultúrpolitikust, de a térképről nem szól.  
              Csendes, 1980. Térképhistória c. kismonográfiájában a térkép leírását is adja: “Feltét-lenül említést érdemel Hell Miksa tabula geographyca Ungariae Vteris ex Historia Anonym Belae Regis Notarii, 1772 címmel készített 1:1 600 000 méretarányú térképe. Cím-díszítése a hét vezér és a törzsfők, Árpád vezérré választása. A névtelen jegyző, Anonymus kéziratának alapján készítette el történelmi térképét (…). Hell Miksa térképe, amint a cím-felirat is utal rá, elsősorban történelmi értékű. Feltűnteti az Anonymus által leírt településeket, és a hegyeket “vakondtúrás”-szerűen ábrázolja. A hegyeket toronnyal vagy váralappal tűntette fel. Bél Mátyás tanítványa, Cornides Dániel történész Vindiciae anonymi Belae regis notarii. Editae, auctae a J. Chris Engel. Budae, 1802. értekezéséhez Hell Miksa térképét mellékelte. Sajnos, az 1801-ben Prixner által metszett térkép kapcsán, eredetét erre az időre datálják” A térképet nem Cornides mellékelte művéhez, hanem annak sajtó alá rendezője, mint azt fönt jeleztük.
    Győrffy, 1988. Pais kapcsán idézetten túl ezt írja: “A “Kozma-Kőrösi” iskolai törté-nelmi atlaszban még egy térképet is láthattunk a honfoglalás előtti Magyarországról, ahogy azt Anonymus leírta. (…) “Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzába, amelynek mun-kálatait az ötvenes években kezdtem el, Anonymus minden helyneve belekerül.” Aligha hihető, hogy Győrffy a kiváló középkorkutató ne szólt volna a Hell-féle térképről, ha tud róla. Hisz, ha az iskolai atlasz, vagy Pais Dezső térképének említése nem volt decens számára, a Hell-térkép aligha lett volna. Cornidest is több helyen is említi. De szól arról, hogy Anonymus “jó földrajzi tájékozottságát nem a jelentős, hanem éppen a jelentéktelen helyek ismerete árulja el.”
    Papp-Váry és Hrenkó, 1989. viszonylag hosszan értékeli Hell Anonymus-térképét:  „Hosszadalmas névfejtő és forrásmunka eredményeként sikerült Hellnek az Anonymus által leírt honfoglalás kori Magyar-ország térképét összeállítania (…)” „Azóta Anonymus alapján több térképi rekonstrukció született, de a Hell által rajzolt képet ezek a munkák lényegében igazolták. A csillagászként elismert Hellnek a történelem és a térképészet területére tett, ritkán említett kitérőjét is jelentős tudományos eredményei között kell nyilván-tartanunk.” (utólagos beszúrás)
     
    „Az 1700-as évek derekán Anonymus művét felhasználva próbálta meg Tomka-Szászky a honfoglaló törzsek szálláshelyét meghatározni és térképen ábrázolni. (Papp-Váry Árpád – Hrenkó Pál, 1989. Magyarország régi térképeken. Gondolat Kiadó – Officina Kiadó.
     
    Stegena, 1990. OSZK-számmal sorolja a történelmi térképek között Hell művét.
    Domokos, 1990. idézi Sajnovics János Nagy Jánosnak írott (1771. máj. 12-én) kelt levelét: “közben ft. P. Hell, hihetetlen mennyit fáradt a hazai történet földerítésében, ami a magyaroknak Pannóniába való jövetelét illeti …” Az 1771-es év az Anonymus-térkép első  változata készítésének-befejezésének éve. Sajnovics a térképet ugyan nem említi, de a szövegből nyílvánvaló, hogy sokirányú tevékenységről van szó.
                    Az Encyclopaedia Hungarica (1994) így fogalmaz: “megírta Anonymus nyomán Magyarország régi földrajzát” 
                    Az Alföld földrajzi képe a honfoglalás és a magyar középkor időszakában c. tanul-mányában Somogyi Sándor, 1994. nem említi az Anonymus-térképet.
                    Honfoglalás és régészet kötetben (1994) Győrffy György-Zólyomi Bálint A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt c. tanulmányában nem tesz említést Hell térképéről.            
            A MTESZ Évfordulók a műszaki és természettudományokban sorpzata 1997. évi összeállításában “1772” címszó után ezt találjuk: “Hell Miksa (1720-1792) megszerkesztette III. Béla király ismeretlen jegyzője (“Anonymus”) krónikájának alapján a honfoglaló magyarok első szálláshelyeinek és településeinek térképét. Ez az első kísérlet a honfoglalás korának történeti-földrajzi ábrázolására. A Prixner Godofréd által metszett térkép azonban csak 1801-ben jelent meg, Cornides Dánielnek Anonymusról írt művének mellékleteként. (…)” A B.L. szignó nyilván Bartha Lajost rejti. A szöveg pontos, kiemeli a mű történeti-földrajzi jelentőségét.
                    A Magyar Tudós Lexikon, 1997. nem szól a térképről.
                    Benkő Loránd, 1998. tanulmány-gyűjteményében nem említi Hellt, pedig Anonymus több földrajzi nevével foglalkozik.
    Papp-Váry, 1988.  Lipszky életét bemutatva Hellről ennyit mond: “Felvidéki magyar ember készítette az egyetlen magyarországi Hold térképet (Hell Miksa, 1764).”
                    Kristó Gyula, 1998. az Árpád-kor kutatástörténetét áttekintve  Hellt nem említi, igaz Cornidest  sem.
    Várkonyi Ágnes Századfordulóink c. esszégyűjteményében (1999) írja: “1772-ben Hell Miksa csillagász Anoymus alapján készített metszetet a Kárpát-mednce honfoglaláskori erdőségeiről.” Hell tehát tulajdonképpen az első történeti ökológusunk is.
    A Magyar Kódex (2000) Hell Miksát mint csillagászt említi, ki “felvidéki bányász-családból származott. (…)” A térképről nem szól. Itt is tetten érhető a bányász-gyerek legenda. Családtörténetbe bele nem menve jegyzem meg, hogy bátyjának keresztszülői Thavonat Lajos Albert, akkori selmeci kamaragróf és neje voltak, ami jelzi az atya kivételes nagy megbecsültségét – tudjuk meg Jurij Voda könyvéből. (Faller, 1958)
                      A Katolikus Lexikon (1993) így fogalmaz “Anonymus alapján az Árpád-kor Magyar-ország földrajzát is megírta.” Főbb művei között szerepelteti az 1801-es térképet, latin nevén.
                    Hervay Ferenc, 1974 a történelmi földrajz fogalmát ekként definiálja: “A történeti földrajz feladata a régi oklevelekben és más forrásokban ránkmaradt helynevek, leginkább település-nevek helymeghatározása és egy ország vagy táj földrajzi helyeinek valamely korra vonatkozó rekonstruálása.” Hell Miksa tevékenysége a legmesszebbmenőkig megfelel Hervay definíció-jának. De, ha a történeti földrajz bővebb fogalmi rendszerében gondolkodók (pl. Frisnyák, 1983) alapján vizsgáljuk Hell működését, annak is jórészt megfelel.
            A finnugorisztika (ld. Domokos, 1990. Szkítiától Lappóniág, Zsirai, 1994. Finnugor rokonságunk) eljutott odáig, hogy Hell érdemeit – a Sajnovics-megírta – lapp-magyar rokoní-tásban helyreállítsa. Ernyey “szerény, holtában is gáncsolt magyar tudós”-nak nevezte Hellt. A gáncs, mint csillagászt érte, a feledés pedig – azt hiszem, nem tévedek – részben kedves Anonymusa miatt. Tudjuk, Anonymus különböző korokban, napjainkig más-más okból került a “megbízhatatlanok” (sőt, szinte a tiltandók) listájára. Azt hiszem, hogy mindaddig, míg korábbi időpontot nem igazol a magyar tudományosság, méltán tekinthetjük Anonymusnak és Hell Miksának, e két magyar géniusznak éteri talál-kozása idősávját (1771-1801) a magyar történeti földrajz kezdetének.
     
     
    Idézett irodalom (időrendben)
     
    Döbrentei Gábor, 1817. Hell Maximilian élete. Erdélyi Múzeum.
    Wenzel Gusztáv, 1851. Tudósítás Hell Miksa kéziratai azon részéről, melyek Anonymust s a régi magyar földiratot tárgyalják. Új Magyar Múzeum, 1851/2. II.
    Márki Sándor, 1896. A magyar térképírás múltja és jelene.
    Erdélyi László, 1915. Magyarország legrégibb földrajza. Földrajzi Közlemények. 
    Pinzger Ferenc, 1923-27. Hell Miksa emlékezete I (1924) és II. (1927). Akadémiai Kiadó
    Ernyey József, 1924.  P. Pinzger Frenc S. J.: Hell Miksa emlékezete. Könyvismertetés. Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye LVII-LVIII
    Pais Dezső, 1928. Magyar Anonymus. Magyar Irodalmi Társulat, Budapest
    Prinz Gyula, 1938. Magyarország tájrajza. Magyar föld, magyar faj. Királyi Magyar Egyetemi nyomda, Budapest.
    Fodor Ferenc, 1952. A magyar térképírás. I-III. Budapest. Honvéd Térképészeti Intézet, Budapest.
    Győrffy György, 1963-66 I-III, IV. 2000. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza  Akadémiai Kiadó.
    Hervay Ferenc, 1974. Magyarország történeti földrajza a XVI-XVIII. században. (Régi köny-vek és kéziratok. Tanulmánygyűjtemény) Országos Széchenyi Könyvtár. Népművelési és pro-paganda iroda, Budapest.
    Csapodi Csaba, 1978. Az Anonymus-kérdés története. Gyorsuló idő. Magvető Kiadó, Buda-pest.
    Kosáry Domokos, 1980 Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest
    Frisnyák Sándor, 1990. Magyarország történeti földrajza. Nyíregyháza, 1996.
    Györffy György – Zólyomi Bálint, 1994. A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt. (Honfoglalás és régészet (szerk. Kovács László) Budapest
    Papp-Váry Árpád, 1996. Mit adott a magyar térképészet hazánknak és a világnak. (Frisnyák S. szerk. A Kárpát-medenc történeti földrajza)
    Benkő Loránd, 1998. Név és történelem, Akadémiai Kiadó, Budapest.
    Frisnyák Sándor, 1983. A történeti földrajz tárgya. Földrajzi Közlemények 3-4
    Stegena Lajos, 1980. Térképtörténet. Gyorsuló idő, Magvető Könyvkiadó
    Domokos Péter, 1990. Szkítiától Lappóniág. Akadémiai Kiadó, Budapest.
    Encyclopaedia Hungarica (1994)  főszerk. Bagossy László, Magyarságtudat Lexikon Ala-pítvány, Friesen Nyomdavállalat, Altona, Kanada
    Zsirai Miklós, 1994. Finnugor rokonságunk. Trezor Kiadó, Budapest.
    Somogyi Sándor, 1994. Alföld földrajzi képe a honfoglalás és a magyar középkor idő-szakában
    Évfordulók a műszaki és természettudományokban, 1997. MTESZ
    Magyar Tudós Lexikon, 1997. (főszerk. Nagy Ferenc) Better, MTESZ, OMIKK
    Stegena Lajos, 1998. Tudományos térképezés a Kárpát-medencében 1918 előtt. Akadémiai Kiadó, Budapest
    Várkonyi Ágnes, 1999. Századfordulóink.
    Magyar Kódex (2000). Főszerk.: Szentpétery József, Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
    Magyar Katolikus Lexikon, 2000. Szent István Társulat , Budapest

    "A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza" című könyvben megjelent írás másodközlése

    Ez a bejegyzés 18-19. sz. csillagászata kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul