Az ’50-es évek végén még nem volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak önálló csillagászati szakosztálya. Az egyre növekvő érdeklődést a fizika-szakcsoport keretein belül tevékenykedő tanárok elégítették ki, ismeretterjesztő előadások szervezésével és megtartásával. Név szerint: Futó László, Hajmási József, Harza László és Torma Károly. Hamarosan kiderült, hogy szükség lenne a városban egy csillagászati távcsőre, mellyel a nagyközönség számára lehetne bemutatókat tartani. 1960 őszén Hajmási József javaslatára Borbély Gábor – aki akkor a TIT megyei szervezetének titkára volt – igényelt egy 15 cm átmérőjű Newton rendszerű tükrös távcsövet, melyet 1961 tavaszán meg is kaptak. A MÁV Járműjavító egyik szocialista brigádja, letolható tetejű védőházikót készített a műszer részére. Hajmási József kapcsolatai révén, a József Attila Gimnázium tetején állították fel a távcsövet. 1961. december 17-én vasárnap délután 4 órakor dr. Kulin György csillagász avatta fel Székesfehérvár első csillagvizsgálóját, TIT Uránia Csillagvizsgáló néven.
Bemutató a 15 cm-es Newton távcsővel, a József Attila Gimnázium tetején
Rendszeresek tartottak előadás sorozatokat, melyre diákoknak 1 Ft-os belépőt, felnőtteknek 2 Ft-ost kellett váltaniuk. Hamarosan díjtalanná váltak a bemutatók és előadások, azóta pedig nem változtattunk a "tarifán". 1966 májusáig működött a gimnázium tetején a csillagda. A kialakult problémák miatt az Uránia vezetője Mayer Ferenchez, a Vidám Park igazgatójához fordult segítségért. Ő nem csak a terület legforgalmasabb helyét ajánlotta fel az új csillagvizsgáló megvalósítására, hanem védőházat is készíttetett a műszernek.
A 15 cm-es Newton távcső használata mellett, egyre inkább szükségesnek érezte mindenki, hogy ezt a távcsövet egy nagyobb fénygyűjtő képességű eszközre kellene cserélni. 1963 nyarán a székesfehérvári Uránia vezetője Miskolcra utazott, és dr. Szabó Gyulától, az ottani csillagda vezetőjétől megkapta az ott működő 30 cm-es távcső dokumentációját. Az első elképzelések szerint 1965. április 4-én szerették volna átadni az új teleszkópot. A nehézségek miatt, az átadásra, csak 1967. szeptember 14-én került sor.
Megvalósult egy fél évtizedes álom, melynek eredményét ma is élvezhetik a csillagdába látogatók. A Vidám Park Ifjúsági Klubjában Róka Gedeon adta át a csillagda jelképes kulcsát Hajmási Józsefnek, a TIT Uránia Csillagvizsgáló akkori vezetőjének. A távcső alkatrészei és mechanikai elemei társadalmi munkában készültek el, a következő vállalatok közreműködésével:
-Ikarus Karosszéria és Járműgyár Székesfehérvári Gyáregysége
-Könnyűfémmű
-MÁV Járműjavító Ü.V.
-Szerszámgépipari Művek Székesfehérvári Köszörűgépgyára
-Vas és Fémöntöde
-Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyára
A főtükröt maga dr. Kulin György csiszolta, akiben a magyar amatőrcsillagászat megteremtőjét, az első Magyar Csillagászati Egyesület valamint a Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre – később: Csillagászat Baráti Köre – megalakítóját tisztelhetjük. Kezei alól közel ezer távcsőtükör került ki, a magyar amatőrök műszereibe.
Az új csillagászati műszer, óriáskerék melletti elhelyezését csak ideiglenes megoldásnak szánták. A ’60-as évek második felétől a város vezetésénél többször napirenden volt a meglévő és működő Ifjúsági és Úttörőház helyett, egy a kor követelményeinek megfelelő épület építése. Többszöri halasztás után végül 1975. március 20-án nyílt meg a Velinszky László Ifjúsági és Úttörőház.
Az átadás után ide költözött át a Székesfehérváron 1961 óta működő csillagász szakkör. Az Ifjúsági Házban a csillagda külön helyiségekkel működött, műszerszobával, fotólaborral, saját könyvtárral és előadó helyiséggel. A mai nehéz anyagi helyzetben is, A Szabadművelődés Háza biztosítja nekünk a helyet és a lehetőséget a csillagda működéséhez.
Ekkor még a tervezett kupola helyén csak egy kátránypapírral letakart tető volt. A csillagvizsgáló létrehozásában Pap László, a TIT megyei titkára, Benedek Lajos városi titkár és Vinkovics Dénes szaktitkár nagyon sokat segített. Csukovics Tibor a Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály titkárának közbenjárására Molnár Ferenc, a Videoton fiatal gépészmérnöke elkészítette a kupola tervét. 1977 elején a Könnyűfémműben elkészítették a 6 méter átmérőjű alumínium kupolát, a MÁV Járműjavítóban pedig legyártották a kupola fogadásához szükséges szegmensekből álló íves sínt. 1977. szeptember 16-án a város keleti és északi peremrésze fölött a Magyar Néphadsereg szállítóhelikoptere hozta a kupolát végleges helyére, és többszöri próbálkozás után sikeresen el is helyezte a viharos erejű szélben.
1976 tavaszán a távcsövet szétszedték és átszállították az Ifjúsági Házba felújítás végett. 1977. december 9-én Kulin György és Ponori Thewrewk Aurél adta át az új csillagdát. A megnyitó után kitüntetésben részesültek az építésben résztvevők, amit dr. Jeney Jenő, a TIT országos szervezetének főtitkárhelyettese nyújtott át.
1983 óta minden évben saját szervezésű csillagásztáborban vehettek részt a szakkörösök. Az első húsz tábor megszervezése Nagy Rezső (azóta dr. Nagy Rezső) munkáját dicséri, aki a táborvezetői teendők ellátása mellett, a hétfői szakkör vezetője is. 2003-ban a 20. tábor után dr. Nagy Rezső "nyugdíjba vonult" a csillagásztáborok megszervezéséből, és a hagyomány tovább vitelét Tanárki Tiborra és Németh Lászlóra bízta. A 2004-es csillagásztábor már az ő szervezésükkel zajlott le.
1984-ben Hudoba György (azóta dr. Hudoba György) vette át a csillagda vezetését, és napjainkba is ő a csillagvizsgáló és egyben a pénteki szakkör vezetője is. A ’80-90-es években három szakkör is működött Székesfehérváron hétfőn, szerdán és pénteken. Tavasszal és ősszel két-két hónapos időszakban, távcsöves bemutatóval várták az érdeklődőket. Persze ez nem jelenti azt, hogy azokat a látogatókat, akik bemutatási időszakon kívül érkeztek elküldték, mindig volt vállalkozó amatőrcsillagász ezeknek a bemutatóknak a megtartására.
1993-ban a csillagda felvette városunk szülöttének Terkán Lajosnak a nevét. 1993. december 6-án megjelent a csillagvizsgáló időszakosan megjelenő kiadványának az első száma TELAPO címmel. A főszerkesztő Trupka Zoltán lett, és ma is az ő gondozásában jelenik meg az újság. A TELAPO szerkesztősége két díjat is alapított: a TELAPO díjat és a KRAMPUSZ díjat.
1996 tavasza óta évente több alkalommal a székesfehérvári csillagászok, saját szervezésben, észlelőhétvégéken vesznek részt Ráktanyán, a Bakonyban. Az egyre növekvő fényszennyezés és a porral telített városi levegő miatt, szükség van az ilyen kitelepülésekre, hiszen a városból szinte már csak a legfényesebb objektumok észlelhetők.
1997 nyarán Fűrész Gábor vezetésével a 30 cm-es távcsövet, 30. születésnapja alkalmából teljesen szétszedték, és mind mechanikailag, mind optikailag felújították. Ekkor kapta meg a távcső a ma is látható kék színét, illetve a régi prizma helyett a sugárkúp eltérítését segédtükörrel oldották meg.
{mosimage}
A ’90-es évek második felében és az új évezred elején a TELAPO-ban jelentős fejlesztések zajlottak le, mind a műszerpark, mind a számítástechnika terén. 1994. december 6-án érkezett meg amerikából a 20 cm-es MEADE Smidt-Cassegrein távcső, és több számítógéppel is gazdagodott a csillagda. Kicserélték a 30 cm-es távcső okulárjai is, és folyamatosan új könyvekkel gyarapodott a könyvtár. Ebben az időben több csillagászati konferencia és vetélkedő szerveződött Fehérváron. 1995 őszén indult útnak a Szkeptikusok Országos Találkozója rendezvény, mely idén ünnepelte 10. születésnapját. A csillagvizsgáló mindig részt vesz az 1989-ben újra megalakított Magyar Csillagászati Egyesület által meghirdetett bemutatókon és rendezvényeken. Több nagyszabású csillagászati bemutató zajlott le Székesfehérváron: 1994 nyara – Shoemaker-Levy 9 üstökös, 1996 tavasza – Hyakutake üstökös bemutató, 1997 tavasza – Hale-Bopp üstökös bemutató, 1999. augusztus 11. – napfogyatkozás bemutató, 2004. június 6. – Vénusz átvonulás bemutató, stb.
2003 őszétől a törvényi és jogszabályi változások miatt székesfehérvári amatőrcsillagászok a Terkán Lajos Ismeretterjesztő Alapítvány megalakítása mellett döntöttek. Jelenleg bejegyzés előtt van az alapítvány.
A történeti áttekintést végigolvasva, az hiszem a Tisztelt Látogató érzi, hogy büszkék lehetünk a lassan fél évszázados múltunkra, de leginkább arra, hogy politikai irányzatoktól függetlenül, a mai rohanó világban is működik Székesfehérváron a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló.
S hogy miért Mikulás a csillagász? 1993 óta, mint már említettem Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló néven működik az intézmény. A TELAPO elnevezés a csillagda angol elnevezéséből – TErkán LAjos Public Observatory – kezdőbetűiből származik, és az egyik augusztusi összejövetel alkalmával pattant ki Héri Tamás fejéből. Rövidített elnevezésünknek az elmúlt több mint tíz év alatt bevonult a magyar amatőrcsillagász társadalom tudatába, ezzel is tovább öregbítve a csillagda hírnevét.
A Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló http://telapo.zapto.org honlapján megjelent cikk másodközlése.
