• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    A Magyar Tudományos Akadémián tárgyaltak a Holmes-üstökösről







    Felvetődött, hogy ezt az üstököst 1892 végén, 1893 elején vajon észlelték-e hazánkból is? Többen Gothard Jenőre tippeltek, aki képes lehetett akkoriban ilyen csillagászati fényképeket készíteni és így az üstököst is talán lefotografálhatta.

    Az üstökös elsőnek megfigyelt fényesedése nyilván akkoriban is feltűnést kelthetett, így a korabeli tudományos lapok hírt adhattak erről. Ha más nem, a Természettudományi Közlöny, a kor nívós és népszerű havi folyóirata bizonyára. Jónak láttam ebben a lapban, ennek az üstökösnek utánanézni. Pécsett csak az Egyetemi Könyvtárban van meg a lap teljes sorozata, így itt kértem az olvasóterembe fel az 1892-es és 1893-as évfolyamok bekötött köteteit.

    Az 1892. októberi számmal kezdtem az olvasást. Érthetően, ott még semmi sincs. Az 1892. novemberi lapszámban "A Jupiter ötödik holdjának fölfedezése." cikkre bukkantam. Az új holdat 1892 augusztusában fedezte fel „Barnard tanár”. A felfedezésről W. F. Denning számolt be a Nature 1892. szept. 22-iki számában. Ennek híre lefordítva, kinyomtatva két hónappal később már a magyarországi olvasók kezében volt. Ezt jó jelnek tekintettem, mert akkor a Holmes-üstökös híre is megérkezhetett hozzánk pár hónap alatt.

    A novemberi lapszámban még az van, hogy "Konkoly T. Miklós Gothard Jenőnek az Auriga-csillagzatban feltűnt új csillagon végzett spektrál-megfigyeléseit ismertette" a Magyar Tudományos Akadémia III. osztályának 1892. okt. 17-i ülésén. Így a hazai hírek és megfigyelések akár egy hónappal később is a lapba kerülhettek. Igen, nemcsak Gothard Jenő, hanem Konkoly Thege Miklós is aktív észlelő még ekkoriban. Sajnos az észleléseik részletes közzétételére szolgáló "Értekezések a mathematikai tudományok köréből" sorozat éppen ekkor ért véget. Az utolsót 1892. okt. 17-én Konkoly Miklós és 1892. nov. 14-én Gothard Jenő terjesztette be éppen a "Nova Aurigae spektruma összehasonlítva nehány bolygószerü köd spektrumával" címmel.

    Az 1892. decemberi lapszámban sincs az üstökös, ott csak az egy évvel korábban (1891-ben) elhunyt természettudósok életrajza és munkássága olvasható. Császár Károly matematika és fizika tanár, Haynald Lajos bíboros érsek, a kalocsai csillagda alapítója, Lutter Nándor tanár, Petzval József optikus és számos külföldi tudós ember.

    A Természettudományi Közlöny 1893. januári számában Kövesligethy Radó is megjelenik és innentől kezdve minden egyes lapszám végén kétoldalnyi terjedelemben "A csillagos ég" címmel ad ismertetést az éppen akkor látható jelenségekről (mint írja: tüneményekről). A bolygók helyzetéről, a fedésekről, az Algol minimumairól. Ezeket a havi rovatokat nagyon figyelmesen olvastam, hátha az üstököst is megemlíti. Ez ment 1893. februárban is. Az 1893. márciusi számban Kövesligethy jelenség-ismertetése annyira részletes, hogy elindítja a fényesebb mirák maximum-előrejelzését is. A március 15-31-e közötti időszakra az R Gem, az S CMi, az S Vir, az U Cet, az R CVn, az S Cas, az R Aql, és április 1-15-e közé az R Cet, az R Cyg, a T Ari, a W Hya, az R Ari, az R CMi, az R Cam, az S Cet, az R Psc, az R Tri maximumának napját és fényességét jelzi. Az üstökösről azonban nem ír, habár azt akár Kövesligethy Radó is láthatta.

    Az 1893. áprilisi számban terjedelmes cikk van az 1892. december 7-10-ig tartó páduai Galilei-emlékünnepségről. Ezen két hazánkfia vett részt: Lánczy Gyula a budapesti és Farkas Gyula a kolozsvári tudományegyetem képviseletében. Ottani élményeikről 1893. januárius 19-ikén tartottak előadást a Mathemetikai és Physikai Társulat ülésén, ebből készült az áprilisi lapszámba tett cikk.

    Az 1893. áprilisi számban pár oldalt tovább lapozva érek célomhoz! A "Természettudományi mozgalmak a hazában" rovatban olvasható, hogy mi történt a Magyar Tudományos Akadémia III. osztályának 1893. évi februárius 13-ikán tartott ülésén. Itt Konkoly Miklós az ó-gyallai csillagvizsgáló múlt évi megfigyeléseit ismertette. Előadásának tartalmát csak röviden, pontokba szedve írja lap a 204. oldalán:
    1. A napfoltok megfigyelése.
    2. A csillaghullások megfigyelése.
    3. A nagy refraktorral a Nova Aurigae, Swift, és Holm üstököse, a béta Lyrae, j. Cassiopeiae és béta Orionis spektruma került megfigyelés alá.
    4. Az ó-gyallai csillagvizsgáló meteorológiai műszereiről.
    Itt van amire vágytam! A felsorolásban két sajtóhiba van ugyan, az egyik a j. Cassiopeiae valószínűleg a gamma Cassiopeiae akart lenni, a másik a Holm üstököse pedig helyesen Holmes üstököse, nyilván. A lényeg az: nyomtatott bizonyíték van itt: Konkoly Thege Miklós az Ógyallai Csillagvizsgálóban 1892 végén megfigyelte a Holmes-üstököst. A nagy refraktor a 10 collos, 254 mm-es lencsés távcső, amely 1883 óta volt Ógyallán, és amely jelenleg Debrecenben található. A Holmes-üstökös megfigyelését (amely a szöveg szerint nemcsak vizuális, hanem spektroszkópiai is lehetett) az üstökös (nov. 6-i) felfedezése után 9 héttel később (febr. 13-án) már ismertette az Akadémián.

    Egy lappal odébb még Gothard Jenő neve is megjelenik. Ő az MTA természettudományi osztályának 1893. március 13-ikén tartott ülésén "értekezett a Nagy Orion-ködről, bemutatva herényi csillagvizsgálójában felvett fényképeit". Csupán ennyi. Arról nincs említés, hogy a fotóbemutatónak más objektumai is lettek volna, az Orion-ködön kívül. Habár, ha Gothard Jenő képes volt az Orion-köd képének rögzítésére fotólemezein, éppen megtehette volna ezt a Holmes-üstökössel is. Itt erre utalás nincs. Pedig Gothard Jenő sikeresen lefényképezte például 1886-ban a Barnard-Hartwig-üstököst.

    Az 1893. májusi Természettudományi Közlöny írja, hogy a mathematikai és fizikai társulat 1893. ápr. 4-i közgyűlésén a tudományegyetem minerológiai intézetben Harkányi Béla vetítést tartott. Itt bemutatta Gothard Jenő és Konkoly Miklós csillagászati képeit. A hír itt is igen rövid és nem említi, hogy milyen csillagászati fényképfelvételek ezek, milyen objektumokat ábrázolhattak.

    Még az 1893. szeptemberi számig lapozom a folyóirat lapjait, ugyan akadnak egyéb csillagászati cikkek, de Holmesről több szó nem esik. Így marad Konkoly Thege Miklós egyedül, akinek Holmes-üstökös megfigyelése ránk maradt az akkori nyomtatott sajtóban.

    Ez a bejegyzés 19-20. sz. csillagászata kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul