Egy magyar vonatkozású kisbolygó nyomában

929

Oswald Thomas Magyarországon, Erdély legjelentõsebb szász településén, az ódon Brassóban látta meg a napvilágot 1882. július 27-én Carl Thomas és Josefine Cloos gyermekeként; 1882. szeptember 9-én evangélikus szertartás szerint keresztelték meg szülõvárosában. Apja jól ismert személyiség volt az ország keleti védõbástyáját jelentõ városban. Évtizedeken át mûködött a brassói szász leányiskola igazgatójaként, igen tisztelt és elismert pedagógus hírében állt. A késõbbi csillagász gyermekkorát is itt töltötte, hiszen a család szolgálati lakása az iskola felsõvárosi, 1546-os számmal jelölt épületében volt

Késõbb õ is közismert lett Brassóban: tanulmányait Heidelbergben, Jénában és Berlinben folytatta, szakcsillagász végzettséget szerzett, majd 1907-ben csillagászati irodát hozott létre a városban. 1913-ban költözött Bécsbe – az országot azonban nem kellett elhagynia, mivel akkor Magyarország és Ausztria Osztrák–Magyar Monarchia néven közös államszövetséget alkotott, uralkodóként a Habsburg császárnak és magyar királynak is megkoronázott I. Ferenc Józseffel. 1915 és 1922 között az asztronómia népszerûsítését végzõ, az égitesteket és csillagászati jelenségeket a nagyközönségnek bemutató bécsi Uránia Csillagvizsgálónak volt az igazgatója. 1923-ban Salesianer utcai lakásán hozta létre a Bécsi Csillagászati Irodát. 1924-ben megalapította az Osztrák Csillagászati Egyesületet. 1927. május 7-én – a mai értelemben vett modern planetáriumok sorában Németországon kívül elsõként – a bécsi Prater területén az õ vezetésével kezdte meg mûködését a városi planetárium.

Kutatómunkája során elsõsorban meteorokkal foglalkozott. Jeles csillagászati ismeretterjesztõ volt, valamint õ tekinthetõ az osztrák amatõrcsillagász-mozgalom atyjának; egyetemi profeszszorként is mûködött. Számos könyv, publikáció és cikk szerzõje. Fõ mûvei: Das Wiener Planetarium (1927), Himmel und Weltall (1930), Astronomie (1934), Wiener Sternabende (1942), Atlas der Sternbilder (R. Teschnerrel közösen) (1945), Sternzeiger (1958).

Szakmai pályafutásának fontos eredménye, hogy Astronomie címû könyvében sikerrel azonosította az „elveszettnek” hitt, Messier-katalógusbeli M48 nyílthalmazt az NGC-katalógus 2548-as objektumával. A felfedezést 1959-ben T.F. Morris, a Royal Astronomical Society of Canada munkatársa erõsítette meg, amikor megállapította, hogy a híres francia üstökösvadász hibásan adta meg az objektum pozícióját. (Néhány csillagászattörténeti forrás a szintén „hiányzó” M47-es nyílthalmaz azonosítását tulajdonítja Oswald Thomasnak.)

Egyike volt azoknak az asztronómusoknak, akik elsõként adtak nevet a nyár három legfeltûnõbb csillaga, a Vega, az Altair és a Deneb alkotta alakzatnak az 1920-as évek végén, Nagy Háromszögnek titulálva õket. Az õ nevéhez fûzõdik továbbá az osztrák tûzgömbmegfigyelõ hálózat megszervezése, mely más német nyelvterületek bekapcsolódósával (Németország, Svájc) késõbb európai dimenziót is kapott.

A joviális megjelenésû, szemüveges férfiú barátságos ember volt, de a munkával összefüggõ részletekben igen szigorú. Jellemzõ történet, hogy neveltje, késõbbi utóda, Hermann Mucke a táblával jelzett, 11-tõl 15 óráig tartó ügyfélfogadására néhány perccel korábban érkezett a csillagászati irodába. Az ideges Thomas a táblát erélyesen megigazítva jelezte a rend kérlelhetetlen betartásának szükségességét. A kényszerû sétával töltött várakozás után a megadott ügyfélfogadási idõben visszatérõ Muckét már nyájasan, baráti váll-lapogatással fogadta. Thomas egyébként minden esetben nagy hangsúlyt helyezett a fiatal csillagászgeneráció nevelésére, a tehetséges mûkedvelõk és a csillagász szakos egyetemisták támogatására – általános volt, hogy könyvtárából rendszeresen adományozott kiadványokat számukra.

Oswald Thomas Nyugat-Németországban, az akkori Német Szövetségi Köztársaság fõvárosában, Bonnban hunyt el 1963. február 7-én. Emlékére a bécsi Zeiss planetárium elõtti teret róla nevezték el, illetve nevét viseli a planetárium egyik elõadóterme is. A magyar vonatkozású kisbolygó-elnevezéseket is gyarapította, mivel az 1997. március 7-én a linzi E. Meyer által felfedezett, 1997 EJ11 ideiglenes jelölésû aszteroida a keresztségben az (29427) Oswaldthomas elnevezést kapta.

Az Evangélikus Élet 2007/30. számában megjelent cikk másodközlése

Hozzászólás

hozzászólás