• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Vardő’90 expedíció







    Első élményünk Hell Miksa sírjának megtekintése volt a Bécs melletti Maria Enzersdorfban. Emléktáblája a temetőkápolna falán látható. (Részletesebben lásd Keszthelyi S.: Hell Miksa sírjánál jártam, Meteor 1989/12.)

    Az expedíció 1990 júl. 3-án lépett Skandinávia földjére Ystadtban. Egy óra elteltével már Kasebergában voltunk. Ez a kis halászfalu Ystadtól kb. 20 km-re keletre fekszik. Fő látványossága az Ales Stenar (Ale király hajója) a falu fölötti fennsíkon. Ez a hatalmas kőkör, a „svéd Stonehenge" i.e. 500 körül keletkezett. A 67 m hosszú hajóalakot 58 db kőtömb alkotja. A feltételezések szerint az északnyugati oldalon lévő kő a naplemente irányát jelzi nyári napfordulókor, a kormánykő pedig ugyanezt téli napforduló idején. A többi kő iránya is különböző napokra jellemző napkeltét és napnyugtát mutat.

    Júl. 4-én Landskronából kirándultunk Koppenhágába. A város központjában található a városháza (Radhuset). Tőle nem messze áll a Rundetarn (Kerek Torony). Ez a 36 m magas, 16 m átmérőjű, 2 m vastag falakból álló torony csillagászati megfigyelések céljára épült. Építését 1637-ben IV. Keresztély rendelte el. A torony tetején kis kupolával ellátott obszervatórium épült. A tetőre 207 m hosszú, széles csigafeljáró vezet, így akár lovon is föl lehet jutni az obszervatóriumhoz. (A hagyomány szerint 1716-ban fellovagolt ide Nagy Péter és hatlovas hintón felhajtatott Katalin cárnő.)  A nehéz csillagászati műszereket könnyűszerrel föl lehetett vinni a toronyba. A kerek tornyot 1861-ig használták csillagvizsgáló céljára, ma kiállítás van benne. A toronyhoz csatlakozik a Szentháromság templom, mellette áll Tycho Brahe mellszobra.

    A közeli botanikus kertben van az obszervatórium, melyet a múlt század közepén Christian Hansen tervezett. Előtte áll Bissen bronzszobra, amely Tycho Brahét ábrázolja.
    A rövid Koppenhágai kirándulás után folytattuk a dél-svédországi városok megtekintését. Lund híres kulturális és egyházi központ, régi egyetemi város. Megnéztük román kori székesegyházát; a nyugati mellékhajó északi végén találtuk meg a 14.sz-ból származó csillagászati órát. Ennek magassága 8 m, 1923-ban restaurálták. Az órán leolvasható a Nap, a Hold és a bolygók állása.

    A következő napon ismét hajóra szálltunk és áthajóztunk Ven szigetére. Backvikenben szálltunk partra és félórás sétával értük el a sziget középső, legmagasabb részét.
    Az út mellett először Stjárneborg romjait pillantottuk meg. Ezt a  csillagvizsgálót 1584-ben alapította Tycho. A műszereket…

    … félig földbe süllyesztett "kriptában" helyezték el, középen négyzet alakú melegedő helyiség volt. A falromokat 1951-ben ásták ki. Közelében áll Tycho kastélya, az Uranienborg.

     Tycho a szigetet 1576-ban kapta II. Frigyestől, s még ebben az évben csillagászati obszervatóriummal kombinált kastélyt kezdett építeni. De 1597-ben elhagyta Vent, épületei a 17. sz. közepére rombadöltek. A kastély falait 1924-ben tárták föl és konzerválták. Uranienborg területén falmaradványokon kívül a régi kút és egy pince látható. A kút és a pince közt található Tycho Brahe szobra, Ivar Johansson alkotása (1946). A szobor talapzatának felirata: "Nec fasces, nec opes, sola amis sceptra perennant" .

    A romoktól kb. 100 m-re a sziget főútja mentén van az a régi parasztház, amelyben csillagászattörténeti múzeumot rendeztek be. A termekben a sziget régi térképei, Tycho életével kapcsolatos metszetek, kastélyának tervrajzai, műszerek képei stb. láthatók. A kiállítás bemutatja Tycho saját tervezésű műszereit is.
    Júl. 7-én értünk Svédország fővárosába, Stockholmba. A Vasterlangsaten 25. alatt megtaláltuk Descartes lakóházát. Az Északi Múzeumban mechanikus órákat, napórákat, csillagászati eszközöket, meteoritokat láttunk.
    Néhány napos lappföldi kirándulás után Björklingennél Norvégiába értünk. Norvégia utolsó nagyobb városa északon Tromsö. A város nevezetessége az Északifény Planetárium, melyet 1989. május 20-án nyitottak meg. Ez az egyetlen északi fény planetárium a világon. Mindannyiunk számára nagy élmény volt az angol nyelvű "Északi fény" c. előadás.
    Expedíciónk júl. 15-én éjfélkor érte el az Európa legészakibb pontjának tartott Nordkappot.  Ez a hely a Mageröya szigeten van egy 307 m magas fennsíkon a 71 fok 10′ 21"-es északi szélességen. A szigorúan őrzött területre csak hajnali fél kettőkor léphettünk be. A Nap ekkor már újra emelkedett északon. A Krétáról hozott földet elhelyeztük az óriási fémvázas földgömbnél, a Krétáról származó kavicsot pedig Hoffmann János, az expedíció vezetője a Jeges-tengerbe dobta.

    Norvégia legkeletibb városa Vardő is szigeten fekszik. Egy 2800 m hosszú új alagút köti össze a kontinenssel.

    Hamar megtaláltuk a vardői városháza túloldalán azt a norvég nyelvű emléktáblát, amely Hell és Sajnovics 1769-es expedíciójáról emlékezik meg.

    Felkerestük a vardői erődöt is, ahol Hellék is gyakran jártak. Ezután a városi múzeum helytörténeti kiállítását néztük meg. A kiállításon egy sarok a magyar csillagászok működését mutatja be.

    Vardőt elhagyva utunk Finnországba vezetett. A finn főváros Egyetemi Csillagvizsgálója a "Csillagvizsgáló" dombon található. A csillagdát F.W. Argelander alapította, miután 1827-ben a turkui csillagda leégett. Az épületet Argelander tervei alapján Engel német építész emelte 1830-ban. Az alapítás 150.évfordulóján kiállítás nyílt, amely jelenleg is megtekinthető. Ezen régi csillagászati könyvek (köztük Kepler, Galilei, Newton munkái), műszerek láthatók. Itt van Argelander észlelőnaplója és könyve (" 560 csillag katalógusa,
    amely Argelander észlelésein alapul 1827-1831 között"), valamint a helsinki csillagda munkájának eredménye, a "Catalogue photographique du Ciel" 16 kötete.
    Az egyetemi csillagda közelében a Laivanvarustjankatu 3. sz. alatt található az Ursa Amatőrcsillagászati Társaság központja. Megnéztük az Ursa gazdag folyóirattárát és könyvtárát, majd összefoglalót hallgattunk meg a szervezet munkájáról. A tájékoztató után átmentünk a közeli bemutató csillagdához.

    Itt nyáron a Napot, télen a csillagos ég aktuális eseményeit mutatják be a nagyközönségnek. Műszereik: egy 100 éves 135/1950 mm-es Merz refraktor H-alfa szűrővel a kromoszféra jelenségeinek bemutatására; 90/1300-as refraktor a Nap felszínének bemutatására és egy 20 cm-es Celestron 8-as .
    A gazdag szakmai program után 36 órás hajóút következett, melynek végén júl. 26-án reggel kikötöttünk Gdanskban.
    Itt élt és dolgozott Jan Hevelius, a híres lengyel csillagász (1611-1687). Háza az Óvárosban a Szent Katalin templom közelében állt. Csillagvizsgálója három lakóház tetejét átfogó gerendaépítményre épült, itt álltak távcsövei és páratlan szögmérő műszerei. Obszervatóriuma 1679-ben leégett, a megmaradt tárgyakat, könyveket pedig Danzig ostroma pusztította el 1734-ben .
    A Városháza oldalán megtekintettünk egy díszes napórát, amelyen 1589-es évszám és a következő felirat áll:  Horol:astron:antiq:Babylon:ital .

    Gdansk után a hazafelé vezető úton következő megállóhelyünk Torun volt, Kopernikusz szülővárosa. Ma Kopernikusz szülőháza és a szomszédos ház a Mikolaj Kopernik emlékmúzeum. Az óvárosi Piactéren a Városháza sarkánál áll Kopernikusz szobra, melyet 1853-ban állítottak föl. A talapzaton olvasható felirat:
    "Nicolaus Copernicus Torunensis Terrae motor, Solis Coelique stator"
     (A toruni Mikolaj Kopernik, a Föld mozgásba hozója, a Nap és az ég megállítója). A  nagy csillagász a kezében egy asztrolábiumot tart.

    {mosimage}

    Utunk utolsó állomása Krakkó volt. Itt a Jagelló Egyetem múzeumában találunk csillagászati emlékeket. A Kopernikusz-teremben őrzik az egyetem anyakönyvének Kopernikuszra vonatkozó bejegyzéseit. A kiállításon számos csillagászati eszköz látható, pl. egy arab asztrolábium 1054-ből, Olkusz Márton eszközei 1486-ból stb.
    Nagy utazásunkat Hell Miksa sírjánál kezdtük és szülőházánál fejezhettük volna be Selmecbányán; de annak meglátogatására már nem volt lehetőségünk.
    Egyrészt mert a Felvidéken éjszaka utaztunk át, másrészt a 29 expedíciós nap fáradtsága miatt. Hell Miksa halálának közelgő 200. évfordulója (1992. ápr. 14.) Selmecbányát egy új csillagászattörténeti expedíció kiindulópontjává teheti.

    A Meteor 1990/9. számában megjelent cikk másodközlése

    Ez a bejegyzés 18-19. sz. csillagászata kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul