Muzeális csillagászati eszközök a magyarországi gyűjteményekben

1765

      Az egykori műszerállomány és a ma még fellelhető csillagászati eszközök ismeretének hiánya akkor  válik különösen szembeötlővé, ha részletesebben kívánunk foglalkozni a hazai csillagászat és rokon tudományok egy-egy korszakával, vagy egészének áttekintésével. Ám a régi műszerek ismerete és számontartása nem csupán egyetlen tudomány terület szempontjából jelentős, de tágabb körben is fontossá válhat.  A csillagászati megfigyelések a 19. sz. közepéig szorosan kapcsolódtak a felsőgeodéziához, az 1860-as évektől pedig a fizika akkor kibontakozó új kutatási területeihez.

Az alapvető csillagászati ismeretek – a fentebbi kapcsolódások révén is – az iskolai oktatásban, ill. a népművelésben is teret kapott, e célból már a 18. sz. közepén többféle oktató-szemléltető eszköz is készítettek. Ipartörténeti szempontból pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy csillagászati—geodéziai műszerek előállítása a mindenkori optikai, finommechanikai ipar csúcstechnológiáját igényelték.  Ezek a szempontok eleve indokolják, hogy megkíséreljük a magyarországi gyűjteményekben őrzött régi műszerek felkutatását és jegyzékbefoglalását.

Az összeállítás céljai és módszerei
     A hordozható napórákból 1995-ben (és 1996-ban) összeállított kiállítások kedvező visszhangja alapján, dr. Holló Szilvia Andrea muzeológussal kidolgoztuk a „régi” csillagászati műszerek, segédberendezések és más ilyen vonatkozású tárgy országos áttekintésének tervét. A végrehajtáshoz, az Országos Műszaki Múzeum támogatásával, az OTKA pályázaton rendelkezésre bocsátott összeggel 1998-ban kezdhettünk hozzá**. A „Magyarországi gyűjteményekben őrzött csillagászati műszerek leíró katalógusa” c. adatgyűjtő és felmérő munkában Ponori Thewrewk Aurél ny. csillagdaigazgató, Puskás Katalin gyűjteménykezelő (Érd, Földrajzi Múzeum), 2000-től dr. Pásztor Emília archeoasztronomia-kutató, valamint a Magyar Csillagászati Egyesület több tagja kapcsolódott be tevékenyen.

     A „régi műszerek” korának határául az 1921 előtt gyártott, ill. beszerzett eszközöket választottuk. Az I. világháborút, ill. Magyarországon a trianoni békediktátumot követő évtizedek mind a csillagászati kutatásokban, és ehhez fűződő műszergyártásban, mind a hazai csillagászatban olyan változásokat hozott, amelyek alapján a korhatár élesen megvonható. (Magyarország 1919-ben elveszítette a kolozsvári és gyulafehérvári történelmi, valamint az ógyallai modern obszervatóriumait, 1921-ben azonban megalapítják a Budapest-svábhegyi csillagvizsgálót.)

Első feladatunknak azt tekintettük, hogy

  1. Felkutassuk, mely hazai gyűjteményekben (múzeumokban, intézetekben, nagy múltú iskolákban) őriznek csillagászati vonatkozású tárgyakat.
  2. Meghatározzuk a műszerek és más eszközök jellemző adatait, jelenlegi állapotát, amennyiben lehetséges, beszerzésének vagy készítésének körülményeit.

A felmérés első célja az volt, hogy képet kapjunk a muzeális, ill. tudománytörténeti értékű csillagászati és rokon vonatkozású tárgyak fellelhetőségéről. Egy ilyen kataszter azért is értékesnek tűnik, mivel a jövőben egy-egy kiállítás anyagának összeállításához is támpontot szolgáltat.  Gyűjtő munkánk során azt is tapasztalhattuk, hogy érdeklődésünk a tárgyak kezelőinek, tulajdonosainak figyelmét fokozottan az addig néha alig becsült objektumok felé fordította, és így közvetve is elősegítette azok jobb megóvását.

     Az adatgyűjtésünk azonban azt is megmutatta, hogy a legtöbb helyen a csillagászati vonatkozású eszközökkel együtt (azokkal mintegy egy csoportban) régi földmérő-térképészeti, néhol meteorológiai műszereket, napórákat, ég- és földgömböket (glóbuszokat) és mechanikus – kézi mozgatású – Föld-Hold rendszert, ill. a Naprendszert bemutató tellúriumokat és mechanikus planetáriumokat is őriznek. Összeírásunkat ezekre a tárgyakra is kiterjesztettük: a térképészeti műszerekre csupán oly mértékben, hogy feljegyeztük őrzési helyüket és jellegüket, glóbuszokból azokat melyekről az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának nem volt nyilvántartása (de az éggömbök mindegyikét), a napórákat pedig mindenütt feljegyeztük.

     Az objektumokat az alábbiak szerint csoportosítottuk:

  1. Tudományos célú műszerek
    • Csillagászati távcsövek: lencsés (refraktor), tükrös (reflektor), fotografikus (asztrográf) teleszkópok. A teleszkópokat az objektív átmérő alapján tovább osztályoztuk.
    • Szög- és időmérő eszközök: Meridián távcsövek (a délvonalon áthaladó égitestek megfigyelésére), minden irányba beállítható szögmérő műszerek (szektorok és teodolitok), speciális idő-meghatározók (ezen belül különleges napórák), kézi – hordozható – szög és időmérők (szextáns, oktáns, stb.) számolótárcsák és regisztrálók (pl. asztrolábiumok).
  2. Oktatásra alkalmas műszerek és szemléltető eszközök: szemléltető armilláris szférák, éggömbök, csillagtérképek, különleges diapozitívék, stb.)
  3. Csillagászati segédműszerek (távcsövek kiegészítő alkatrészei): mikrométerek, színképelemzők, fénymérők (fotométerek), napokulárok, fénykép-kimérők, stb.)

A műszaki adatok mellett különös figyelmet fordítottunk a gyártó műhely, ill. cég, és a készítés korának meghatározására. A későbbiekben az adatok feldolgozása során a műszerek használatára vonatkozó közleményeket is igyekeztünk összegyűjteni.

Az adatgyűjtés tapasztalatai
     A gyűjtemények felkeresésére mintegy 120 körlevelet küldtünk szét, és 10-15 helyről személyes megbeszélés alapján tájékozódtunk. (A számításba vehető gyűjtemények listájának összeállításában dr. Holló Szilvia vállalt magára nagy munkát.) Pozitív választ 60 helyről kaptunk.

     Jelenleg 50 gyűjteményről – múzeum, intézet, iskola – van tudomásunk, ahol csillagászati, ill. ilyen vonatkozású eszközöket őriznek (1921. előtti gyártmányokat).  Ebben a számban azonban benne foglaltatnak azok a gyűjtemények, szertárak, amelyekben csak napórák, éggömbök vagy földmérő eszközök találhatók. Kimondottan csillagászati célú műszerek 33 gyűjteményben találhatók. Eddigi tapasztalataink alapján ez az országban fellelhető régi csillagászati eszköz állománynak mintegy 80 %-t képviseli.
     A nagyobb műszer együttesek és gyűjtemények a következők:

ORSZÁGOS MŰSZAKI MÚZEUM, Budapest. – Az ország legnagyobb eszköz gyűjteménye, nem csak darabszámát – több mint 50 tárgy –, hanem műszerek rendeltetését és gyártásuk korát tekintve is a legkiterjedtebb: a XVII. sz-tól napjainkig, a kutató eszközöktől az iskolai demonstráció eszköztáráig terjed.  Mivel azonban kiállító helyiséggel nem rendelkezik, a tárgyak raktárban, ill. kölcsönként vannak kiállítva. Jelenleg itt találhatók:

  • Az egri Csillagásztorony több, a XVIII. sz. végén készült műszere.
  • A  pesti Egyetem gellérthegyi Csillagvizsgálójának („Uraniae”) megmaradt tárgyai. (XIX sz. eleje. Fraunhofer és Reichenbach első nagyobb műszerei; ipartörténetileg is értékes.)
  • Nagy Károly bicskei csillagvizsgálójának felszerelése. (XIX. sz. 40-es évei.).
  • A kalocsai Haynald-obszervatórium kisebb eszközei (1878-1880 közti gyártmányok).
  • Az ógyallai Konkoly Alapítványú Asztrofizikai Obszervatórium 1875-1905 körül készült néhány műszere, részben Konkoly Thege Miklós konstrukciói. Magyar ipartörténeti érték!
    MTA NAPFIZIKAI OBSZERVATÓRIUM, Debrecen.  8 napészlelő műszer és spektroszkópok, részben az egykori kalocsai Haynald Obszervatóriumból, részben Konkoly Thege műhelyéből. Nyílvánosság előtt zárva, kutatók által tanulmányozható.

CSILLAGÁSZTORONY, Eger. Az egykori Líceum (ma Főiskola) XVIII. sz. végén készült, főleg angliai műszerei egy korabeli teljes obszervatóriumot képviselnek. 20 tárgya közt azonban más eszközök is fellelhetők (napórák, éggömbök.) Nyilvánosság számára nyitva.
ELTE GOTHARD JENŐ ASZTROFIZIKAI OBSZERVATÓRIUM, Állandó kiállítás, Szombathely. A 24 csillagászati tárgy részben német (és angol), nagyobb részt azonban Gothard Jenő saját készítménye. A XIX. sz. végének asztrofizikai kutató eszközeit képviseli. Ipartörténeti érték! Nyilvánosság számára is megtekinthető.

POSZTÓCKY KÁROLY Bemutató Csillagvizsgáló, Tata. A csillagvizsgálóban őrzött 12 történeti értékű tárgy a XIX/XX. sz.. fordulójának amatőrcsillagász felszerelését reprezentálja. Megtekinthető.

     Az említett gyűjteményekben őrzött 114 tárgy az általunk jegyzékbe vett eszközöknek mintegy kétharmadát alkotják.  A további gyűjtemények általában 1-5 tárgyat tartalmaznak.

     A rokon eszközök gyűjteményei közül jelentős a MAGYAR NEMZETI MÚZEUM Újkori osztályának napóra és univerzális eszköz-tára, valamint az IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM hordozható napóra és felmérő műszer állománya, továbbá a szombathelyi SMIDT MÚZEUM kicsi de minden típusra kiterjedő napóra gyűjteménye.

     A műszerek jelenlegi állapota meglehetősen vegyes képet mutat. Az előbbiekben felsorolt nagyobb gyűjteményekben, ill. összetartozó műszer együttesben található példányok többsége jelenleg már kitisztítva, részben restaurálva van, megőrzésük is biztosított. A kisebb eszköztárak darabjairól ez már kevésbé mondható el. Sajnos igen sok eszköz – még a nagy, szakszerűen kezelt gyűjteményeké is – nem ritkán hiányos, vagy éppenséggel roncsnak nevezhető. Ezek a károsodások nem a jelenlegi megőrzők hibájának tudhatók be, hanem részben háborús sérülések, részben a többszöri szállítás, korábbi gondatlan őrzés során keletkeztek. A legsúlyosabb hiány – amely az Orsz. Műszaki Múzeumban őrzött tárgyak esetében is gyakori – az optikai alkatrészek (objektívlencsék) hiánya. Ez pótolhatatlan a hiányosság jelentősen csökkenti az eszközök muzeális értékét.

    Egyes esetekben azonban ennek a hiánynak ellenkezőjével is találkozunk. Néhány esetben hibásan elgondolt téves restaurálás is előfordul, amikor olyan alkatrészeket vagy kiegészítéseket alkalmaztak a rongált tárgyra, amelyek azon sohasem voltak. Ez nem kevésbé káros, mivel megtéveszti a szemlélőt (néha még a szakértőt is).

     A megőrzött eszközök gyártásának korát tekintve a XVI. sz. végétől korunkig minden időszaknak akad képviselője. Már kevésbé kedvező a kép, ha az alkalmazási területeket is figyelembe vesszük. A leginkább teljesnek a XVIII. sz. második felére jellemző eszközök gyűjteménye mondható. A XIX. sz. második felét elsősorban az akkor kétségtelenül legkorszerűbb asztrofizikai eszközök csoportja képviseli. Megjegyzendő, hogy az 1870-es évektől a magyarországi csillagászati kutatások erősen asztrofizikai arculatot mutattak.

     Egyenletesebb a csillagászati oktatás és szemléltetés eszközeinek időbeli eloszlása. A különböző gyűjtemények együttesen a XVIII. sz-tól folyamatosan képviselik a demonstrációs eszközöket.

     A gyártás helye szerint csoportosítva arra az előre is feltételezett eredményre jutunk, hogy a legtöbb műszer Német-földről került hazánkba, 23 különböző műhelyből, további 11 osztrák műhely is szállított hazánkba eszközöket. Érdekes, bár nem meglepő, hogy a XVIII. majd a XIX. sz. végén aránylag sok eszközt rendeltek meg Angliából (9 műhely).

     Jól kitűnik a hazai finommechanikai ipar megjelenése a XIX. sz. elejétől. Az 1800-as évek elején már kisebb eszközök néhány hazai mester kezéből is kikerültek. A XIX. sz. utolsó évtizedeitől a hazai műszertervezés és készítés jelentősen fellendül, sőt külföldön is elismertté válik.  Ekkor indul meg a szemléltetőeszközök hazai gyártása is. Ezt a fejlődést az I. világháború törte meg.

Néhány eredmény
     Összehasonlítva az eddig feltárt magyarországi gyűjtemények csillagászati és rokon vonatkozású tárgyainak számát néhány a külföldi általános és szakmúzeumokéval, nem tagadhatjuk, hogy a hazai állomány jelentősen alatta marad a Nyugat-európai múzeumokénak. Ez a sajnálatos helyzet nem csak a nagy háborús pusztítás rovására írható – amely elkerülte, pl. az angliai műszer együtteseket –, hanem az elmúlt évtizedek hanyag, vagy érdektelen kezelési módjával is.  Azt is látnunk kell azonban, hogy a leggazdagabb magyar gyűjtemények nem maradnak alatta más Közép-európai múzeumok állományának (pl. a prágai és bécsi Műszaki Múzeumokéval bízvást összehasonlíthatók). Ami az utóbbiak előnyét jelenti az a kedvezőbb általános múzeumi helyzet.

     Sokkal kedvezőbb a kép, ha a gyűjtemények tárgyainak minőségét vesszük szemügyre. Elsősorban az egri (ill. Egerből Budapestre került) angol gyártmányú, valamint a Pest-budai Egyetemi (Gellérthegyi) Csillagvizsgáló Fraunhofer-Reichenbach gyártmányú eszközei a jelentős műszertörténeti értéket képviselnek. A XIX. sz. végének asztrofizikai műszerei – Konkoly Thege Miklós és Gothard Jenő konstrukciói, ill. gyártmányai – a modern csillagászat kibontakozásának fontos, tanulságos tárgyi emlékei. Részletes bemutatásuk és összehasonlításuk a hasonló külföldi tárgyakkal igen fontos lenne.

     Az Orsz. Műszaki Múzeum mai gyűjteménye már lehetővé tenné, hogy a csillagászat három korszakának jellemző eszköztárát bemutathassuk. A XVIII. sz. végének, a XIX. sz. első felének, és a XIX/XX. sz. fordulójának jellemző obszervatórium berendezése közel teljes egészében szemléltethető. Ehhez kapcsolódik a geodéziai műszerek sorozata, amely igen jól reprezentált.

     A magyarországi műszer gyártás fellendülésének időszaka ugyan csak jól szemléltethető az ógyallai gyártmányú (Orsz. Műszaki Múzeum) és a Gothard-féle (szombathelyi) eszközökön. Bár ezek az objektumok jelenleg négy gyűjteményben elosztva találhatók, egységes feldolgozásuk és időszakos kiállításon történő bemutatásuk megoldható.

     Igen jól képviselt az oktató-szemléltető eszközök csoportja. Az iskolai bemutató tárgyak, műszerek a XVIII. sz. végétől nyomon követhetők. (Ebbe a csoportba számíthatjuk a tudomány kedvelő amatőrök tárgyait is.)

     A jelenlegi helyzetben két feladat látszik igen sürgetőnek. Egyrészt a különböző gyűjteményekben fellelhető tárgyak szakszerű restaurálására (amennyiben ez szükséges), ill. állagmegóvására kellene törekedni. Másrészt az objektumok fokozott védelmére is figyelmet kell fordítani. Ezt indokolja az ilyen jellegű eszközök aránylag csekély száma.

     Ezzel kapcsolatban igen bíztató az érdeklődés, amelyet az adatgyűjtő munka során tapasztalhattam. Mind a múzeumok munkatársai, mind az iskolai szaktanárok örömmel fogadták az általuk kezelt tárgyakra vonatkozó információkat, és gyűjtő munkánkhoz messze menő segítséget nyújtottak, amit ez úton is megköszönünk.
    

 

 I. Csillagászati távcsövek

 

1760 előtt

1761-1810

1811-1870

1871-től

Összesen

Refraktorok

2

8

7

25

42

Reflektorok

1

4

1

2

8

Fotografikus műszerek:

0

0

0

8

8

Összesen:

3

12

8

35

58

II. Szög- és időmeghatározó eszközök

 

1760 előtt

1761-1810

1811-1870

1870-től

Összesen:

Meridián műszerek

0

2

4

6

12

Teodolit, szektor

0

3

4

6

13

Speciális eszközök

3

1

5

10

19

Hordozható műszerek

4

0

1

2

7

Számolótárcsák, stb.

3

2

1

3

9

Összesen:

10

8

15

27

60

 III. Segédműszerek és speciális eszközök

 

1760 előtt

1761-1810

1811-1870

1870-től

Összesen

Mikrométer, spektroszkóp,
fotométer, napokulárok,
heliométer, heliosztát, stb.

1

2

2

38

43

IV. Oktató és szemléltető eszközök

 

1760 előtt

1761-1810

1811-1870

1871-től

Összesen

Armillák, éggömbök

2

4

1

1

8

Planetáriumok

1

0

0

1

2

Egyéb

0

2

1

3

6

Összesen:

3

6

2

5

16

 

CSILLAGÁSZATI ESZKÖZÖKET ŐRZŐ GYÜJTEMÉNYEK
Az aláhúzott gyűjtemények jelentősebb műszereket vagy együtteseket tartalmaznak

BAJA, Obszervatórium Alapítvány, Bemutató csillagvizsgáló. 4 távcső.

BALATONFÜRED, Jókai Emlék-múzeum. 1 távcső (Jókai műszere).

BUDAPEST

  • Semmelweiss Orvostörténeti Múzeum (Hold-számolótárcsák).
  • Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. 2 távcső, segédműszerek.
  • Toldy Ferenc Gimnázium. Időmeghatározó és oktató eszközök.
  • Országos Meteorológiai Szolgálat, Meteorológiai Múzeum. 5 db. műszer.
  • BTM Kiscelli Múzeum. 2 db. távcső.
  • Budapesti Piarista Gimnázium. Oktató és szemléltető eszközök (5 db.).
  • Magyar Nemzeti Múzeum. 3 db. XVI. sz-i univerzális műszer. Napórák.
  • Iparművészeti Múzeum, Ötvös oszt. 3 db. univerzális műszer. Napórák.
  • Országos Műszaki Múzeum. 60 db. csillagászati és rokon műszer, napórák.
  • MTA Konkoly Thege Csillagászati Kutatót. 1 Konkoly-refr., kép és irat gyűjt.

CEGLÉD. Kossuth Lajos Művelődési Központ. ELTE régi távcsöve.

DEBRECEN.

  • Református Kollégiumi  Múzeum. 5 db. oktató eszköz, glóbusz, napóra
  • MTA Konkoly  Csillagászati Kutató Int.  Nap-távcső, spektroszkópok, 9 db.

EGER. Csillagásztorony (állandó). 18.sz-i  csillagvizsgáló, napórák, glóbusz.

ÉRD. Magyar Földrajzi Múzeum. Navigációs és felmérő műszerek.

ESZTERGOM.

  • Szent István Gimnázium. 3 db. oktató-szemléltető eszköz.
  • Főszékesegyházi Könyvtár. 1 db. XVII. sz-i éggömb.

GÖDÖLLŐ. Városi Múzeum.„Csupor gyüjt.” 1 db távcső, Sajnovics-emlékek.

KALOCSA.

  • Szent István Gimnázium, Haynald Obszervatórium. 2 db. távcső.
  • Viski Károly Múzeum. 1 db. armilláris szféra.
  • Főszékesegyházi Könyvtár. 1 db. armilla, felmérő műszerek.

KECSKEMÉT. Csillagászati szakosztály. 1 db. bemutató távcső.

MISKOLC.  Jezsuita Gimnázium. Csillagászati távcső (eredetileg Kalocsán).

SÁROSPATAKReformátus kollégium. Csillagászati eszközök, 6 db. Napóra, fizikai bemutató tárgyak.

SZEGED.  Alapítvány. Oktató távcső, 1 db.

SZOMBATHELY

  •  Gothard J. Amatőrcsillagászati Egyesület. 1 távcső, dokumentumok.
  • ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Gothard  J.  műszerei, 24 db.
  • Smidt Múzeum. Napóra gyűjtemény.

TATA. „Posztóczky K. Bemutató Csillagvizsgáló”. XX. sz.. eleji eszközei. 12 db.

VESZPRÉM. Csillagászati szakkör. Amatőr kistávcső. 1 db.

 


* A TIT budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban, 1951 áprilisában nyílt meg, az MTA Csillagászati Kutatóintézetének, az államosított kalocsai Haynald-obszervatóriumból és az egri Csillagásztorony Budapestre szállított eszközeiből összeállított történeti kiállítást, amelyet négy év múlva megszüntettek. A tárgyak 1977-ben nagyrészt az Orsz. Műszaki Múzeumba kerültek
** OTKA T 24 641. sz. pályázat, 1998-2000 (meghosszabbítva 2001-ig). OTKA T 24 641. sz. pályázat, 1998-2000 (meghosszabbítva 2001-ig).     

 

Forrás:
Bartha L.:  Old time-measuring, astronomical and surveying instruments in the Museums of Hungary – Bulletin of the Scientific Instrument Society, No. 19. p 8-12, London, 1988.

Bartha L.:  Astrophysical instruments in Hungary, 1871-1911. – Journal for the History of Astronomy, 25. 4. p. 77-91. 1994.

Bartha L.: A reformkori felmérések műszerei – Hidrológiai Közlöny, 76. 3. p. 177-188. 1996.

Bartha L.: Zöllner and Zöllner-type photometers in Hungary – In: K. F. Zöllner and the historical dimension of astronomical photometry, Ed. C. Sterken, K. Staubernann. p. 55-58. Brussels, 2000.

Bennett, J. A.:  Astronomy & Navigation. The Whipple Museum of the History of Science, Catalogue 3. Cambridge, é.n.

Bryden, J. D.: Sundials and related instruments. The Whipple Museum of the History of Sciences, Catalogue 6. Cambridge, é.n.

Dolz, W.: Uhren – Globen. Wissenschaftliche Instrumente, Mathematisch-Physikalischer Salon, Dresden, Zwinger. Dresden, 1993.

Holló Sz. A., Bartha L.: Astronomical instrument makers in Hungary between 1730 and 1830. –In: Scientific Instruments and Museums. „De Diverse Artibus”, tom. 59.  Ed. M. Dorikens. p. 319-323. H.n. (Belgium), é.n (2001).

Horsky, Z., Škopová, O.: Astronomy, Gnomons, National Technical Museum, Prague. Prague, 1968.

Husty, P.: Zeit und Mass Sonnenuhren und wissenschaftliche Geräte, Salzburger Museum Carolino-Augusteum. Salzburg, 1994.

Schramm, H.: Astronomical Instrumente. Katalog. Staatlicher Mathematisch-Physikalischer Salon, Dresden Zwinger, Dresden, é.n.

Hozzászólás

hozzászólás