A herényi obszervatórium passzázsháza

930

   A „Publikationen des astrophysikalischen Observatoriums zu Herény in Ungarn” (1884) 15. oldalán fellelhető méretadatok tanúsága szerint a pavilon 4×2 m alapméretű meridiánszobából, s ennek keleti oldalán 3 m átmérőjű. forgókupolával ellátott helyiségből állt. Gothard egyik, Konkoly Thege Míklóshoz írt leveléből arról értesülhetünk, hogy 1882 augusztusának utolsó napjaiban befejezést nyert az épület.

   A herényi intézet fentebb említett saját kiadványán kívül még az MTA kiadásában megjelent „Értekezések a mathematikai tudományok köréből” kiadvány-sorozatban, továbbá a „Vierteljahrsschrift der Astronomischen Gesellschaft” folyóiratban közölt, az obszervatórium állapotát és működését összefoglaló éves Gothard-beszámolókból tudhatunk meg egyet-mást a pavilon felszerelése felől. Itt nyert elhelyezést az ógyallai származású, 27 mm nyílású kis passzázstávcső és az obszervatórium egyik, Gothard által villamos jeladóval ellátott Freytag-féle higanykompenzációs ingaórája. 1892-ben az előbbit Gothard saját készítésű, 55 mm nyílású passzázsműszerrel váltotta fel. Ugyanitt, 1885-ben, még helyet kapott egy ógyallai eredetű fotoheliográf is, a hozzávaló heliosztáttal együtt. A kupola alá pedig, Nap-megfigyelések végzésére, egy 3 hüvelykes Fritsch-gyártmányú távcső került, 1883-ban. Végül említsük meg, hogy a pavilont elektromos vezeték és telefonvonal kötötte össze a főépülettel.

{mosimage}

A passzázsház látképe. Tancsics György tusrajza

   Arra vonatkozó hiteles adatok eddig még nem kerültek elő, mikor és milyen körülmények közepette pusztult el a magyarországi csillagászat történetének Gothard Jenő nevéhez fűződő objektuma. (Minthogy az obszervatóriumnak is otthonul szolgáló kastély és parkja a Gothard-család birtokából, vétel útján, 1918 májusában új tulajdonos kezére került, megkockáztatható az a feltételezés, hogy a körülmények ilyetén megváltozása okozta a kupolás passzázsház megsemmisülését. Bizonyosságot azonban csak a lappangó források feltárása adhat.)

    Bár a pavilonnak ma már nyoma sem található, de helyét Gothard Jenő 1884-ben közzétett, „A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása” című akadémiai értekezéséből pontosan tudjuk.

A Meteor 1992/10. számában megjelent cikk internetes változata

Hozzászólás

hozzászólás