Uránia a Gellérthegyen

1109

   A gellérthegyi száz év előtti Uránia nem volt hosszúéletű. Mintegy 30 éves fennállása után az 1849. évi hadjárat alkalmával a császári csapatok ágyúgolyói lőtték tönkre.

   A szabadságharc százéves évfordulójának esztendejében mi is emlékezünk.

   A száz év előtti Uránia falait lebontották, hogy helyébe a győztes osztrákok katonai fellegvárat építsenek és onnan tartsák sakkban a főváros népét, ha újból szabadságról mer álmodni. Az Uránia kövei beépültek a Citadellába, csak egy-két pillére és boltíve látszik még ma is a várfalban, a Gellérthegy legmagasabb pontján. Az Uránia műszereinek nagyrésze elkallódott az ostrom forgatagában, másrésze tönkrement az ostromban. A megkerült kis részt máig is őrzi a szabadsághegyi Csillagvizsgáló múzeuma.

   Ma, száz évvel a negyvennyolcas események után és pontosan 99 évvel a Gellérthegyi Csillagvizsgáló pusztulása után feltámadt az Uránia. Más formában, más rendeltetéssel és nem is azon a helyen, de ismét a Gellérthegyen, a régi Tabán peremén, a Sánc-utcában él és működik az új Uránia.

   Nem is akarjuk magunknak az utód szerepét igényelni, mert a száz év előtti Uránia utódja rendeltetés szempontjából az ógyallai, majd a szabadsághegyi Csillagvizsgáló lett a tudományos kutatás szolgálatában.

   A mi új Urániánk azonban nem csupán nevet örökölt, hanem feltámadt benne valami abból a forradalmi gondolatból, amely akkor ott a harc közben elbukott. A mai Urániát észrevétlenül, nem hivatalosan, de találóan egyszerűen népcsillagvizsgálónak keresztelték el a közhasználatban, valóban az vagyunk, a nép csillagvizsgálója. Az Új Uránia a népért van, annak számára, dolgozó társdalmunk minden művelődésre vágyó tagjáért, művelődéséért épült, az állam, a közületek és az egész magyar nép áldozatkészségéből.

   Azért van ez az új Uránia, hogy egyszerű nyelvre lefordítva, elmondja a tudomány által elért eredményeket. Azért  van ez a népszerűen írt folyóirata, hogy az írott szóban eljuttassa üzeneteit az egész országba, minden helyre, ahol tanulni akarnak. Azért vannak bemutató műszerei, hogy az érdeklődőknek be is mutassa az égitesteket.

   Nagyon aktuális most megemlíteni ezt, amikor kint Csepelen a munkásság önkéntes munkával építi a bemutató műszerek fölé a kupolát, hogy a százéves gellérthegyi Uránia feltámadt utóda, a magyar nép csillagvizsgálója méltón fogadhassa azokat, akik látni és tanulni akarnak valamit a csillagok világának örök szépségeiből.

A Csillagok Világa 1948/2. számában megjelent cikk internetes változata

Hozzászólás

hozzászólás