• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Újévi és újév-körüli magyar népszokások







    Újév:
    a régi, és a nők sajnálatos hátrányos helyzetét is tükröző mondás szerint, ha az újév napján elsőként "asszony ember" érkezik a házhoz, sok szerencsétlenség fogja érni annak lakóit. Ez volt például az ősi szolnokdobokai néphit.
    Göcsejben azt tartották, hogy kismalacot kell ölni, hogy az a házba szerencsét túrjon.
    Újév napján nem jó pénzt kiadni, mert akkor egész évben sok kiadással és adóssággal fogunk küszködni.
    Ha az újév napján valaki szépíti magát, az egész évre szól.
    A Szatmár-megyei ősi néphit szerint újév napján egy abroncsból kell a tyúkokat estetni, hogy ugyanoda járjanak egész évben tojni.

    Vízkereszt:
    ehhez az ünnephez kevés népszokás társul. Korábban erre a napra estek a házszentelések. Sok helyen a gazdasági épületeket is megszentelték ezen a napon. Ekkor szentelték a Három Királyok vizét, a szentelt vizet is, amelyből minden házhoz haza kellett egy edénnyel vinni arra az esetre, ha emberben, vagy állatban az év folyamán valami betegség lép fel. Ilyenkor a beteg embert és állatot meghintették szentelt vízzel.
    Göcsejben azért hintették meg szentelt vízzel a az állatokat, hogy a boszorkányok ne árthassanak nekik.
    Régi, ősi vízkereszti szokás volt a gyermekek háromkirályjárása, amikor kisebb csoportokban vagy hármasával jártak és énekeltek egyházi énekeket a házaknál.

    Gyertyaszentelő:
    minden házból egy-egy gyertyát vittek a templomba  szentelésre. Különösen erős volt a néphit, hogy a szentelt gyertya a torokfájás ellen véd.
    Időjárási elgondolás volt: ahová gyertyaszentelőkor a Nap besüt, pontosan addig hordja még a szél a havat, ameddig a napfény ért. (Ez megegyezik azzal a hittel, hogy ha gyertyaszentelőkor jó idő van, akkor a medve visszabújik a barlangjába, mert még rossz idő várható).
    Baján ezzel kapcsolatban az a hit terjedt el, hogy ha ezen a napon a Nap az oltárra süt a templomban, akkor még negyven napig hideg lesz.

    Szent Balázs napja
    :
    ősi szokás a Balázs-járás. Ezt gyermekek járják házról -házra. Katonának öltöznek, és úgy kopognak be minden házba. (Ez ugyanakkor Gergely-járással is egyező szokásként könyvelhető el, mindenesetre a "gyenge katona" kifejezés innen ered.

    Szerencsés napok az év első negyedében:
    őseink bizonyos napokat szerencséseknek tartottak. Ezek az elgondolások ma már csaknem teljesen kihaltak. Itt-ott azonban még találkozunk velük az öreg emberek között. Más népeknél is voltak ilyen napok. A finneknél a vadászatra kedvező napokat, méhészetre kedvezőket és kincs keresésére kedvezőket tartottak számon.
    Nálunk majdnem minden foglalkozásnak megvolt a szerencsés és szerencsétlen napja.  Ezek azonban babonák. Semmiféle tudományos értékük és jelentőségük nincs.

    Kincskeresésre alkalmas (szerencsés) napok:
    Január: Kiskarácsony másnapja, Vízkereszt napja.
    Február: Szent Julianna napja, Üszögös Szent Péter napja, Szent Bálint napja.
    Március: Szent Gergely napja, Longinus vértanú napja.

    Szerencsétlen napok:
    Január: 1, 2, 6, 11, 17, 18.
    Február: 8, 16, 17.
    Március: 1, 12, 13, 15.

    A hónapok ősi nevei:

    január Boldogasszony hava Vizöntő hava Tél-hó
    február Bőjtelő hava  Halak hava Télutó
    március Bőjtmás hava Kos hava Tavaszelő
    április Szent György hava Bika hava Tavaszhó
    május Pünkösd hava

    Ikrek hava

    Tavaszutó
    június Szent Iván hava Rák hava Nyárelő
    július Szent Jakab hava Oroszlán hava Nyárhó
    augusztus Kisasszony hava Szűz hava

    Nyárutó

    szeptember Szent Mihály hava Mérleg hava Őszelő
    október Mindszent hava Bököly hava* Őszhó
    november Szent András hava Nyilas hava Őszutó
    december Karácsony hava Bak hava  Télelő

    * a skorpió régies magyar elnevezése

    Az ősmagyar rovásnaptár:
    ezt ki-ki maga készítette úgy, hogy egy 13 oldalú botot faragott, melynek minden oldalára egy-egy hónap nevét, vagy jelét rótta fel. A 13 oldalt külön-külön 28 részre (napra) osztotta, és minden hétnél feltüntette a hét egyes napjait, és az évet egy nappal később kezdte számlálni. A 7., 14., 21. és 28. napokra eső holdfázisokat (első negyed, holdtölte, utolsó negyed, újhold) is kimutatták. Valójában ez egy 13 hónapos holdjárású (lunáris) naptár volt.

    Ez a bejegyzés Népi csillagnevek kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul