{mosimage}
A Göncöl és környékének csillagképei
Göncölszekér
Göncöl személyét illetően több mondát is ismerünk.
A honfoglaló nomád magyarság csillaghite szerint Göncöl egy híres csodatevő táltos, félisten volt, aki az emberek közt járva mindenkit meggyógyított a szekerén található gyógyírokkal, titkos és rejtett dolgokat ismert, beszélni tudott a fákkal és a madarakkal. Egyszer eltört a szekere rúdja. Kérlelte az embereket, hogy segítsenek, de azok rútul cserbenhagyták, senki nem segített neki. Ezért Göncöl haragosan a lovak közé csapott, és a szekéren fölrepült az égbe. Azóta jár körbe a Sarkcsillag körül görbe rúdú szekerén. Mások szerint az istenek helyezték örök emlékeztetőül az égre a törött rúdú Göncöl szekeret.
Göncölt a magyarok Öregistenével is azonosítják. Más mese szerint inkább a keresztények Szent Péteréhez hasonló volt: ő őrizte az egek kapuját, és válla fölött lehetett az Öregisten színe elé jutni.
Közkedveltsége és kivételes tisztelete alapján úgy tűnik, hogy az egyetlen magyar félisten, talán éppen a sokat emlegetett Magyarok Istene, a magyarok csillagistene, aki villámhordó szekerével a Hadak Útján, a Tejúton dübörög végig.
Több változat van arra is, hogy miért görbe a szekérrúd. Lehet, hogy Göncöl a csárdában mulatott, s borosan hazafelé tartva nekihajtott valaminek, vagy azért, mert a gonoszok lehúzzák. Van, aki tudni véli, hogy a Boszorkány Szeme (Arcturus neve a Csallóközben) húzza le a rudat. A rúd egyébként erre a csillagra mutat.
Olyan hagyomány is akad, amely szerint a szekér Szent Péteré. Péter azon ment szénát lopni, de a Csősz (Vega) észrevette és nem akarta engedni. Erre Péter ijedten elhajtott, de közben elszórta a szénát. Azóta látható az égen az Országútja (Tejút).
Népünk a Göncölt más neveken is nevezi:
Döncöl (Szeged környéke). "A Döncöl szekér Illés prófétáé, azon hordja a villámokat". "Illés húzza a tüzes szekeret, Jónás meg tolja, úgy dörögnek". Ezt a szekeret nagyon nehéznek tartják: "Olyan nehéz, mint a Döncöl szekere".
Göncü (Csallóköz). A Csallóközben a göncöl szó "gyűr, összegyűr" jelentésű.
Kincső (Palócföld).
További népi elnevezések: Benceszekere, Benczer, Császár Asztala, Csíki Szekér, Demsze, Dence, Ganci, Gence, Gince, Gönc, Gönce, Gönde, Nagy Göncöl, Nagyszekér, Szekércsillag, Tündérkirálynő szekere, Úti csillag.
A szekér rúdjának középső csillaga, a Mizar mellett látható az Alcor nevű halványabb csillag. Az Alcort népünk Béresnek, Cigánygyereknek, Kisbéresnek, Kisbojtárnak, Kocsisnak nevezi.
Néhol a Göncölszekeret Ökrösszekérnek, az Alcort Ostorosnak mondják. A hiedelem szerint az Ostoros addig ugrál az Ökrösszekeret vontató ökörre, míg egyszer rajta marad, és akkor itt lesz a világ vége.
A Hüvelypici elnevezés is ismert. Az egyik népmesében: "A Dönczöl szekérbe ökör van fogva három pár; a középső ökörnek a fülében van a Hüvelypici s onnan hujángat: Cselő, hajsz!".
Több helyen úgy tartják, hogy ez a csillag a vezető, s nélküle nem is mehet a Göncölszekér. A kis csillag mondai eredete a következő: "Egyszer Jézus egy kocsin utazott. Kocsisának bérül az örök üdvösséget ajánlotta fel. A kocsis azt kérte, ha teljesülhet kívánsága, inkább azt szeretné, hogy az örökkévalóságig kocsijának bakján ülhessen. Jézus teljesítette a kérést, de mivel ily könnyelműen elutasította az örök üdvösséget, azzal a büntetéssel sújtotta, hogy kocsiján mindig visszafelé kell haladnia.".
Néhány szólásmondás, hasonlat.
"Ökör nélkül csak a Göncöl szekere fordul."
"Olyan kevély, mintha ő hajtaná a Göncölszekeret."
Ha valami nehezet kellett emelni, akkor mondták: "Olyan nehéz, mint a Göncölszekér".
Egy találós kérdés: "Melyik szekérre nem lehet szénát rakni? A Göncölszekérre"
Göncölnek mindenféle alkalmatossága is megtalálható a szekér körül az égbolton: Göncöl Koszorúja, Göncöl Lánca, Göncöl Szérűje, Göncöl Vágása.
A Göncölszekér csillagai időjósok is: ha aprón ragyognak, szép idő várható, de ha nagyra nőnek, akkor az idő rosszra fordul.
Sarkcsilllag
A Göncöl a Sarkcsillag körül látszik forogni, ezért azt Göncöl Térítőjének vagy Ég Köldökének is nevezik. Más nevei: Bába Matullája, Boldogasszony Matullája, Furucsillag.
Kisgöncöl
Derült, holdtalan éjszakán a Göncölszekér felett, fényes csillagokban szegény égterületen lehet rábukkanni a Kis Göncölre, amit a Göncölszekérhez való hasonlatosság miatt Göncöl Másának is neveznek. Szintén hét csillagból áll, a legfényesebb a rúdjának utolsó csillaga, a Sarkcsillag. A Kis Göncöl észrevehetően kisebb, mint a Nagy Göncöl, de ugyanúgy négy kerék és a rúd alkotja, csak éppen a rúdja felfelé görbül.
Egyéb névváltozatai: Kicsiszekér, Küzsdegszekér, Nagyasszony Társzekere, Nagyboldogasszony csillaga, Tündérasszony csillaga, Tündérasszony Palotája.
Valahol ebben a csillagképben található, a ma már nem tudni melyik csillagok alkotta Szarvasnyomdoka is.
A Kis Göncöl megegyezik a Kis Medve csillagképpel.
A Pallas Nagy Lexikona szerint:
A Göncölt a magyar alföldön, tüzetesebben Szeged környékén és a Temesközben Döncöl-, Döncör- és Döncőnek is ejtik. Ugyanígy (Kálmány Lajos tanúsága szerint) Csanád és Bács-Bodrog vármegyének a Tisza mentén fekvő vidékein is. Minthogy azonban régibb nyelvemlékeink Göncölnek írják, ez a Döncöl stb. másodlagos alaknak is vehető. A szekér szó török eredetű voltával egybevetve, nem egészen alaptalan Kálmány Lajos azon sejtése, hogy ez önállóknak tetsző magyar mondák a névvel együtt török eredetűek. A Nagy- és Kis-Göncöl megkülönböztetés mellett, ritkábban ugyan, de előfordul a magyarországi és törökországi Göncöl is, amelyek közül amaz az Ursa major, ezen az Ursa minor népies neve. Szekérnek a népies felfogásban tulajdonképpen rendesen csak a két csillagkép négy Kerekét veszik; míg a hármat a szekér Rudjának, hol 3 Ökörnek, hol meg Rúdnak és Ökörnek nézik. A középső Ökör-, vagyis az Alkor-csillag fölötti, szabad szemmel alig kivehető kis csillag magyar népies nevei: Ostoros, Cigány gyerek, Kis béres v. Hüvely pici. Ez utóbbi név a többi európai népeknél is járatos s róla meg a Göncölről nagyobb mitológiai tanulmányt is irt Gaston paris (l. Babszem Jankó). A Göncölre vonatkozó magyar mondákat másutt alig található teljességgel állította egybe Kálmány L., A csillagok nyelvhagyományainkban c. értekezésében (Szeged 1893). V. ö. Ipolyi, Magyar mythologia, 268, 450. Hogy a Nagy Göncölt régebben Szent Péter szekerének is hívták, azt Mélius Péter (A Szent Jób Könyve, Várad 1564) adatán kívül egy mondánk is tanúsítja.
