Az 1886-os „nóva” az Androméda-ködben

1168

Az S Andromedae

1885. augusztus 31-én Hartwig bejelentette, hogy egy eddig nem látott objektumot fedezett fel az Androméda ködben (20-án). Ez a híres S Andromedae, az első extragalaktikus (szuper)nóva. A felfedezés bejelentésével egyidőben megindultak a viták az elsőséggel kapcsolatban (magának követelte azt például a belfasti amatőr, Isaac Ward). Konkoly Thege Miklós is beszállt ebbe az áldatlan harcba, mivel Podmaniczky báróné, a kiskartali csillagda tulajdonosának a felesége szintén látta az objektumot, méghozzá előbb, mint Hartwig. Konkoly a bárónénak követelte a felfedezés jogát, megfeledkezvén arról, hogy se a báróné, se a többiek (pl. Kövesligethy) nem jöttek rá, hogy mit is láttak ("észlelési hibának" tekintették). Így az S Andromedae némi csalódást okozott hazai észlelőinknek.

Az 1886-os észlelések

Az 1886-os észlelések 19 napon át történtek. Szeptember 26-án látták meg az állítólagos új csillagot, és 30-án Kövesligethy már nóvának nevezte. Kiskartalon Kövesligethyn kívül észlelte még Podmaniczky báró, de látta Konkoly, Gothard Jenő és Bártfay József is. Az 1. ábra mutatja a "nóva" fénygörbéjét Kövesligethy és Podmaniczky észlelései alapján. A "nóva" egyébként nem volt mindig egyformán látható, pl. október 4-én Kövesligethy azt írta, hogy "A Nova különben nem látszik megszakítás nélkül…"

 1. ábra. Az 1886.-os objektum fénygörbéje

Kövesligethy és Bártfay az Astronomische Nachrichtenben publikálták megfigyeléseiket. Hiába volt azonban a szép fénygörbe, a külföld szkeptikus maradt. Bár az időjárás nem kedvezett az észleléseknek, ennek ellenére nem hittek igazán az objektumban. Ami azt illeti, Magyarországon sem volt tökéletes az időjárás: "A levegő telve van stratus felhőkkel …" (okt. 8.)
Nem volt rossz idő mindenhol! Többen észlelték az M31-et vagy környékét hasonló eredmény nélkül. Nem látott semmit sem Ralph Copeland szeptember 27én, október 20-án és 22-én, sem Kenneth J. Tarrant szeptember 15-én, 28-án és november 5-én. Ő azonban megjegyezte, hogy október 19-én az M31 centruma igen fényes volt, ezt azonban az időjárásnak tudta be. Nem látták a "nóvát" Németországban sem. Egyetlen pozitív észlelés van a magyarokén kívül, Isaac Ward szerint november 1-jén a köd jóval fényesebb volt, mint rendesen. Ez a megfigyelés azonban éppen ellentmond a kiskartali észlelőnaplónak, amely szerint az új objektum október végén már egyáltalán nem látszott.

Mit láttak?

Több, mint száz év elteltével nehéz lenne eldönteni, mit is láttak valójában. Új szupernóvát valószínűleg nem, a régi pedig biztosan nem vált egy év múlva újra láthatóvá. A 2. ábra mutatja, hogy Kövesligethy milyennek rajzolta le az objektumot.
A hűvös fogadtatás ellenére Kövesligethyék meg voltak győződve igazukról. A külföld elutasítását nem tagadták le, de Kövesligethy még néhány évvel később is emlegette az eseményeket. Aztán, elismerés hiányában, az egész ügy szép csenden elhalt.

{mosimage}

2. ábra.
Kövesligethy rajza az objektumról

Döntő bizonyíték lehetne az a felvétel, amit állítólag Gothard Jenő készített az objektumról. Ezen a képen – megint csak állítólag – tisztán látszik a "nóva". Sajnos ez a felvétel a jelek szerint elveszett Jankovics István (Gothard Obszervatórium) információja szerint.

 Miért látták?

Ezt a kérdést az észlelőnapló következő mondata miatt kell feltenni: "A régi sürüsödés délnyugati részében egy apró fény pont látszik, mely azonban még nem csillagalakú." (kiemelés tőlem). Ez a mondat, úgy tűnik, arra utal, hogy valamit vártak, különben miért a "még nem csillagalakú" megfogalmazás? Ez a várakozás azonban erősen megkérdőjelezi az objektum realitását.
De miért várták, hogy valami megjelenik majd az Androméda-ködben? Az egyik magyarázat egy praktikus ok lehetne: a szponzornak valamit fel kellett fedezni (a báróné itt is jelen volt a "felfedezésnél"). Mivel semmi okunk feltételezni, hogy akár Konkoly, akár Gothard bármilyen módon is kedvezni akart a bárónénak anyagi okok miatt, ezt a lehetőséget nem kell túl komolyan venni (bár talán elfelejteni sem kell).
Egy másik lehetőség az, hogy periodikusnak vélték az S Andromedaet. Ez nem új elképzelés, már a 16. században felmerült Tycho Brahe 1572-es szupernóvájával kapcsolatban. Cyprianus Leovitius 1573-ban felvetette, hogy az 1572-es "új csillag" és a 945-ös és 1264-es állítólagos új csillagok ugyanannak az objektumnak a megjelenései lehetnek. Ez elég népszerű elképzelés volt, Pigott is hitt benne.
Ezt az elméletet az itthoni csillagászok is ismerték, Bártfay hivatkozott is rá. Feltételezhetően ez játszott szerepet abban, hogy a "nóva" megjelenését várták. Nem világos azonban, hogy miért pont egyéves ciklushosszal?

Irodalom

Az esetről magyarul Bártfay és Kövesligethy is írt:

  • Bártfay József: A csillagködök és változó csillagok, Term. tud. közlöny 18, p. 466-475, 1886
  • Kövesligethy Radó: A kis-kartali csillagvizsgálóról, Ért. term. tud. köréből 19, No. 2, 1889

Egy érdekes cikk a változócsillagokról, szintén ebből az időből:

  • Lakits Ferenc: A változó csillagok jelenségének magyarázatáról, Term. tud. közlöny 18, p. 507-511, 1886

A felfedezés tényét Kövesligethy publikálta:

  • R. von Kövesligethy: Ueber wahrscheinliche neue Veränderungen im grossen Andromeda-Nebel, Astronomische Nachrichten 115, p. 231-232, 1886

Az S Andomedae-ről:

  • K. Glyn Jones: S Andromedae, 1885: An Analysis of Comtemporary Reports and a Reconstruction, Journal for the History of Astronomy 7, p. 27-40, 1976
  • G. de Vaucouleurs, H.G. Corwin: S Andromedae 1885: A Centennial Review, Astrophysical Journal 295, p. 287-304, 1985 (E szerzők megemlítik Ward 1886-os észlelését, de a magyarokról hallgatnak).

 A Meteor 1995/5. számában megjelent cikk internetes változata

Hozzászólás

hozzászólás