• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Egy reformkori polihisztor, Nagy Károly







    A gellérthegyi csillagvizsgáló az 1840-es években. Buda ostromakor, 1949-ben elpusztult

        „1837 februáriussa alatt felszólítva vagyok véleményem adására, miféle hézagokat tartok osztályomat illető hazai litteraturánkban legérezhetőbbnek…

        Nagy Károly 27 oldalas reformtervezete ma is fellelhető az Akadémiai Könyvtár kézirattárában. Ízelítőül csupán néhány részletet idézek a ma is időszerű gondolatok közül: „…s melly tudomány ágaknál gondolok egyebek előtt közhasznú kézikönyveket irandóknak: mert az academiának szándéka, litteraturánk számos hézagai pótlására, jutalomtétek által is ösztönözni hazánk íróit…

     

    Buda és Pest 1837-ben a Gellérthegy aljáról észak felé (Carl Vasquez térképsorozatát díszítő litográfia) 

    1. Földművelési vagy agronómiai ismeretek

    2. Technikai vagy Technológiai ismeretek

        Korunkban hova csak a számoló legények által jött és jön be a mindennapi szükségeket ellátó industria… A Chemia a Physika és mechanika játszák a fő szerepeket.”

        Ezekben az években végezte például Faraday* elektromos és mágneses kísérleteit, fogalmazta meg az indukciós törvényt, s 1831-ben szerkesztette meg Jedlik Ányos az első villanymotort, ebben az időben kezd kialakulni a szerves kémia (Wöhler karbamid-szintézise) stb. Nagy Károly jól ítéli meg a fejlődés aktuális irányait.

        Majd a gazdaság és a kereskedelem fontosságára hívja fel a figyelmet: „hallom, hogy a magyar természet a kereskedéssel ellenkezik. A természet helyett inkább az ügyességet kellene tenni. A kereskedő kénytelen egyszersmind Geográfus és statisztikus lenni. De életadója a számítás…. A’ világkereskedésben (hazánk) tán soha sem fog nagy részt venni, de belső kereskedése isszonyú kifejlődést nyerhet, ennek hatalmas segéjjei a számítás, könyvtartás, hazai geográfia és statisztika. Nemzeti tekintetben minden olyan ismereteket ide számlálom melyek a nép materialis hasznát emelni képesek, milyenek a hajózás, a vizek regulatioja, canalizálás, utak építése…” Mintha korunk tudománypolitikusát olvasnánk az iskolarendszer, a szaktudás, a kereskedelem és a polgárosodás összefüggéseiről!

        Milyen stúdiumok szükségeltettek Nagy Károly országmegváltó terveihez? Aki meg akarja változtatni a körülötte levő világot, annak pontosan kell ismernie környezete méretarányait.

    Demográfia, statisztika, mérésügy

        Földrajzi tanulmányait olvasva elcsodálkozunk Nagy Károly tájékozottságán. Tudósunk ma is korszerűnek mondható módszerekkel foglalkozott Földünk demográfiai problémáival. Kárhoztatta azokat a tudósokat és politikusokat, akik felelőtlenül kezelik a tényeket, és statisztikai adatok hiányában még megközelítő pontossággal sem ismerik a Föld népességének adatait.

        Több tanulmányában is szorgalmazta az egységes mértékrendszer kialakítását és az akkortájt Európa egyes régióban terjedő méter-kilogramm rendszer bevezetését javasolta. Ennek érdekében megvásárolta magának, később pedig felajánlotta a magyar államnak a párizsi Gambey cégnél készült platina méterrudat és kilogrammot. Ezek az etalonok eredetileg a Párizsi Csillagvizsgáló számára készültek, de akkor – anyagiak híján – nem tudták megvenni őket, Nagy Károly viszont időközben (amint a 11. számban olvashattuk) magyar főnemesek ügyes „gazdasági konszolidációi”-val maga is szép kis vagyonra tett szert, s így saját tulajdonaként hozhatta haza a korszakalkotó kincset (lásd keretes cikkünket).

    Könyvek

        „Minden nemzeti előlépés a nemzet szellemétől függ, szelleme értelmi állásától.

        A Magyar Tudós Társaság segítségével több magyar nyelvű könyvet jelentetett meg: Arithmetika, Számírás különös jegyekkel (1835), Elemi algebra, Számírás közönséges jegyekkel (1837). Az Arithmetikát 1836 szeptemberében a Tudós Társaság 200 arany nagyjutalomban részesítette; Bolyai Farkas Tentamenjét (Marosvásárhely, 1832) viszont nem!

        Nagy Károly az egyik legfontosabb feladatnak azt tekintette, hogy a matematikai műveltséget már a gyerekkorban is széles körben terjesszék. E célból két alapfokú matematikai tankönyvet is írt, melyek ma is élvezhető írások. Mai tankönyvíróink figyelmébe ajánljuk, egy-két részlet, feladat idézése szórakoztató művelődéstörténeti érdekesség lehet. A Kis számító 1837-ben, A’ kis geometra 1838-ban jelent meg.

        Szinte jelkép értékű, hogy a provincializmus ellen küzdő liberális, világjáró, ugyanakkor az ország emelkedésén munkálkodó hazafi egy magyar elnevezésekkel készítendő földgömbről nyújtott be tervezetet a Tudós Társaságnak 1833-ban.

     {mosimage}

    „Első magyar földteke a’ legújabb kútfők után, átmérője 316,5 milliméter, Bécs, 1840, metszette Biller” (Országos Széchényi Könyvtár térképtára, Bartha Lajos felvétele)

    Az első magyar földteke

        Az új földgömb 1840-ben Bécsben Első magyar Földteke néven meg is jelent. A földgömb kibocsátását egy Franciaországban vásárolt égteke is követte még ugyabban az esztendőben. A feliratok, nevek magyarra fordítását a Tudós Társaság tagjai végezték. Ezek a földrajztanítást korszerűsítő ég- és földgömbök százötven iskolához jutottak el ajándékképpen. Az oktatásfejlesztő glóbuszprogram költségét Batthyány Kázmér gróf* viselte.

        A szemléltető eszközök szakszerű alkalmazását elősegítette Vállas Antal (1809–1869) Az égi és földtekék használata (1840) című könyvének megjelenése.Nagy Károly akadémikusi ténykedéséhez tartozott még 1837 és 1842 között a Tudós Társaság számára évenként kiadott Névkönyvek szerkesztése is.

    Politika

        Az ifjú akadémikus politikus barátainak társaságában rendszeresen részt vett az 1832 és 1836 közötti pozsonyi országgyűléseken. 1841-ben jelentette meg – név nélkül – politikai tárgyú cikkeinek, szatíráinak és tanulmányainak gyűjteményét Daguerréotyp címmel. Ez a kötet sokakat megbotránkoztatott, például Széchenyi István grófot is, akit pedig a könyv szerzője mindenkinél jobban tisztelt. A kemény, sőt helyenként kötekedő polgári-plebejus kritikát olvasva persze nem csodálkozhatunk, hogy az „ügyetlen kertészek”-nek nevezett főnemes reformerek nem voltak elragadtatva.

        Nagy Károly 1842-től a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap munkatársa lett. Politikai cikkei mellett elsősorban pénzügyi írásait közölte a lap. Lassanként azonban belefáradt a politikai csatározásokba, és életének háralevő részét kizárólag a tudományos munkának kívánta szentelni. 1845-ben fogott hozzá a bicskei csillagászati obszervatórium felépítéséhez.

    (Folytatjuk)

    Az Élet és Tudomány 1998/14. számában megjelent cikk másodközlése

    Egy reformkori polihisztor, Nagy Károly. A "Nagy Ábránd" Bicskei Csillagvizsgáló

    Ez a bejegyzés 18-19. sz. csillagászata kategóriában van. Link könyvjelzője.

    Egy reformkori polihisztor, Nagy Károly







     Nagy Károly sok más tudomány mellett a csillagászatot is magas szinten művelte. Abban, hogy éppen csillagvizsgálót kívánt alapítani a hazai tudományok gyarapítására, bizonyára közrejátszott, hogy régi barátja volt François Arago, a párizsi obszervatórium igazgatója. Ő segített terveinek kialakításában. S nemcsak csillagvizsgálót, hanem vonzó szellemi központot is álmodott kultúrát kedvelő barátai számára. Vendégei közé tartozott Bicskén Kölcsey és Vörösmarty.
    A fennmaradt műszerjegyzékek birtokában bátran mondhatjuk, hogy a Bicskei Csillagvizsgáló felépítése idején műszerparkját tekintve a legjobbak közé tartozott Európában. Az eszközök döntő részben Bécsben készültek.

     

    A mecénás

    Nagy Károly sohasem valósíthatta volna meg nagyratörő terveit, ha a 30-as évek végén nem kerül Batthyány Kázmér gróf alkalmazásába. A gróf méltányolta, hogy gazdasági ügyeinek intézője pénzügyi biztonságot teremtett körülötte. Hálája révén maga az ügyintéző, Nagy Károly is meggazdagott. Így vásárolhatta meg a Bicske melletti Galagonyást, ahol felépítette csillagvizsgálóját és a körülötte levő épületegyüttest.
    Batthány Kázmér, a reformesemények egyik vezéralakja, jótékonyságáról híres politikus volt. Mint annyian a társai közül, csak felnőttkorában tanult meg magyarul, de annál áldozatosabban szolgálta nemzetét. Akadémiai Könyvtárunk is sokat köszönhet neki. Nagy Károly javaslatára a gróf felajánlotta a Tudós Társaság leendő könyvtárának rohonci és kisbéri gyűjteményét.
    Sajnos, igen keveset tudunk az 1845 és 1847 között felépülő – és csupán 1849-ig működő – Bicskei Csillagvizsgáló mindennapjairól. Szerencsénkre a Berlini Állami Levéltárban megőrződött Neumann Antalnak, Nagy Károly munkatársának három, Heinrich Christian Schumacherhez (1780–1850) küldött levele. Schumacher német csillagász, az altonai csillagvizsgáló igazgatója, az Astronomisch Nachrichten csillagászati szakfolyóirat alapító szerkesztője, Carl Friedrich Gauss legkedvesebb tanítványa volt. Az egyébként mérnöki diplomás Neumannt Nagy Károly azért küldte 1845-ben Altonába, hogy ott – az igazgató vezetésével – elsajátítsa a csillagászat elméletét és gyakorlatát.
    Az első levelet 1847 szeptemberében keltezték. Ebben Neumann részletesen beszámol Schumachernek a Bicskei Obszervatórium építkezéséről, s az eljövendő esztendő elejére jósolja az épületek befejezését. Levelében említést tesz arról is, hogy Bécsből magával hozta Benjamin Gould bostoni csillagászt Bicskére, s szándékában van Magyarország nevezetességeit is megmutatni a bostoni tudósnak. Gould a Göttingeni Csillagvizsgálóban hallott a jövendő bicskei obszervatóriumról, amely ha elkészül, Európa egyik legjobban felszerelt obszervatóriuma lesz. Ezért is jött el Magyarországra. Hogy mennyi ideig tartózkodott Gould Bicskén, azt nem tudjuk, de hogy ismerte és sokra tartotta a bicskei intézetet, annak bizonyítéka, hogy később az Astronomical Journalban hírt adott a Bicskei Obszervatórium eladandó műszereiről, mint amelyeket jól ismer, és igen értékesnek tart.

     „Egész Bicske őt sajnálja”
    Neumann az előbb említett levélben egy szomorú eseményről is tudósítja Schumachert: a vele együtt nála tanult Nagy Mihálynak haláláról és testvére megrendítő állapotáról. „Egész Bicske őt sajnálja„ – írja Nagy Károlyról a levelében.
    A második levél két hónappal később, novemberben íródott, s Neumann beszámol benne a Bicskén folyó élénk tudományos életről. A műszerek megérkezéséről is hírt ad, és tanácsokat kér mesterétől észlelési, számítási feladataival kapcsolatban. A levél hangulata igen bizakodó.
    Nem úgy, mint a harmadik, utolsó Neumann-levélé. Ezt már Pestről, az egyetem geometriai intézetéből írta Altonába 1850. március 28-án. Itt kapott munkát bicskei állásának megszűnte után. Sajnos, ez az igen fontos levél alig olvasható.
    Neumann beszámol benne Nagy Károly meghurcoltatásáról, majd külföldre távozásáról és a Bicskei Obszervatórium szomorú sorsáról. Nagy Károlynak külföldre kellett menekülnie, ugyanis mint Batthyány Kázmérnak, a Szemere-kormány külügyminiszterének jószágigazgatóját üldözték őt. Műszereit, könyveit, vizsgálati eredményeit az országnak adományozta. Neumann levelében hírt ad a Gellérthegyi Csillagvizsgáló pusztulásáról és Albert Ferenc hősies helytállásáról is.
    A nagy értékű bicskei csillagászati eszközök a forradalom bukása után végül a pesti egyetem pincéjében találtak menedéket (a gellérthegyi műszerekkel és könyvtárral együtt), és úgy öregedtek muzeális darabokká, hogy sohasem élhették a saját életüket.

     Bukás és szétszóratás
    Amikor 1929-re felépült a Svábhegyen a Csillagvizsgáló, egy gazdag Csillagászati Múzeum impozáns darabjaiként ide kerültek a bicskei műszerek is. Ennek a múzeumnak a kincsei 1945 után sorozatos felelőtlenség következtében széjjelszóródtak. Több darabját ma az Országos Műszaki Múzeum őrzi.

    {mosimage}

     Nagy Károly még csaknem húsz évet élt a forradalom bukása után önkéntes külföldi száműzetésben, előbb Bécsben, majd Párizsban. Hó- naposszobában lakott, és a könyvtárakat járta. Két nagyobb műve jelent meg nyomtatásban, az egyik az üstökösökről szól, a másik a Napról. Az utóbbi igen hírhedett mű, mivel a szerzője égi mechanikai elméleteiért támadta Laplace*-t, és kétségbe vonta Kopernikusz tanait. Megbízható recenzió hiányában nehéz e könyvek valódi hibáit és esetleges értékeit felbecsülni.
    (A Die Sonne 1866-ban jelent meg Lipcsében, F. A. Brockhaus kiadásában. A 900 oldalas mű kétségkívül támadja a kopernikuszi rendszert, de többnyire annak korai formáját, s némi jóindulattal esetleg a korábbi és a korabeli mechanikus asztronómia pozitivista bírálatának is tekinthető. A kérdés mindenesetre megérne egy tudománytörténeti-filozófiai disszertációt. – A szerk.)
    Nincs tragikusabb annál, mint ha a gazda elkészült művét, életének értelmét hagyja ebek harmincadjára. A szabadságharc utáni válságos időkben Nagy Károly nem talált más választásra. Ekkortájt írta Vörösmarty Mihály, a jóbarát:

    Sötét eszmék borítják eszemet
    Szívemben istenkáromlás lakik
    Kívánságom: vesszen ki a világ
    S e földi nép a legvégső fokig.

    (Emlékkönybe)

    Ez elől az országos méretű depresszió elől kellett Nagy Károlynak külföldre menekülnie. A Tudós Társaság egyes tagjaival haláláig közeli kapcsolatot tartott. Mindig és mindenben segítette a társaságot, amikor csak módja volt rá.

    Az Élet és Tudomány 1998/17. számában megjelent cikk másodközlése

    Egy reformkori polihisztor, Nagy Károly. Országmegváltó tervek

    Ez a bejegyzés 18-19. sz. csillagászata kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul