Kondor Gusztáv 1825. augusztus 7-én a bács-bodrog megyei Szántován (ma: Hercegszántó) született. Apja Kondor Ferenc kincstári főerdész. Anyja a francia származású Collin Sarolta, egy Hamburgban élő kereskedő lánya. Az elemi oktatást szülei házában kezdte. Anyjától francia és német nyelvet tanult. A latin nyelvet a bajai és szabadkai gimnáziumi tanulmányai során sajátította el.
Szegeden bölcsészetet tanult, majd 1846-47-ig az apatini kincstári hivatalnál mérnökgyakornokként helyezkedett el. Ezután kezdte meg mérnöki tanulmányait a pesti egyetemen.
1848-tól aktívan részt vesz a szabadságharcban. Először közhonvédként, majd hadnagyi és főhadnagyi rangban különböző csatákban vett részt (Branyiszkó, Kápolna, Verpelét, Hort, Hatvan, Nagy-sarló). Ezután Klapka tábornok alatt Komáromban szolgált. Komáromi tartózkodása alatt a gellérthegyi csillagvizsgáló a harci tevékenységek során megsemmisült, amely felé Kondor egyetemi tanulmányaitól kezdődően titkos reménnyel tekintett. [1] A komáromi kapituláció után a börtöntől megmenekült ugyan, de rendőri zaklatásoknak volt kitéve.
A szabadságharc leverése után folytatta tanulmányait, 1850-ben hites mérnöki oklevelet szerzett, mely gyakorlati mértanra, vízépítészettanra, erőműtanra, gazdászattanra és felső matematikára képesítette.
Egyetemi évei alatt Petzval Ottó matematikai előadásai nagy hatással voltak rá, ez továbbtanulásra serkentette. Csillagászati ösztöndíjat kapott, amellyel két éven át Petzval Ottó, Jedlik Ányos és Mayer Lambert előadásait hallgatta. [2]Tanulmányai közben mérnökjelölteket készíttetett fel.
1852-54 között a bécsi egyetemen csillagászati ösztöndíjasként matematikai, természettudományi és csillagászati tanulmányokat folytatott Littrow Károlynál.
Szorgalmas tevékenysége folytán Littrow marasztalta, de Kondor a megtisztelő ajánlatot nem fogadta el, mert hazavágyott. Abban reménykedett, hogy a szabadságharc alatt megrongált, de helyreállítható gellérthegyi egyetemi csillagászati obszervatóriumban alkalmazást nyer. E reménye azon-ban nem teljesült, mert a csillagvizsgálót lerombolták, helyén katonai létesítmény épült.
1854-ben először ideiglenes, majd 1855-től rendes tanári állást kap a pesti reáliskolában.[3] A tanári állásokra hetvennél többen pályáztak. A tanártestületnek négy magyar tagja volt: Kondor Gusztáv, Preysz Móricz, Ney Ferencz és Szabóky Adolf. Kondor a matematika tanszék vezetésére kap megbízást, később három évig fizikát és magyar nyelvet is tanított. Az iskola tanára volt egészen 1871-ig.[4]
A reáliskolából való távozása alkalmával tanártársai rendkívül meleg hangú levélben búcsúztatták, Pest városhatósági közgyűlése szintén elismeri az iskolánál töltött 16 évi buzgó és kitűnő szolgálatait. Kondor nem csak oktatott, hanem nevelt is. Művelt és tapintatos bánásmódja miatt a tanuló ifjúság rajongott érte.
1860-ban a Természettudományi Társulat rendes tagja. Ettől kezdődően rendszeresen publikált különböző tudományos lapokban. 1861-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Akadémiai székét 1863-ban a "déllőkör, különösen mint déllőlátcső használva" c. értekezésével foglalta el. A pesti egyetem Mayer, Petzval Ottó és Jedlik Ányos meleg hangú ajánlására 1863-ban a "szép művészetek és a bölcselet" doktorává avatták. [5]
1862-67 között Pauler Tivadar egyetemi rektor felkérésére, az egyetemi csillagászati obszervatórium megbízásából lakásán kölcsönműszerrel időméréseket végzett és a déljelzés pontosságát ellenőrizte; ez volt ekkoriban Magyarországon az egyedüli "hivatalos" csillagászati munka. [6] 1862-től kezdődően 29 éven át nagy gonddal és pontossággal szerkesztette a Magyar Tudós Társaság (MTA) Almanachjának évről-évre gazdagabb tartalommal megjelenő csillagászati naptárát. Kondor Gusztáv 1865-ben a pesti egyetemen csillagász magántanári kinevezést kapott, ahol nagy alapossággal és lelkiismeretességgel kezdte meg asztronómiai előadásait a földrajzi tanszéken. Nem rajta múlott, hogy az obszervatórium nélkül maradt tanszéken nem folyhatott számottevő csillagászati munka.
1866-ban reálgimnáziumi, 1868-69-ben reáliskolai tanterv kidolgozásában vett részt, amiért miniszteri elismerésben részesült. Emellett iskolai tankönyveket írt reáltanodák számára. 1869-71 között Magyarország délnyugati részén a földmágnességgel kapcsolatos megfigyeléseket és méréseket végzett. A mérések csillagászati alapjának kidolgozása mellett számos geográfiai hosszúság-meghatározást is végzett.
1865-ben a németországi Astronomische Gesellschaft nemzetközi csillagász társaság tagjává választották. A 18 országból érkező 156 tag közül 63 volt külföldi, Kondor Gusztávot egyetlen magyarként érte ez a megtiszteltetés. Eötvös József Kondort a kolozsvári egyetem matematikai tanszékére szemelte ki, azonban a miniszter halála e terv megvalósulását meghiúsította. 1871-ben Kondor a bölcsészeti kar elemi mennyiségtan tanszékére kapott kinevezést.
1871-73 között a középiskolai tanárképzőben is közreműködött. 1874-ben a budapesti tanárok a főreáliskolában összegyűltek a középiskolai törvényjavaslat megvi-tatására, ahol elnökké Kondor Gusztávot választották. 1876-tól a tanítóképesítő vizsgálatokon miniszteri szakbiztosként vett részt. 1880-83 között három éven át a tudományegyetem bölcsészeti karának dékánja volt. Petzval Ottó 1883-ban bekövetkezett halála után a csillagászati tanszék helyettes tanárává nevezték ki. Haláláig mindkét megbízatásának buzgón eleget tett, tanártársai és tanítványai rajongtak érte. 1886-95-ig különböző intézményeknél érettségi vizsgákon miniszteri biztos volt. 1888-tól az állami tanárképző igazgatótanácsának tagja.
1896-ban az egyetemen megalapította a matematikai szemináriumot, melynek haláláig ő volt az igazgatója. Kondor Gusztáv elméleti és tanítói munkássága mellett tevékenyen részt vállalt tudományos társa-ságok alapításában, így
– a Magyar Mérnök és Építész Egylet,
– a Matematikai és Fizikai társulat, valamint
– a Magyar Iskolaegyesületlétrehozásában.
1897 pünkösdjén hirtelen megbetegedett és egy nagyon súlyos orvosi műtéten esett át. A műtétet követő hosszas betegeskedés következtében szeptember 16-án Budapesten elhunyt. Ravatalánál legkiválóbb tanítványa, Fröhlich Izidor, valamint utóda, Kövesligethy Radó meleg szavakkal méltatták tevékenységét és nem utolsósorban kiváló tulajdonságát, ember- és főleg diákszeretetét.
A kiváló tudós, a melegszívű, jellemes ember halálával – mely tragikusan az életében meg nem valósult cél, a csillagvizsgáló átadása előtt következett be – nagy veszteség érte a századforduló magyar tudóstársadalmát. Tevékenységével nagyban hozzájárult a XX. századi csillagász és geodéta szakemberek képzéséhez.
Képek
{mosimage}
Irodalom
Bartha Lajos: Csillagvizsgáló a Gellérthegyen, Föld és Ég, 1984/1
Bartha Lajos: Az egyetem Kozmográfiai Intézete, Föld és Ég, 1985/6
Bartha Lajos: Magyar Csillagászok Lexikona
Emlékbeszédek a Magyar Tudományos Akadémia tagjai felett, MTA (1906)
Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1997, MTESZ (1996)
Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998, MTESZ (1997)
Gazda István: Csillagászattörténeti ABC, Tankönyvkiadó (1982)
Gazda István: Kis magyar tudománytörténet, Magyar Tudománytörténeti Intézet (1998)
Magyar Életrajzi Lexikon, Akadémiai Kiadó (1967)
Szénássy Barna: A magyarországi matematika története, Akadémiai kiadó (1974)
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, MTA (1906)
Jegyzetek
[1] Az 1815-ban épített gellérthegyi csillagvizsgáló a reformkor éveiben Pest-Buda büszkeségei közé tartozott, jelentős szerepe volt a hazai térképészetben. A város látképére is igen jellemző obszervatóriumot a szabadságharc idején, 1849. májusában – Buda várának visszavételekor – a magyar és osztrák ágyúk tűzpárbaja súlyosan megrongálta. Tönkrement az értékes műszerek egy része is, amelyeknek biztonságba helyezését Hentzi osztrák tábornok meggátol-ta. A pusztulást a helyi lakosság fosztogatása is súlyosbította. Amikor 1850-ben I. Ferenc József elrendelte a Citadella felépítését, a bécsi hadügyminisztérium végleg megszüntette az egyetemi csillagvizsgálót. Hazánkban 50 éven át egy-általán nem volt állami csillagvizsgáló intézet.
[2] Az 1850-es években – és ettől kezdődően évtizedeken át – a pesti egyetemen nem volt önálló csillagászati tanszék; a tantárgyat a földrajzi tanszék keretein belül oktatták. Innen a geofizika és a csillagászat szoros összefüggése Kondor Gusztáv életében és munkásságában. Előde volt Petzval Ottó mérnök-matematikus a földrajzi tanszéken mint a "csillagászat tanárának" helyettese.
[3] A pesti reáliskolát a bécsi minisztérium alapítási megbízásából Weiser József bécsi főreáliskolai igazgató szervezte 1854-ben. Az első igazgató, Walser Ede – aki 7 évig állt az intézmény élén – kérte fel Kondor Gusztávot a matematikai tanszék vezetésére. A reáliskolák abban az időben a polgári, ipari és kereskedelmi iskolákat is pótolták, ill. feladataik közé tartozott ezek tárgyainak oktatása. Kondor Gusztáv sokoldalúságára jellemző, hogy a tantervben előírt tárgyak – váltójog, könyvvitel és vámismeretek – anyagát ő írta és tanította.
[4] A pesti főreáliskola 1921-ben vette fel Eötvös József nevét.
[5] A kor érdekessége, hogy akkoriban a bölcsészhallgatóknak csillagászatot is kellett tanulni.
[6] Kondor az egyetemtől kölcsönkért távcsővel végezte a méréseket. Jellemző, hogy ezt a műszert később törölték a leltárból és a lelkiismeretes Kondornak hosszú idejébe tellett, amíg visszaadhatta a távcsövet.
