Ködbe merült évtized

748

Az alábbiakban vázolt pályaszakasz előzményéről annyit, hogy Gothard 1894 nyarán megszakítva a folyamatban lévő észleléseit, teljes energiájával bekapcsolódott az ikervári vízerőmű létesítésének anyagi feltételeit biztosító Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. megszervezésébe. A társaság megalakulásától, 1895-től a műszaki igazgató feladatkörét látta el, s ebben a minőségében neve eggyé forrt a nyugat-dunántúli térség gazdasági előrelépésében kiemelkedő jelentőségű villamosmű megalkotásával és továbbfejlesztésével.

Rátérve Gothard századforduló utáni abbműködésének bemutatására, az 1901-es Nova Persei nevezetes spektroszkópiai vizsgálata sokkal inkább tekinthető az újrakezdés nyitányának, mint az utolsó nagy fellobbanásnak. Ugyanis a ránk maradt források arról tanúskodnak, hogy Gothard 1902-ben igen intenzív laboratóriumi munkába fogott a spektrálfotográfia terén. Elképzelhető, hogy e tevékenysége előkészületül szolgált egy nagyobb arányú, de soha nem teljesült észlelési programhoz. Ennek okát nagy valószínűséggel Gothard vállalatvezetői elfoglaltságában kereshetjük. Ekkor indult meg Gothard vezetésével a fent említett erőmű évekig tartó bővítése, továbbá — szintén ez idő tájt — igazgató tanácsosként irányította a szombathelyi Magyar Motor- és Gépgyár teljes műszaki rekonstrukcióját. Megjegyzendő, hogy ez utóbbi vállalatnál viselt posztját haláláig megtartotta. (Gothard ebbéli tevékenységének felderítése ipar- és technikatörténetünk érdekes feladata lehetne.) Mindeközben Gothard még az obszervatórium nagyszabású fejlesztését is végrehajtotta. Először — a századfordulón — a finom-mechanikai műhelyt modernizálta, nagyszámú új szerszámgéppel rendezte be. Ezután a fizikai laboratórium került sorra, amelynek eszköztárát pl. 1904-ben egy 60 cm-es szikrainduktorral bővítette. A fentiek is jelzik, hogy Gothard ezekben az években sem szüneteltette műszerkonstrukciós- és kísérletező munkáját. Az elektromos társaságnál betöltött igazgatói tisztéről 1905-ben történt leköszönése után úgy tűnik, hogy Gothard ismét napirendre tűzte az észlelőmunka beindítását. Ennek jelét láthatjuk abban, hogy az ógyallai 10"-es refraktor átépítése során feleslegessé vált alkatrészek felhasználásával hozzáfogott egy 7"-es Merz-vezetőtávcső szereléséhez, amelynek befejezését a hirtelen halál már nem engedte meg.

Végezetül essen néhány szó Gothard sokat emlegetett, 1907-es egyiptomi-szudáni útjáról. A kerek féléves utazásra vonatkozó irat- és fotóanyag elpusztult, vagy elkallódott. Ily módon, hiteles adatok hiányában, csupán néhány szűkszavú közlésre kell hagyatkoznunk. Konkolytól megtudjuk, hogy Gothard Asszuánba küldetett maga után csillagtérképet (!), Eder szerint az utazás célja "kultúrtörténeti" kutatások végzése volt. Talán egyszer fény derül Gothard életének e homályos részletére is.

Remélem, hogy e nagyon vázlatos összefoglalás egy kicsivel hozzájárul a valóság feltárásához, s egyúttal közelebb viszi az olvasót Gothard Jenő életpályájának reálisabb megismeréséhez.

A Meteor 1991/7-8. számában megjelent cikk internetes változata

Hozzászólás

hozzászólás