Magyar csillagászok eredménye: a marsi üstökös a Herschel-űrtávcső szemén át

1380

Amatőr-profi együttműködés felsőfokon: még 2013 elején infravörös mérések készültek a hétvégén a Mars mellett elhaladt Siding Spring-üstökösről, amelyek alapján jellemezhető volt az aktivitás nagy naptávolságban. A kutatás vezetője Kiss Csaba magyar csillagász.

2013. januári felfedezése után nem sokkal, március 31-én a még működő Herschel-űrtávcső is a Siding Spring-üstökös felé fordult. Bár az üstökös ekkor még igen messze, 6,5 Csillagászati Egységre járt a Naptól, tehát a Jupiternél is távolabb volt, sietni kellett. A Herschelnek csak hetei voltak hátra, és egy hónappal később végleg ki is fogyott a detektorait hűtő folyékony hélium. A Siding Spring azonban ilyen messze is nagyon értékes célpont volt, hiszen minden jel arra mutatott, hogy egy érintetlen összetételű, a Naprendszer belsejébe most először eljutó Oort-felhőbeli üstökössel van dolgunk.

Némileg szokatlan módon az észlelést egy stockholmi amatőrcsillagász, Peter Mattisson kérvényezte a Herschel-űrtávcső programjának vezetőitől, a váratlan eseményekre fenntartott távcsőidő (Director’s Discretionary Time) terhére. A megfigyeléseket aztán Kiss Csaba vezetésével hivatásos csillagászok értékelték ki. A kutatócsoport tagja volt Marton Gábor is, mindketten az MTA CSFK munkatársai.

20141021_sidingspring_herschel_kep1
A három felvétel, balról 70, 100 és 160 mikrométeren. Az első kettőn sejthető a kóma balra való megnyúlása. Forrás: ESA/Herschel/PACS/Cs. Kiss et al. 2014.

Az üstökösről három hullámhosszon, 70, 100 és 160 mikrométeren készült felvétel. A két rövidebb hullámhosszú képen, ha nagyon kis mértékben is, de kiterjednek, és balra, a Nappal ellentétes irányban enyhén megnyúltnak látszik az üstökös. Ez azt jelenti, hogy a Siding Spring már ekkor is aktív volt, és kb. 50 000 km sugarú kómával rendelkezett. Ebben a kómában nagyságrendileg háromszázezer tonna por volt található, és másodpercenként 1-2 kg-mal gyarapodott.

A Herschel megfigyelések idején a Siding Spring igen aktívnak tűnt: a por- és gázkibocsátás nem sokkal a Szaturnusz távolságán belül, 8 Csillagászati Egység táján beindulhatott rajta. Később azonban az aktivitása lassult, ami szokatlan volt egy még érintetlen, feltételezhetően sok jeget tartalmazó üstököstől. Jó hír volt ez ugyanakkor a Mars körül keringő űrszondák számára, hiszen csökkent a veszélye, hogy nagyobb porrészecskék találják el őket. A legfrissebb hírek szerint egyébként mindegyik orbiter baj nélkül vészelte át az üstökös elhaladását.

Az eredményeket bemutató szakcikket az Astronomy & Astrophysics Letters folyóirathoz küldték el bírálatra.

Forrás: ESA

Hozzászólás

hozzászólás