• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    A kalocsai csillagvizsgáló és Fényi Gyula munkássága







    A Haynald obszervatórium


    A kalocsai csillagvizsgálónak ez a munkaterve nem véletlenül alakult ki. Első igazgatója, a német P. Carl Braun S. J. (1831-1907), Haynald érsek jóváhagyásával eleve főleg ilyen irányú vizsgálatokra rendezte be. Haynald Lajos (1816-1891) kalocsai érsek – korábban Erdély püspöke eredetileg egy, az iskolai oktatást szolgáló kis csillagvizsgálót kívánt csak berendezni. A tervezés és szervezés során azonban az eredeti felszerelés egyre gazdagodott, és P. Braun elgondolása szerint, az építkezés idejére már tudományos intézménnyé növekedett.


    Haynald Lajos már gyermekkorától nagy érdeklődést tanúsított a természet jelenségeinek megismerése iránt. Apja, Haynald István, bár jogakadémiát végzett, de a természettudományokhoz


    vonzódott, és sokoldalú műszaki tehetségével is kitűnt. Természet megfigyelő, botanizáló kirándulásaira fiai is elkísérték Alighanem ekkor alakult ki az ifjú Haynald Lajos tudományos érdeklődése. Ő maga legszívesebben – ahogyan egyházi szolgálata, majd kiterjedt közéleti tevékenysége engedte – növénytannal foglalkozott, és növénytani, botanika történeti munkássága révén lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nagy szeretettel foglalkozott a csillagászattal is, és saját maga is nézegette távcsővel az égitesteket.


    Szívén viselte a magyarországi tudomány és oktatás ügyét is. Már erdélyi püspökként saját távcsövét ajándékozta a szabadságharc idején megrongálódott gyulafehérvári csillagvizsgálónak. Kalocsai érsekként egy jobb, nagyobb, 10 cm nyílású távcsövet szerzett be, hogy az érseki palotából nézegethesse az égitesteket. Hamar kiderült azonban, hogy a szilárd, nehéz vasállványra szerelt refraktor túlságosan is nehézkes az alkalmi nézegetéshez. Ezért elhatározta, hogy a távcsövet a kalocsai Főgimnáziumnak ajándékozza, egy iskolai oktató csillagda berendezéséhez. Az első tervek szerint egy kis csillagvizsgálót kívánt felépíttetni az iskola tetőzetén, hogy a diákoknak bemutathassák, milyen eszközökkel vannak felszerelve az obszervatóriumok, az érdekesebb égitesteket pedig a tanulók távcsövön át megtekinthessék, a szakmailag képzettebb tanárok pedig esetleg kedvet kapjanak a tudományos munkához is.


    A korabeli sajtó lelkes hangú híradásokat közölt az érsek elgondolásáról, kissé eltúlozva a tervezett obszervatórium méreteit. Haynald pedig elvállalta az immár nagyobb arányúnak látszó terv megvalósítását is. Ezt maga jelentette be Trefort Ágoston kultuszminiszternek, 1877. március 19-én kelt levelében:


    “… vagyon szerencsém Excellentiád nagybecsű tudomására hozni, hogy a kalocsai érseki főgymnasiumnak egy, a jezsuita atyák gondozására bízandó csillagdának saját költségemen felállítását elrendeltem…”


    Az országos érdeklődés érthető, ha meggondoljuk, hogy a 19. sz. végén, Magyarországon nem volt a kor színvonalán felszerelt állami ill. egyetemi csillagvizsgáló intézet. Azt, hogy éppen a csillagászat lendületes fejlődésének korában hazánk nem maradt modern obszervatórium nélkül, elsősorban a sokoldalú vagyonos földbirtokosnak, Konkoly Thege Miklósnak (1842-1916) köszönhetjük. Konkoly Thege 1871-ben létesített a Komárom-megyei Ógyallán (ma Hurbano, Szlovákia) magáncsillagvizsgálót, amelyet nagyobbrészt saját műhelyében készített eszközökkel rövidesen európai mértékű obszervatóriummá fejlesztett. Konkoly Thege példája talán hatással volt Haynald érsek elgondolására is, mindenesetre 1877-ben felkérte tanácsadóként a kalocsai obszervatórium berendezését illetően.


    Ugyancsak 1877. tavaszán jelölte ki a leendő csillagvizsgáló vezetőjéül a jezsuita tartományfőnök P. Carl Braun S. J. matematikust, akinek tudományos tevékenysége akkoriban már ismert volt a szakemberek előtt. (Magyarországi tartózkodása idején Braun atya magyarosan, Károlyként irta keresztnevét.)


    Konkoly és Braun állították össze a beszerzendő műszerek listáját. Az új csillagvizsgáló főműszere egy 19 cm átmérőjű lencsés távcső lett, amelynek objektív lencséjét a müncheni Merz-cég, műszaki szerelését az angliai J. Cooke készítette. A minden szükséges alkatrésszel ellátott, 7 mázsás távcsőhöz az akkoriban használatos összes segédberendezést is beszerezték. A kisebbik távcső, amelyet Haynald először ajándékozott az obszervatórium céljaira, egyszerűbb felszerelésű, pl. óraszerkezettel nem rendelkezik. A harmadik fontos műszer a Cooke-gyártmányú átmeneti (passage) távcső volt, az észak-délvonalon áthaladó égitestek megfigyelésére, a pontos időmeghatározás céljaira. Ezeken kívül több kisebb műszer is rendelkezésre állt: pl. egy 9 cm-es nyílású, un. üstököskereső távcső – amely hordozható volt -, és egy fényességmérő műszer (un. Zöllner-féle fotométer). A csillagvizsgáló igen jó órákkal is el volt látva. A két első főórát ugyancsak J. Cooke készítette. Érdekes, hogy Fényi feljegyzése szerint a három precíziós ingaóra közül a legjobb az utólag megrendelt volt, amelyet Hoser Viktor magyarországi műhelyében készítettek.


    Az intézet egyik büszkesége a nagy Breithaupt gyártmányú csillagászati (univerzális) teodolit volt, amelynek szögbeosztású osztottköreit tized ívmásodperc pontossággal lehetett leolvasni. Az 1300 (akkori) forintért vásárolt műszer földrajzi helymeghatározásra használták, és Braun páter kezében még a várható eredményeket is felülmúló eszközzé vált.


    A segédberendezések közül utóbb különösen az un. Browning-féle protuberancia spektroszkóp vált igen fontossá. Ez a színképelemző berendezés alkalmas arra, hogy a Nap egy kis részletét a színkép egyetlen keskeny hullámtartományában, pl. a hidrogén vörös vagy zöld sugárzásában vizsgálják. Elsősorban arra alkalmas, hogy olyan nap-jelenségeket tanulmányozzanak, amelyek a Nap összfényében nem láthatók, és csak akkor válnak észlelhetővé, ha pl. a hidrogén vagy kalcium sugárzásának valamelyik hullámhosszán szemléljük (ill. fényképezzük).


    A műszerek készítése során páter Braun többször is javasolt módosításokat a gyártó cégeknek. Így az átmeneti műszer, és a protuberancia spektroszkóp szerkezetében olyan javításokat ajánlott, amelyek tökéletesebbé tették ezeket az eszközöket. Elmondható, hogy a kalocsai csillagvizsgáló, a felszerelése idején, ha eszközeinek méreteiben nem is, de azok precizitását tekintve kiemelkedő volt.


    Közben 1878. decemberében az iskola tetejére emelt csillagvizsgáló építése is befejeződött. A nagyobb távcsövet egy négy méteres, a kisebbet egy három méter átmérőjű, nyitható tetejű forgó kupolában helyezték el. A kupolákat Konkoly Thege tervei szerint Komáromban készítették, és hajón szállították Kalocsára. Egy külön szobában kapott helyet az átmeneti műszer, és itt voltak az ingaórák, valamint az időjelző berendezés is. Kezdetben egy nagyobb terasz is volt a kupolák mellett, ezt utóbb beépítették. Az építkezés teljes költsége 10 000 akkori forintba, a műszer vásárlás 16 400 forintba került. A csillagvizsgáló működési költségeit eleinte Haynald érsek fedezte, majd 1889-ben egy 15 000 forint értékű (5 % kamatozású) alapítványt tett, a folyamatos fenntartáshoz.


    A Haynald-obszervatórium működtetéséhez és fejlesztéséhez az első világháborúig az egymást követő kalocsai érsekek többnyire hozzájárultak. A következő években további műszer beszerzések is történtek. Nem csak csillagvizsgálóként fejlesztették a Haynald.-obszervatóriumot, de mint meteorológiai állomást is gyarapították, tökéletesítették. Emellett egy földrengésjelző, majd utóbb Várossy Gyula érsek költségén egy pontos földrengésíró berendezést is beszereztek. Az 1950-es évekig a kalocsai szeizmográf-állomás az ország egyik fontos földrengésmérő pontja volt.


    Maguk a kalocsai csillagászok is többnyire, kis, szerény csillagvizsgálónak nevezték a Haynald-obszervatóriumot. A korabeli csillagvizsgálók jegyzékét áttekintve azonban azt látjuk, hogy az alapítás éveiben, felszerelését tekintve inkább a “közpmezőnyhöz” tartozott, és nem egy külföldi egyetem obszervatóriumát felülmúlta. Csak az 1880-as évek közepétől nőtt meg ugrásszerűen a jóval nagyobb, gazdagon felszerelt csillagvizsgálók száma, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és Franciaországban. Magyarországi viszonylatban igen jelentős intézménnyé vált, hiszen a második modern csillagvizsgáló volt hazánkban


    Igen szerencsés volt azonban a kutatási program kiválasztása, amelyet már Carl Braun, és utóda, Hüninger Adolf S. J. (1849-1911) kezdeményezet: a Nap rendszeres megfigyelése, és főleg egyes speciális napjelenségek észlelése. Erre a célra a kalocsai műszerek mérete, valamint a rendelkezésre álló segédberendezések éppen megfelelőek voltak. Ezt a programot, elsősorban a Nap gömbje fölé emelkedő, lángnyelvszerű protuberanciák észlelését azután a Hüninger atya helyébe lépő Fényi Gyula valósította meg nagy gondossággal. Több mint harminc éves észlelési anyaga a protuberancia kutatás nélkülözhetetlen forrásává vált, és olyan részletességgel végezte megfigyeléseit, amelyre a fényképezés, ill. a mozgófilmes rögzítés alkalmazásáig szinte nem is volt példa.


    A csillagvizsgáló vezetői kezdettől fogva számos cikkben ismertették a Haynald-obszervatóriumban végzett munkát. Hüninger Adolf kezdeményezésére az első intézeti kiadványokat, három füzetben a Főgimnázium tanára adták ki. A következő években már a Haynald-alapítvány, ill. a kalocsai érsekek költségén jelentek meg az észleléseket összefoglaló beszámolók, magyar, német ill. angol nyelven. A 17 vaskos kötet utolsó részét a csillagvizsgáló utolsó igazgatója, P. Tibor Mátyás rendezte sajtó alá 1949-ben, egy amerikai magyar költségén.


    Az első világháború után azonban a Haynald-obszervatórium már valóban elavulttá vált. Egyrészt a közel negyven éve használatban levő műszerek felújítására – az alapítványok elértéktelenedése miatt – már nem volt mód. Másrészt a gyorsan fejlődő csillagászati műszertechnika mellett maguk az eszközök és módszerek is idejét múlttá váltak. A tökéletesített fényképezési eljárásokkal már felülmúlták a szemmel végzett megfigyeléseket, az észlelő eszközök pontossága is megsokszorozódott. Érdemi munkára egyre kevesebb mód nyílt.


    Ezen a helyzeten nem sokat változtatott, hogy Klébelsberg Kúnó kultuszminiszter támogatásával a nagyon lehasznált nagyobbik távcsövön legalább a legnagyobb hibákat kijavíthatták. Utóbb az un. Krudy-hagyatékból – amelyet 1924-ben Krudy Jenő amatőrcsillagász ajándékozott a magyar államkincstárnak – egy nagyobb tükrös távcső és több kisebb eszköz jutott a csillagvizsgáló birtokába. Mindezek ellenére Fényi utóda, a svájci születésű P. Angehrn Tivadar (Theodor) S. J. (1872-1952) már nem végzett érdemi megfigyeléseket. Munkásságának zömét a gondosan végzett meteorológiai megfigyelések teszik. (Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Angehrn páter nem is nagyon törekedett csillagászati észlelésekre; mert a meglevő műszerekkel, ha nem is nagy jelentőségű, de nemzetközileg is elfogadható, értékesíthető napfolt észleléseket végezhetett volna!) Az obszervatórium utolsó igazgatója, P. Tibor Mátyás S. J. (1902-1995) a második világháború után megkísérelte, hogy tudományos értékű méréseket végezzen, pl. csillagpárok rendszeres észlelésével. Tevékenységét azonban durván megszakította a Haynald obszervatórium 1951-ben végrehajtott államosítása.


    Az államosítással a csillagvizsgáló működési lehetősége jóformán teljesen megszűnt. A 19 cm-es főműszert, és számos segédberendezést – valamint a passage távcsövet és a Breithaupt-teodolitot – Budapestre szállították, és ott részben a gellérthegyi Uránia Csillagvizsgálóba, részben az MTA svábhegyi Obszervatóriumába kerültek. Eredeti helyén csak a kisebbik – “Haynald-féle” – távcső maradt. Végül, eléggé kalandos úton a műszerek nagy része az Országos Műszaki Múzeumba került, míg a nagy műszert a miskolci “Fényi Gyula” Jezsuita Gimnáziumban kapott helyet, ahol ma megbecsült műszaki műemlékként megtekinthető. A segédberendezések, köztük a híressé vált Browning-spektroszkóp a debreceni Napfizikai Obszervatóriumban található. Szomorúbb sorsra jutott a szép csillagászati könyvtár, amelynek sok kötete végleg elkallódott, ill. külföldre került.


    A Haynald-obszervatórium története azonban mégsem ért véget. Ma a nagyobbik kupolában egy tükrös távcső áll, a Szent István Gimnázium pedig két szobában szép csillagvizsgáló-történeti és iskola történeti kiállítást rendezett be. Minden lehetőség megvan arra, hogy az egykori kalocsai csillagvizsgáló, oktató-ismeretterjesztő intézményként tovább éljen.  


    A Haynald-obszervatórium csillagászai


    P. BRAUN, Karl S, J, (Neustadt, Hessen, 1831. 04. 27—Radegund, Ausztria, 1907. 07. 03.)


    Német származású csillagász, Rómában, P. Angelo Secchi mellett sajátította el ismereteit. Találékony műszer tervező, több, ma is használt új műszer típus alapgondolata tőle származik. 1877-ben nevezték ki a tervezés alatt álló kalocsai Haynald-obszervatórium élére. A berendezésen kívül az intézet rendkívül pontos földrajzi helymeghatározása is a nevéhez fűződik. E munkája során a földalatti egyenetlen tömeg eloszlás hatását is kimutatta. 1884-ig állt az obszervatórium élén, nevéhez fűződik két utódának, Hüninger Adolfnak és Fényi Gyulának kiképzése. Külön kötetben írta meg (németül) a Haynald-obszervatórium történetét, leírta műszereit és az első munkálatokat.


    P. HÜNINGER Adolf, S. J. (? 1849. 12,. 10.—Szarajevó, 1911. 10. 10.)


    Matematika tanár, csillagász, 1884/85-ben vezette a Haynald-obszervatóriumot. Ő csatolta az intézethez a meteorológiai állomást, maga is készített időjárás megfigyelő műszereket. Rendszeresítette a Nap protuberanciáinak észlelését, kiadta az első évek megfigyelési eredményeit.


    P. FÉNYI (FINCK) Gyula S. J . (Sopron, 1845. 01. 08.-Kalocsa, 1927. 12. 21.)


    Az obszervatórium legjelentősebb igazgatója, előbb Braun és Hüninger asszisztense, 1835—1913 között a csillagvizsgáló igazgatója. AZ MTA levelező tagja (1916), a Szent István Társulat tagja (1900), számos külföldi egyesület tiszteletbeli és dísztagja. Észleléseit 1917-ig folytatta, majd szinte haláláig dolgozott a napmegfigyelések és a meteorológiai mérések feldolgozásán. Kitűnő észlelő, rendkívül sokoldalú, igen gondos észlelő, aki olyan finom részleteket is megörökített, amelyeket csak igen kevesen láttak a Napon. Különösen értékes munkát végzett a protuberanciák mozgásának vizsgálata terén, ezeket az adatokat számos külföldi kutató értékesítette. Elsőként észlelte egy napkitörés színképét, tisztázta az un. szpikulák magasságának és eloszlásának kérdését, megállapította a protuberanciák helyzetváltozását a naptevékenységi ciklus során. Értékes üstökös megfigyeléseket is végzett. A csillagászat mellett jelentős meteorológiai észlelő munkát folytatott, és több új eredménnyel, elgondolással gyarapította a légkörtan tudományát. Feldolgozta az afrikai Boroma jezsuita misszióján végzett meteorológiai észlelések is. Asszisztensként képezte ki Riegler Sándort, majd Angehrn Tivadart.


    P. ANGEHRN Tivadar (Theodor) S. J . (Höggenswill, Svájc, 1872. 11. 23.-Feldkirch, Ausztria, 1952. 02. 29.)


    Svájci születésű csillagász és meteorológus, élete nagyobb részét Kalocsán töltötte. 1890-től Fényi Gyula asszisztense, 1913—1948 között a Haynald csillagvizsgáló igazgatója. Az MTA lev. tagja (1933). Részt vett az 1905. évi spanyolországi napfogyatkozás expedíción, Fényivel meghatározták a napsugárzás intenzitását, és a Nap hőmérsékletét. 1919 után már főleg meteorológiával foglalkozott, több értékes meteorológiai dolgozata jelent meg. 1949-ben az ÁVH letartóztatta, csak a svájci követ közbenjárására engedték szabadon. Ekkor távozott hazánkból.


    P. TIBOR Mátyás S. J. (Szentmihályfalva, Sáros m. 1902. 02. 23.-Budapest, 1995. 01. 13.)


    Csillagász, a budapesti Tudományegyetemen tanult, majd innen meghívták a Vatikán Castel gandolfoi obszervatóriumába. Többféle észlelő munkát végzett, legjelentősebb a Tejútrendszer méreteire vonatkozó vizsgálata. A II. Világháború idején hazatért, Kassán, a Hittudományi Főiskolán tanított kozmológiát. 1948-tól a Haynal-obszervatórium vezetője, itt kettőscsillag méréseket és ismeretterjesztő munkát végzett. Az 1950. évi államosítást követően minden kapcsolata megszakadt a csillagászattal.

    Ez a bejegyzés 19-20. sz. csillagászata kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul