A legkézenfekvőbb kapcsolat a csillagászat és a mindennapi élet között a naptárak. Az ősi időkben a csillagászat volt az egyetlen eszköz arra, hogy az emberek életét a természettel szinkronban tartsák, és az évszakok váltakozását nyomon kövessék. A történelem során igyekeztek mindig jobb és jobb naptárat alkotni. Ezen törekvések egyike-másika nyomot hagyott emlékérmeken is, még ha maga a naptárreform nem is élt sokáig.
A Gergely-naptár, más néven nyugati- vagy keresztény-naptár nemzetközileg a leggyakrabban használt polgári naptár. Nevét XIII. Gergely pápáról kapta, aki az előző, Julián naptárat pontosította.
Az Inter gravissimas pápai bullát XIII. Gergely pápa 1582 február 24-én adta ki. A latinul írt dokumentum a Julián naptárat reformálta meg. A bulla nevét arról az első két szóról kapta, amivel kezdődik: „Inter gravissimas pastoralis officii nostri curas…” („Lelkipásztori hivatalunk legsúlyosabb feladatai között…”).
A változások (a Julián naptárhoz képest) a következőkben foglalhatók össze:
- Csökkentette a szökőnapok számát – a száza évek, mint 1700, 1800 és 1900 nem szökőévek többé, csak a 400-zal osztható évek, mint 1600 és 2000 maradnak azok;
- Extra napok eltörlése – 1582 október 4-ét 1582 október 15-e követte, és ezt a hiányzó 10 napot nem számították bele a kölcsönökbe, adókba, stb.
- A húsvétot nem csak március 21-hez számítva, de az úgynevezett Paschal táblázatokat használva kell megadni.
A Gergely-naptár a Julián naptár közelítését úgy javítja, hogy kihagy három Julián szökőnap minden 400 évben, és ezzel az átlagos év hosszát 365,2425 napra állítja be. Ennek a közelítésnek az átlagos hibája 3300 évente egy nap a trópusi évhez viszonyítva. A napéjegyenlőségek precessziója miatt azonban, a hiba tavaszi napéjegyenlőséghez (ami a 2000. év környékén átlagosan 365,24237 naponta következik be) képest 1 nap 7700 évente. Ez minden szempontból sokkal pontosabb, mint a Julián naptár 128 évente jelentkező 1 napi hibája (ahol az átlagos év hossza 365,25 nap).
A katolikus egyház megpróbálta népszerűsíteni az új naptárat. Egy 1582-ben kiadott bronz emlékérem is ezt bizonyítja. A 39 mm átmérőjű 29,1 gramm súlyú érem hátlapján XIII. Gergely pápa jobbra néző mellképe látható. A pápa díszes köntöse Jézus vízen járásának csodáját ábrázolja. Köriratban: „GREGORIVS XIII · PONT[ifex] · OPT[imus] · MAXIMVS”, azaz XIII. Gergely legfőbb és legjobb pap. A portré alatt a vésnök szignója ·L·PARM·” olvasható.
Az előlap az eseményt ábrázolja. Középen kosfej öt csillaggal, a szarvakról lelógó koszorúval, felette köriratban: „·ANNO·RESTITVTO·MDLXXXII”, azaz a helyreállítás éve 1582 látható. Az egész éremképet látványos, saját farkába harapó látványosan szép sárkány öleli körül. A kosfej jelentése egyszerűen megérthető, és ebben a csillagok is segítségünkre vannak. A naptárreform azzal, hogy a tavaszi napéjegyenlőség dátumát március 21-re állította be, az mindig a Kos csillagjegyben következik be. (Ez nem azonos a Kos csillagképpel. A precesszió miatt a tavaszi napéjegyenlőség pontja, a tavaszpont 26000 évente körbemozog, ma sem a Kosban, hanem a Vízöntőben van. De mindig március 21-én, vagy a körül következik be, és ez a Kos csillagjegy első napja.) A tavaszpont egyezményes jele is egy pár kosszarv.
XIII. Leó Pápa 1891-ben kiadott Motu Proprio-ja újra alapította a Specola Vaticana-t (Vatikán Obszervatórium) és az új obszervatórium a Vatikán falánál épült fel. Ebből az alkalomból ezüst emlékérmet adtak ki. A 43,5 mm átmérőjű és 37 gramm súlyú érem előlapján az obszervatórium kupolás épülete látható jobb oldalon középen. Mégis az éremképet az álló Uránia, a csillagászat múzsája uralja, aki csillaggömböt tart a kezében. Egy oszlopnak támaszkodik melynek ábrája és felirata („ANNO RESTITVTO MDLXXXII”) arra a naptárreformra utal amelyet 1582-ben hirdettek ki. Valójában a Szent Szék első csillagvizsgálóját 1578-ban alapították, és Jezsuita csillagászokat és matematikusokat hívtak, hogy a naptárreformhoz használt tudományos adatokat és azok hatását tanulmányozzák. Uránia lábánál szép kivitelű asztrolábium is látható. Köriratban: „REI · ASTRONOM · HONOR · IN · VAT · INSTAVRATVS · ET · AVCTVS”, azaz a csillagászati munka tiszteletére a Vatikánban felállítva és gyarapítva (kibővítve). Alul dátum „MDCCCXCI”, azaz 1891.
A hátoldalon az újra alapító XIII. Leó Pápa balra néző portréja látható gazdagon díszített köntösben. Köriratban: „LEO · XIII · PONT · MAX · AN · XIV ·”.
A naptárreformról 1982-ben, negyedik centenáriumán is megemlékeztek. A nehéz bronz emlékérem előlapján XIII. Gergely pápát láthatjuk. Felette köriratban: „BULLE INTER GRAVISSIMAS” és „GREGOIRE XIII”. Felirat alul: „CALENDRIER GREGORIAN 1582”, azaz naptár reform 1582. Az éremművész Martha Schwenck volt, akinek az szignóját bal oldalon az érme pereménél láthatjuk.
A hátlapon szép armilláris gömb, a Hold, a Nap és csillagok láthatók.
A második 80 mm átmérőjű és 153 gramm súlyú emlékérmet Wolfgang Günzel készítette. Előlapján a pápa félig balra néző mellképét találjuk. A felirat öt sorban: „PAPST GREGOR XIII. 1502 1582”, azaz XIII. Gergely pápa 1502 1582.
A hátlapon csak szöveget találunk hét sorban: „400 JAHRE GREGORIANISCHER KALENDER 1 · 2 · 3 · 4 · 15 OCTOBER 1582”, azaz a Gergely naptár 400 éve. A számsor 1, 2, 3, 4, 15 1582 októberének első napjait mutatja, amikor is október 4-ét október 15-e követte.
Számos protestáns ország kezdetben megtagadta a katolikus innováció, a Gergely naptár bevezetését. A protestánsok attól féltek, hogy az új naptár egy cselszövés része, hogy visszatérítsék őket a katolikus akolba. Az utolsó év, amikor 10 nap kihagyása elég volt, hogy a Gergely és a Julián naptárat összhangba hozzák 1700 volt. Akik elmulasztották ezt a dátumot, már 11 napot kellett kihagyniuk, ami száz évente további 1-1 nappal nőtt.
Napokat kihagyni a naptárból, és eképpen a mindennapi életből nem volt egyszerű. Hogy az emberek könnyebben elfogadják némi reklámra volt szükség. Néhány emlékérmet is kiadtak az alkalomból. Egy ilyen 1700-ban kiadott emlékérem egyik oldalán a Janus arcot ábrázolták, hasonlóan az újévi medálokhoz. (Ennek jelentése, hogy az egyik arc a múltba a másik már a jövőbe néz.) Ami ezt az érmet megkülönbözteti a közönséges újévi emlékérmektől azok a dátumok, amik a középen álló oszlopra vannak vésve. Ebből látszik, hogy 1700-ban február 18-át március 1 követte, azaz pont tíz nap lett kihagyva.
Az oszloptól balra a Napot, jobbra a Holdat helyezték. A latin szöveg fölötte két sorban: „ANNO, QVO MENDÆ CORRECTÆ, IPSÆQ CALENDÆ – FASTORVM, A CHRISTONATO, SVM CVSVS ET ISTO”. A német szöveg alul két sorban: „GEENDERTN CALENDERS-DENKZAHL”. A jelentése ezeknek a feliratoknak: „Abban az évben vertek, amikor a hétköznapok és a hónap kezdetének hibáit helyreigazították, Krisztus születésétől számítva”, és „ebben (van) a megváltoztatott naptár emlékeztető száma”. És ha összeadjuk a római számokat amiket a nagyobb méretű betűvel a szövegben kiemeltek, akkor mind a latin, mind a német szövegből egyaránt 1700 jön ki (kronosztikon). Az is látható, hogy február 18-a abban az évben vasárnap (Sonntag) volt, és március 1-e pedig hétfő (Montag), tehát tíz nap kihagyása nem érintette a napok sorrendjét. (Ami kötelezőnek tekinthető minden naptárreform esetében.) Alul a vésnök jele GFN, Georg Friedrich Nürnberger (1677-1721) látható.
Az érem hátoldalán két ember látható. Nem tudjuk pontosan ki adta ki ezt az érmet, ezért csak gyaníthatjuk, hogy egyikük egy protestáns ország feje. Talán III. Frigyes brandenburgi választófejedelem, aki 1701-től a „király Poroszországban” címet viselte. A másik ember – távcsövet tartva a kezében és az égre mutatva – feltehetőleg a csillagásza, nevezetesen Gottfried Kirch, az első berlini „királyi csillagász”. A király könyökénél a Merkúr bolygó jele, míg fent a Marsé látható. A felirat szintén megemlíti ezt a két bolygót: „CYLLENIVS HÆRET ET COELVM MARS SOLVS HABET”, azaz a Merkúr rejtőzködik és a Mars egyedül uralja az eget. Ez egy idézet Lucanus római költő Pharsalia című munkájából, ami a Julius Caesar és Nagy Pompeius római szenátor által vezetett seregek közötti polgárháborút meséli el.
A hátlap jelentése valójában rejtélyes, talán a közelgő Spanyol örökösödési háborúra vonatkozik, és nem igazán kapcsolódik a naptárreformhoz.
A Francia Forradalom számos új gondolatot hozott létre, melyek egy része még napjainkban is érvényes. Azonban a naptárreform, amit bevezettek nem tartozott ezek közé. Csak tizenkét évet élt meg.
A francia forradalmi naptárt (franciául: calendrier révolutionnaire français), vagy más néven köztársasági naptárt calendrier républicain français) francia forradalom alatt hozták létre és a francia kormány használta 12 évig 1793-tól 1805-ig, és további 18 napig a párizsi kommün idején 1871-ben. A forradalmian új rendszert részben úgy tervezték, hogy minden vallási és királysági hatást kitöröljenek a naptárból, és egy nagyobb kísérlet része volt a tízes számrendszer elterjesztésének Franciaországban (ami magában foglalta a nap tízes felosztását, a pénzek és a mértékegységek tízes alapját). A naptár népszerűsítésének érdekében emlékérmet adtak ki. A bronz érem előlapján a naptár kezdő időpontját, az epochát rögzítették, hét sorba írva: „ÉRE FRANCAISE COMMENCÉE A L’ÉQUINOXE D’AUTOMN. 22 SEPT. 1792 9 HEURES 18 MIN. 30 S DU MATIN. A PARIS” (a francia kor az őszi napéjegyenlőségkor kezdődött 1792 szeptember 22-én 9 óra 18 perc 30 másodperckor reggel Párizsiban). A szöveg felett az állatöv része látható, a Skorpióval középen. A Nap a Mérlegben állt.
A hátlap Franciaország allegorikus alakját ábrázolja: Fölötte szöveg: „REPUBLIQUE UNE ET INDIVISIBLE”, alul: „NATION FRANCAISE”.
A Csillagászat érméken (http://astrocoins.mrcollector.eu/index.php/hu/) honlapon megjelent írások másodközlése
