• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Izsák-kultusz Zalaegerszegen







    Izsák Imre 1929. február 21-én született a Zalaegerszeg, Berzsenyi u. 10. sz. alatti házban. A házat később elbontották, ma egy tömbház áll a helyén.

    Az Izsák család később a Kosztolányi u. 35-be költözött. E házat tekintik Izsák Imre szülőházának, amely ma is áll, és falán 1993-ban avatott emléktábla őrzi emlékét (ezt Juhász Tibor kezdeményezésére állították). Aki Zalaegerszegen jár, feltétlenül vessen egy pillantást erre a táblára. Tapasztalataim szerint a ház lakói nagyon kedvesek, bármikor kinyitják a kaput, hogy ne a kerítésen túlról kelljen a szöveget olvasnunk. Az emléktáblát minden év februárjában az önkormányzat, a helyi tudományos egyesületek és a csillagászat iránt érdeklődők jelenlétében megkoszorúzzák.

    Izsák Imre édesapja, Izsák Gyula Endre (1901-1974) városszerte ismert földrajz-biológia szakos tanár volt. Édesanyja, Pálffy Aranka (1900-1939) matematika-fizika szakos tanárként halt meg igen korán. Imre fiúk az elemi iskolát Zalaegerszegen, a középiskolai tanulmányokat Kőszegen végezte a Hunyady Mátyás Középiskolai Nevelőintézetben. Itt nagy hatással volt rá földrajz-természetrajz tanára, Zerinváry Szilárd, a későbbi neves csillagász-ismeretterjesztő. A kőszegi tanulmányok befejezte után hadapród, hadifogságba esik, ahonnét 1945 őszén tér vissza Magyarországra.

    Ezután újra a középiskola következik, ezúttal Zalaegerszegen, az akkor Deák Ferenc, ma Zrínyi Miklós nevét viselő gimnáziumban. A VII-VIII. osztályt egyetlen év alatt végzi el. Kitűnő érettségije után az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákja, kitűnő, tehetséges tanuló. Nagyon hamar a Konkoly-Thege Miklós által 1871-ben alapított obszervatórium, az MTA Csillagászati Kutatóintézete asszisztense, 1952 nyarától pedig tudományos munkatársa. Égimechanikai tanulmányai magyar, angol, finn és német nyelven kerülnek publikálásra (a finn égimechanika nagyszerű eredményei a mai csillagászati tanulmányok részét képezik!). Nemcsak égimechanikával foglalkozik: gömbhalmazokban több változócsillagot fedezett fel a svábhegyi 60 cm-es Newton-teleszkóppal készült felvételeken. A Csillagászati Évkönyvekben égimechanikai ismeretterjesztő írásai jelennek meg: ezt a nehéz, sok matematikát igénylő területet könnyedén, bármely középiskolás által érthető módon magyarázza el. Egy zalaegerszegi barátja, Gefferth Károly az ő támogatásával kerül az MTA Csillagászati Kutatóintézetébe, és lesz hosszú időre munkatársa.

    Egy kedves anekdota szerint Lovas Miklósnak (a későbbi híres szupernóva-kutatónak) minden reggel jelentést kellett tennie a borotválkozó Izsáknak az időjárásról és a rendszerről. 1956. október 24-én reggel Lovas az időjárási jelentés után hozzátette: "A rendszer pedig összeomlott.". Mire Izsák leteremtette, hogy ne viccelődjön vele, mert még elvágja a torkát a nevetéstől…

    1956 novemberében elhagyja Magyarországot. A levert forradalom mellett a másik motiváló tényező: az amerikai űrkisérletek adataira szüksége van tudományos munkájához, amelyekhez itthon nem juthatott hozzá. 1957. januárjában Svájcban, a Zürichi Csillagvizsgáló Intézetben kap munkát. Egy évig, jobb híján napmegfigyelésekkel foglalatoskodik. 1958 végén kap állásajánlatot az USÁ-ból, noha Magyarországon szerzett doktorátusát a tengerentúlon nem ismerik el.

    1959 őszén a NASA munkatárásává nevezik ki, emellett még a Smithonian Institution Astrophysical Observatory-ban (SAO) dolgozik. A NASA ekkor még kezdeti botladozásaival küszködő, de fejlődésben lévő kormányszervezet, míg a SAO a világ egyik leghíresebb csillagászati kutatóintézete. Egyre-másra publikálja cikkeit, dolgozatait, arról a témáról, aminek művelésével híressé vált. Ez pedig a műholdak pályájáról és mozgásáról szól. Eközben, a látszó és megfigyelt mozgások összevetésével pontos módszert dolgozott ki a Föld gravitációs potenciáljának, azaz alakjának és tömegeloszlásának meghatározására. Az ő módszerével ma már akár centiméter pontosságra meg lehet adni a Föld alakját! A módszer a műholdak mozgásában jelentkező perturbációkon alapul, amelyet a Föld alakjának a gömbtől való eltérése, és tömegeloszlásának nem egyenletes volta okoz. Sok és nehéz számítás után, az akkori, ma már igencsak kezdetlegesnek tekinthető számítógépekkel megadta a Föld gravitációs erőterének pontos kifejezését. A Föld szintfelületi térképét ő még 10 m-es pontossággal adta meg, de ez az akkori adatokhoz képest tízszeres pontosságot jelentett. Ezek az eredményei jogosították fel arra, hogy neve és munkája ma ott szerepel minden egyetemi égimechanika tankönyvben (egyedüli magyar égimechanikusként).

    1962-ben megnősült, 1964-ben megszületett fia. 1965-ben Párizsban, a COSPAR konferencián vett részt, ám szállodai szobájában éjszaka szívinfarktus érte, és 1965. április 21-én elhunyt. 36 éves volt.

    Sok neves magyar tudósról ellentétben Izsák Imréről nem felejtkezett el szülővárosa, noha meg kellett várni az emlékezéssel a diktatúra elvonultát. Nevét utca és iskola viseli Zalaegerszegen, megkapta a posztumusz díszpolgári címet, amelyet özvegye vett át. 1990-től Izsák Imre Gyula Természettudományi Díjjal jutalmazzák a matematikából, fizikából és számítástechnikából eredményesen versenyző középiskolásokat. Az Izsák Imre Természettudományi Vetélkedő rangos és színvonalas középiskolai vetélkedőnek számít. A zalaegerszegi Ady Endre Művészeti iskolában szerveződött önképző kör szintén Izsák nevét viseli, és dicséretes, hogy 1998. februárjától (a Vega Csillagászati Egyesület anyagi és szakmai támogatásával) Csillagászati Szakkört is működtetnek.

    Az Albireo Amatőrcsillagász Klub kezdeményezésére 1993. február 22-én avatták a cikk elején említett emléktáblát, amelyet aznap emlékülés követett, melyen egyetemi szobatársa, dr. Nagy Zsigmond emlékezett vissza.

    2001-ben fogják bemutatni az Izsák Imréről készített portréfilmet, bár a film nem tudományos tevékenysége bemutatására épít. Ezt ellensúlyozni nem tudja, de nem is akarja az, hogy idézzük fel Izsáknak azt az egyenletét, amelyért méltán tekintette e Nemzetközi Csillagászati Unió érdemesnek arra, hogy holdkrátert és kisbolygót nevezzen el róla:

    U = G M / r ( 1 – Jn ( a / r )n Pn(sin) + (a / r)n (Pnm(sin) (Cnmcos m + Snmsin m))

    n=2, mn=2, m=1,n

    ahol:

    U: a Föld valamely földrajzi szélességű és földrajzi hosszúságú pontja felett, a Föld középpontjától r távolságra a gravitációs potenciál értéke,
    G: a gravitációs állandó,
    M: a Föld tömege,
    a: a Föld átlagos egyenlítői sugara,
    és P az úgynevezett Legendre-függvények.

    A J,C és S együtthatók mindezidáig legjobb értékeit Izsák Imre határozta meg. A fenti egyenlet lehetővé teszi a műholdak mozgásának igen pontos kiszámítását, és a Föld alakjának meghatározását.

    Irodalom:

    Goldfinger Zita: Izsák Imre Gyula, in: Emlékkönyv 1896-1996 A Zrínyi Miklós Gimnázium fennállásának 100. évfordulójára, szerk.: Németh László,
    az ELTE Csillagászati Tanszéke honlapja (http://alpha.dfmk.hu/~vcse, Petrovay Kristóf: A Tanszék Története 1753-2000)
    valamint dr. Gyimesi Endre és néhai dr. Marik Miklós személyes közlései.

    A Vega 54. számában megjelent cikk másodközlése

    Ez a bejegyzés 19-20. sz. csillagászata kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul