• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Vajda János üstököse







    Az egyenes pálya említése ugyan tudománytalan, de ez mit sem von le a költemény esztétikai értékéből.

    Úgy hihetnénk, hogy közvetlen élmény nélkül született az allegorikus vers. Ám Bartos Rózától, az 55 éves költő fiatal feleségétől tudjuk, hogy Budapesten a Múzeum körúti lakásukból éjfél után is dolgozó költő valóban üstököst pillantott meg, s felkeltette asszonyát, aki — bizonyára néhol túlozva — így örökítette meg az élményt:

    „Kimentünk, az égen egy óriási üstökös, az első és utolsó, amit az életemben eddig láttam. A nagy négyszögletes udvar úgy ki volt világítva, mintha milliárd gyertya égne ezüstös fénnyel, férjem kinyitotta az ablakainkat tárva és az ajtókat, ide-oda rohant, folyton be- és ki az udvarba, éppen az udvar közepén volt az üstökös, a szobáink, az egész lakás vakító ezüstös fényben úszott, nekem felejthetetlen és mintha tegnap láttam volna.

    A több részre szakadt üstökösmag 1882. október 12.én

    A Cruls-üstökös 1882. október 9-én (E. Hartwig rajza)

     

    A Cruls-féle üstökös feje

    A csillag oly nagy volt, az uszálya majdnem a földig ért, úgy látszott. Férjem felfutott az emeletre a háziúrhoz, és bekopogott, bekiáltott, jöjjön ki, üstökös van az égen, kiszólt, már alszok, egye meg a fene az üstököst, dögülj meg te spiesbürger (nyárspolgár) a pénzeden, felelt neki az uram és szaladt le az udvarba, fent voltunk reggelig, amíg világosodni kezdett, és az üstökös mindig homályosabb lett, mikor már teljes világos volt, reggel hét óra után, az ég ott, ahol az üstökös volt, olyan fényes volt, mint éjjel az üstökös, és látszott nagyon tisztán, hagy ott a fényesség mögött van valami, ami azt a részét az égnek úgy megfényesíti, de az üstökös nem látszott többé sajnos…”

    Vajda már le sem feküdt, bement a szobájába, megírta a verset, amelynek végső változatát délelőtt 10 órára megmutatta feleségének.

    A 19 század nem volt híján a nagyközönség számára is látványos üstökösökben. Hasegawa katalógusa szerint az 1164-es sorszámú üstökös a napközelség idején -15m-s fényességet ért el, ekkor a Nap közvetlen közelében, fényes nappal is könnyen látszott. Mire annyira eltávolodott a Naptól, hogy sötét égen is megfigyelhetővé vált, már „csak” 0m-s volt, es 30º-os csóvát mutatott. Az akkor 1882 II jelöléssel ellátott üstökös ma a C/1882 Rl (Cruls) nevet viseli. Ez volt a valaha megfigyelt legfényesebb üstökös.

    Az üstökös eleinte a déli félteke egén látszott. Laikusok már szeptember 3-án látták. Szeptember 8-án észlelte először csillagász (Finlay Fokvárosban). Cruls, a Rio de Janeiro-i csillagvizsgáló igazgatója, szeptember 11-én észlelte először. Maga a brazil császár értesítette a világot a felfedezésről, így azóta is Cruls-féle üstökösként említik. Szept. 17,2169 UT-kor volt napközelben. Napkorong előtti átvonulásakor láthatatlan maradt.

    Szeptember 22-től már az északi félteke lakói is örülhettek látványának (Vajda János is ekkortájt, szeptember végén láthatta). Októberben sok alapos megfigyelés történt. Magja több részre szakadt. Hónapokon át feltűnő jelenség maradt, egészen 1883. február közepéig látszott, majd újra a déli égre távozott.

    Herényben Gothard Jenő is éppen az idő tájt kezdte meg észlelőmunkáját 1881-ben megépített csillagvizsgálójában. A nagy szeptemberi üstököst sokat észlelte, megfigyeléseiről magyar, német és angol kiadványokban számolt be 1882-ben és 1883-ban.

    Ha újraolvassuk Vajda versét, reménykedjünk, hogy idén tavasszal is igazan feltűnő üstököst láthatunk!

    A Meteor 1997/3. számában megjelent cikk internetes változata

    Ez a bejegyzés 19-20. sz. csillagászata kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul