• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/3.







        "Mint a legtöbb magáncsillagdának, az ó-gyallainak eredete is onnan datálódik, hogy a csillagászatért lelkesedő magánember vesz magának egy többé-kevésbé tökéletes távcsövet, amelyet lakóházának terraszára, balkonjára állít, s eleinte kedvtelésből, laikus szemmel, később mindig növekedő buzgalommal és szakértelemmel vizsgálgatja az ég csodáit." – "Egy 4 hüvelykes [11 cm-es] refraktor, néhány szerény óra s egy sextáns… voltak az első műszerek, amelyekhez egy rövid időn egy délkör is csatlakozott. E műszerek az ó-gyallai lakóházam északi oldalán levő balkonon lettek felállítva…" [10]

        Ezekkel a sorokkal vázolta Konkoly az 1870/71-ben felszerelt kis obszervatóriumának kezdeteit. Műszereit eleinte főként angliai cégektől (John Browning, London; Cooke, York; Grubb, Dublin), az optikai részeket pedig a híres müncheni Sigismund Merz, illetve Steinheil műhelyéből szerezte be. A nagyobb távcsövet a Konkoly-kúria északnyugati sarkára emelt forgó kupola alatt állította fel, a kisebb eszközök – többek közt az időmeghatározásra szolgáló öreg Starke-féle meridiánkör (45 cm-es átmérőjű szép fokbeosztású körrel) – részben az erkélyen, részben a parkban kaptak helyet.

        Amikor azonban Konkoly 1874-ben egy nagyobb teljesítményű, 10,5 hüvelyk átmérőjű (26,6 cm-es) tükrös távcsövet hozatott Browningtól, kiderült, hogy a lakóház nem alkalmas a másfél tonnás műszer elhelyezésére. Ekkor a 22 holdas park egyik régi, használaton kívül álló épületét alakította át – kívül-belül megerősítve – csillagvizsgálóvá. A kétszintes épület földszintjén voltak a dolgozószobák, a fotólaboratórium és a kis kézikönyvtár, az első emeleten a meridiánkör, a tetőre emelt két, utóbb három kupola alatt a távcsövek kaptak helyet. [11] [12] Az évtizedek során az építményt újból és újból átalakították, javították, de végeredményben száztíz éven át ez maradt a mindenkori csillagvizsgáló-törzsépület. Az 1829-ből származó, sokszor átalakított épületet, veszélyes voltára hivatkozva, néhány éve lebontották, de 1990/91-ben eredeti külső alakjában újra felépítették.

     Az ógyallai obszervatórium 1875-ben. (rajz a "Természet"-ből)

        Első műszereit még nagyobb cégektől szerezte be Konkoly, de ezeken is sok javítani, tökéletesíteni valót talált. Később már szinte csak az optikai alkatrészeket vásárolta külföldön, míg a távcsövek mechanikáját saját műhelyében maga tervezte és készítette el. A 11 cm-es műszert eladva egy 16,2 cm nyílású Steinheil-Cooke refraktort vásárolt, ez a távcső volt hosszú időn át az ógyallai csillagvizsgáló legtöbbet használt teleszkópja. Saját műhelyében készítette el a 3 hüvelykes napészlelő távcső (heliográf) tengelyrendszerét, később sok más műszer finommechnikai kivitelezését is. A nagyobb öntvényeket – mintái alapján – a bécsi Joseph Anger cég, vagy egy komáromi műhely öntötte le, a finom megmunkálás az ógyallai műhelyben történt, ahol mindig dolgozott egy-két ügyes műszerész. Gyakran azonban maga Konkoly állt az eszterga vagy a marógép mellé.

        Ógyallán készült el az 1881-ben eladott Browning-reflektor helyett az új főműszer, a 10 hüvelykes (25,5 cm-es) Merz-Konkoly refraktor is. A szép távcső mintaképe a híres német Repsold néhány nagyobb refraktora volt, de Konkoly sok alkatrészt módosított, tökéletesített. [13] [14] 1904-ben azután még egy 16 cm átmérőjű fotografikus távcsövet (asztrográfot) is felszerelt a nagy refraktorra. (A 16 cm-es asztrográf az 1960-as évekig használatban volt az MTA Budapesti Csillagvizsgálójában, a 10 hüvelykes refraktor pedig, számos átalakítás után, ma is használatban van az MTA Debreceni Napfizikai Obszervatóriumában.) Saját műhelyében készített távcsövei közül a 135 milliméter nyílású napfényképező távcsövet (1908) és egy kis holdfotografáló kamerát (1905) érdemes említeni. [15]

        Legtöbbet azonban különböző spektroszkópok, spektrográfok szerkesztésével és építésével foglalkozott. Az 1870-es évektől kezdve a nagy látómezejű "meteorspektroszkóptól" a nagy felbontású protuberancia spektroszkópokon át az ultraibolya spektrográfig a legkülönbözőbb színképelemzők készültek a kis műhelyben [15]. Egyik nagyon kis súlyú protuberancia megfigyelő eszközét a jénai Zeiss-cég is lemásolta, sőt azt még az 1960-as években is gyártották! [16]. De tervezett és készített fényképkimérő komparátorokat – egyik típusát a híres drezdai Gustav Heyde gyár sorozatban is készítette! -, órákat, kronográfokat és számos más berendezést is.

        Konkoly nemcsak jól ismerte a világ nagy műszereit (és a műszerek történetét), de sok csillagászati berendezés előnyeit és hibáit is tanulmányozta. Tapasztalatai és tervezői gyakorlata alapján írta meg 1881-ben híressé vált műszertan-könyvét: "Praktische Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen mit besonderer Rücksicht auf die Astrophysik, nebst einer modernen Instrumentenkunde" (Braunschweig, 1883). Ez a vaskos, 345 képpel illusztrált mű elsősorban gyakorlatias szemléletével vált a távcsőtervezők egyik alapvető kézikönyvévé. Ma is érdekes műszertörténeti forrásmunka. 

    Konkoly 16 cm-es (6 hüvelykes) refraktora.

        Ugyancsak nagy sikere volt a csillagászati fényképezésről írott művének, amelyben fotográfiai tapasztalatait tette közkinccsé ("Praktische anleitung zur Himmelsphotographie nebst einer kurzgefassten Anleitung zur modernen photographischen Operation und Spectralghotographie im Cabinet" Halle, 1887.) Fényképészeti ismeretei révén kérték fel, hogy a W. Valentiner szerkesztésében kiadott csillagászati kézikönyv asztrofotográfia fejezetét megírja. (Valentiner, Handwörterbuch der Astronomie, I. köt.: Konkoly "Astrophotographie", 212-304. old. Leipzig, 1897.) Ez a munka is nemzetközi érdeklődést keltett. Fotográfiai kézikönyvét még másfél évtized múltán is mint az egyik legalaposabbat ajánlották. Büszkén emlegette, hogy az asztrofotográfia "nagymestere" a heidelbergi Max Wolf az ő művéből tanult fényképezni. [17] [18]

    Konkoly legnagyobb műszere, a 25 cm-es Merz-Zeiss-Konkoly refraktor.

        Kevésbé volt sikeres – ma már tudománytörténeti értékű a "Handbuch für Spectroscopiker im Cabinet und am Fernrohr" című munkája (Halle, 1890), talán azért is, mert ilyen jellegű kézikönyv eléggé nagy számban jelent meg minden nyelven. (Konkoly első (műszertani) könyvét először magyar nyelven próbálta kiadni, de három hazai kiadó is visszautasította a felajánlott kéziratot. Ezért jelentette meg munkáit németül.)

     

     

    {mosimage}

    A kis protuberancia spektroszkóp (balra) és a fotoheliográf vetítő rendszere.

        Érdekes, hogy ámbár Konkoly sokat kísérletezett a csillagászati fényképezéssel, és a kérdés kitűnő szakértője volt, de saját észleléseinek zömét élete végéig vizuálisan végezte. Ennek egyik oka alighanem az lehetett, hogy páratlanul éles szemű, a finom színárnyalatokra is érzékeny megfigyelő volt, aki például a halvány csillagszínképekben több finom részletet különböztetett meg, mint a korabeli, kis érzékenységű fotonyersanyagok.

      Az ógyallai csillagvizsgáló, amely már az 1870-es évek végén európaszerte híressé vált, gazdag műszerparkjával hamarosan túlnőtt egyetlen műkedvelő alkalmi érdeklődésének keretein. Mivel több, rendszeres munkát igénylő program is folyt a csillagvizsgálóban, Konkoly saját költségén egy-két asszisztenst, észlelőt alkalmazott.

        Első (sajátjából fizetett) munkatársa a szorgalmas, fiatal Kövendi Nagy Tamás (1849-1887) volt, 1872-től 1875 őszéig. Öt követte, 1880-ig a német Karl Schrader, majd 1880 és 1883 között az ugyancsak német Hermann Albrecht Kobold (1858-1942), utóbb a tekintélyes, német kiadású, nemzetközi jellegű Astronomische Nachrichten szerkesztője. Az ógyallai magánobszervatórium vitathatatlanul legjelesebb obszervátora azonban Kövesligethy Radó (1862-1934) volt, aki már 1881-től a nyári szünidőt a csillagvizsgálóban töltötte, 1883-1887 között pedig fizetett munkatársként dolgozott ott. Alkalmanként mások is dolgoztak Konkoly mellett hosszabb-rövidebb ideig: Bártfay József Árpád (1865-1937) csillagszín-méréseket végzett 1883 nyarán, Lakits Ferenc (1850-1920) pozíciós méréseket és földrajzi helymeghatározást folytatott 1882 és 1886 között.

        A parkban elhelyezett meteorológiai műszereket éveken át a helyi iskola tanítói kezelték, külön díjazásért: Weiss Zsigmond, Rosenzweig Jakab, Veisz József, Gyurcsevics Mihály majd a halk, szerény, de példás szorgalmú Farkas Ede. Ezek az "asszisztensek" többnyire a rendszeres napészlelésben is részt vettek. De gyakran találkozunk az ógyallai beszámolókban vendégek nevével is, akik egy-egy észlelésre vagy Konkoly barátaiként jöttek Ógyallára.

        Amikor Konkoly 1890-ben, a meteorológiai intézet igazgatójaként Ógyallára telepítette az "obszervatóriumi részleget" és a földmágneses műszereket, az intézeti munkatársak gyakran vettek részt a csillagvizsgáló munkájában is: Anderkó Aurél, Marczell György, Róna Zsigmond, Steiner Lajos neve észlelőként a csillagdai jelentésekben is felbukkan.

        Konkoly korszerűsítette és új, modern vonalú építményben állította fel a Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet felszereléséhez tartozó régi, 4,5 hüvelyk (11,5 cm) átmérőjű távcsövet, és az időmeghatározó passage- távcsövet. Utóbb ezek a műszerek is az ógyallai parkban kaptak helyet. [16]

        Konkoly Thege Miklós egy kis "házi csillagdát" is berendezett nagytagyosi birtokán – Környe község határában, Tatabányától 15 kilométerre nyugatra-, hogy ha kevés pihenőnapján is nézegetni akarja az égitesteket, itt is rendelkezésére álljon egy műszer. 1904-ben egy 10 cm-es átmérőjű, 98 cm gyújtótávolságú – tehát rendkívül fényerős – objektívet szerelt egy nagyszerű távcsővé, és minden lehetséges segédberendezéssel ellátta a kis műszert. (Ezt 1914-ben – a komáromi bencés gimnáziumra emlékezve – a pannonhalmi apátságnak ajándékozta. Ma az Országos Műszaki Múzeum gyűjteményének része.)

    A "Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916)" című könyv másodközlése

    Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/1.

    Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/2.

    Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/4.

    Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/5.

    Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/6.

    Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/7.

    Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/8.

    Ez a bejegyzés 19-20. sz. csillagászata kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul